Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek találkozóján kijelentette: az Egyesült Államok „olyan módokon is készen áll Kijev támogatására, amelyekre csak Amerika képes”, amennyiben Oroszország továbbra is elutasítja a béketárgyalásokat. Hegseth ezzel többek között a Tomahawk-rakétákra utalhatott, ugyanis az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely nagy hatótávolságú Tomahawk-rakétákat gyárt és értékesít legközelebbi szövetségeseinek.
A brüsszeli megbeszélések középpontjában pedig a Tomahawk-rakéták esetleges szállítása, valamint Ukrajna fegyveres ellenállásának ötödik évébe nyúló finanszírozása állt – közölte a The Telegraph.
„Az elnök utasított engem és a nagykövetet, hogy közöljük európai szövetségeseinkkel: támogatnánk akár egy kínai–orosz olajvámot, akár egy ukrán győzelmi vámot” – mondta Bessent szerdán Washingtonban újságíróknak, majd hozzátette: „De az ukrán és európai partnereinknek is készen kell állniuk követni minket. Mi lépünk, ha ők is csatlakoznak.”
A stratégia 500 százalékos vámot vetne ki a kínai importárukra, az ebből származó bevételt pedig az ukrán hadsereg fegyverzetére fordítanák.
A terv célja, hogy maximális gazdasági nyomást gyakoroljon Putyinra – akinek hadigépezetét nagyrészt kínai támogatás tartja fenn – és ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítse őt Trump és Zelenszkij előtt.
Diplomáciai források a The Telegraph-nak elmondták: az ötlet, hogy szankciókat vezessenek be Kína ellen az orosz olajvásárlások miatt, korábban az európai kormányok ellenállásán bukott el. Noha Pekinget a NATO-országok „a háború döntő támogatójaként” jellemezték, a szövetség több tagja – köztük Nagy-Britannia – továbbra sem tekinti Kínát ellenségnek.
Washington korábban 25 százalékkal emelte a vámokat Indiával szemben, amiért az orosz olajat vásárolt. Trump szerdán elmondta: Narendra Modi indiai miniszterelnök biztosította őt arról, hogy India felhagy az orosz fosszilis energiahordozók importjával, ami fontos bevételi forrás Putyin számára.
„Ez nagy előrelépés. Most Kínát kell rávennünk ugyanerre”
– tette hozzá az amerikai elnök.
Kapcsolódó tartalom
Nagy ukrán igények
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter szerdán közölte:
Ukrajnának 120 milliárd dollárra lesz szüksége a 2026-os év hadikiadásainak fedezéséhez.
A NATO főhadiszállásán tartott, Nagy-Britannia által társvezetett egyeztetésen arról tárgyaltak, hogyan lehetne ennek legalább a felét előteremteni, amit Kijev szövetségeseinek kellene biztosítaniuk.
Smihal szerint a másik „kulcsfontosságú kérdés” a nagy hatótávolságú rakéták szállítása volt. Hozzátette: a döntés a NATO védelmi minisztereinek ülésén nem születhet meg, azt a két elnöknek kell véglegesítenie pénteken, ugyanis a Tomahawk-rakéták szállítása várhatóan a Trump–Zelenszkij-találkozó egyik fő napirendi pontja lesz. Amikor Trumpot az ukrán elnök kéréséről kérdezték, azt mondta, hogy „más lehetőségeket” is fontolgat.
„Támadó hadműveletet akarnak indítani. Erről majd döntést hozok, de valóban offenzívába szeretnének kezdeni, és ezt mérlegelnünk kell”
– fogalmazott az elnök az Ovális Irodában.
Korábban Trump azt is kijelentette, hogy mielőtt döntene a nagy hatótávolságú Tomahawk-rakéták Ukrajnának történő átadásáról, előbb beszélni akar Vlagyimir Putyinnal. Közölte, azt tervezi mondani az orosz elnöknek, hogy ha nem vet véget a háborúnak, akkor az Egyesült Államok átadja a rakétákat Zelenszkijéknek. A rakéták átadásával kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az ilyen típusú fegyverek átadása Ukrajnának rosszul végződhet, tekintve, hogy a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek indításához amerikai szakemberek kellenek.
Kapcsolódó tartalom
Hiába sürgeti Zelenszkij, Trump előbb Putyinnal akar beszélni az Ukrajnának szánt amerikai fegyverekről
Rosszul végződhet, ha Ukrajna Tomahawkokat kap – figyelmeztet a Kreml
Európai NATO-források üdvözölték a lehetőséget, amely szerintük lehetővé tenné, hogy Ukrajna mélyen az orosz vonalak mögött is csapásokat mérjen, ugyanakkor elismerték, hogy a döntés kizárólag az amerikai elnök kezében van – írja a The Telegraph.
Amennyiben Trump rábólint, a várakozások szerint az európai országoknak kell majd fedezniük a rakéták és a kiképzés költségeit a NATO PURL-programján keresztül, amely amerikai fegyvereket szállít Ukrajnába európai finanszírozásból.
„Békét az erő által”
Hegseth a fegyverek megnevezése nélkül jelezte: Washington kész biztosítani azt a „tűzerőt”, amelyre Ukrajnának szüksége van a „békét az erő által” elv megvalósításához.
„Ha valamit megtanultunk Trump elnök alatt, az az, hogy a békét az erő aktív alkalmazásával lehet elérni. Béke akkor lesz, ha erősek vagyunk – nem akkor, ha csak erős szavakat használunk. A béke az erőből fakad, abból, ha valódi képességeink vannak, amelyeket az ellenfelek tisztelnek” – mondta.
Kijelentette:
„Ha ez a háború nem ér véget, és rövid távon sincs békeút, akkor az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt meg fogja hozni a szükséges lépéseket, hogy költséget rójon Oroszországra az agressziójáért. Ha eljön ez a pillanat, a hadügyminisztérium készen áll, hogy megtegye a maga részét – olyan módon, ahogy csak Amerika képes.”
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a washingtoni Fehér Házban 2025. augusztus 18-án (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)