A szociális demagógiát legkevésbé sem nélkülöző javaslatot eredetileg a szélsőbaloldal felé hajló Zöldek által nyújtották be januárban. A totálissá váló belpolitikai és kormányzati anarchiát kihasználva most a Szocialista Párt élesztette fel – némileg újra csócsálva – a Gabriel Zucman közgazdász nevéhez fűződő adó bevezetését célzó törvényjavaslatot.
A szociális demagógiát legkevésbé sem nélkülöző indítvány
2 százalékos adót vetne ki azokra a magánszemélyekre, akiknek a vagyona meghaladja a 100 millió eurót.
A javaslat adóalapnak tekinti a magánvállalkozások nem monetáris vagyonát is.
Mivel a törvényjavaslatot egyszer már elmeszelték, a Szocialista Párt főtitkára, Olivier Faure szerdán bejelentette, hogy törvénymódosításként fogják azt beterjeszteni. Most, hogy a bukott törvényjavaslattal újra nekirugaszkodik a baloldal, a Zucman-adó és annak kiötlője is a figyelem középpontjába került: az adókivetés ötlete a francia és a nemzetközi sajtóban is komoly visszhangot kapott.
„Marxizmussal átitatott gazdaságpolitika”
„Gabriel Zucman pár hete még teljesen ismeretlen volt, kivéve az egyetemek és a francia szélsőbaloldal értelmiségi köreit – bár e kettő gyakran egybeolvad” – írta a Boulevard Voltaire.
Gabriel Zucman közgazdász (Forrás: Wikipédia)A konzervatív lap szerint Zucman „a marxizmussal átitatott gazdaságpolitika tipikus képviselője”, aki a legújabb „megváltását jelenti a baloldal számra, mint zseniális feltaláló, aki fájdalommentesen megmenti a költségvetést”. A Boulevard Voltaire szerint Zucman „az új, fiatal arca annak
a baloldalt a kezdetektől fogva jellemző, fékezhetetlen adóztatási vágynak”
abban a Franciaországban, amely a lap szerint „a szabad világ legjobban adózott országa”.
A lap által megszólaltatott Denis Payrea, aki számos francia alapítása mellett a CroissancePlus munkaadói szakszervezet és a Nous Citoyens nevű polgári párt alapítója, attól tart, hogy a javaslat elfogadása esetén azok a pályakezdő vállalkozók, „akik ma az Egyesült Államok és Franciaország között tétováznak, már nem fognak habozni. Elmennek, mielőtt tevékenységüket megkezdenék”. A Szocialista Párt és a baloldal „üzenete a vállalkozóknak egyszerű: »Tűnjetek el! Nem akarunk titeket!« – fogalmazott.
Olivier Faure szerdán aláhúzta: „Ha a javaslatot nem fogadják el, akkor további javaslataink lesznek egy egész sorozatban, amelyek nagy vagyonokat, nagybirtokokat és nagyvállalatokat céloznak meg” – hangoztatta a főtitkár.
Tőkekivonás történne
Az állomány évi 2 százalékának nem monetáris és nem realizált eszközökből történő kivonása gyakorlatilag tőkekivonás – mutatott rá a Le Figarónak nyilatkozva Antonin Ferreira pénzügyi elemző.
Ferreira példának hozta a franciaországi Mistral AI startupot, amelynek értékét nemrég 11,7 milliárd euróra becsülték. A cég részvényeinek nincs közzétett jövedelmezőségük: a vállalat soha nem termelt nyereséget. A három társalapító (Arthur Mensch, Guillaume Lample, Timothée Lacroix) jelenleg a Mistral részvényeinek körülbelül 40 százalékát birtokolja.
„Képzeljük el, hogy mindegyikük egyenlő részesedéssel rendelkezik: évente 31,2 millió eurót kellene fizetniük a Zucman-adó megfizetésére, ami készpénz egyértelműen nincs a bankszámlájukon. Ezután
kénytelenek lennének részvényeket eladni az adó megfizetése érdekében,
valószínűleg külföldi alapokba, amelyekre nem vonatkoznak ugyanazok az adókorlátozások, mint a franciákra. Ezek az összegek évesek, készpénzben fizetendők, miközben a részvények illikvidek, és a vállalat ebben a szakaszban nem nyereséges” – folytatja az elemző.
Levendulaszappanok egy üzletben a dél-franciaországi Provance régióban lévő Valensole-ban 2023. július 7-én. Tönkretennék a vállalkozásokat? (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)„Ha a jelenlegi hozam (osztalék, fizetés, nettó kamat) adózás után kevesebb mint 2 százalék, az adófizetőnek (a Zucman-adó esetén – a szerk.) el kell adnia az eszközt. Egy évtized alatt az évi 2 százalék a tőke 18 százalékának felel meg, a piaci hatások nélkül: ez egy hatalmas adó” – számol utána Ferreira.
1670 milliárd eurós közkiadás, 5 milliárdnyi bevétel
„Ha valaki Franciaországban rendkívül gazdaggá vált, az nagyrészt azért van, mert profitált az oktatásból, az infrastruktúrából, az egészségügyből, a piacra jutásból, a tulajdonjogait védő bíróságokból, mindabból, ami lehetővé tette vállalkozása fejlődését” – többek között ezzel indokolta adójavaslatát Zucman, akit nemrég a nemzetgyűlésben is meghallgattak.
„Nem, a »gazdagok” nem fizetnek kevesebb adót: már most is ők finanszírozzák a jövedelemadó nagy részét, sőt társadalmi modellünk (a szegényeket támogató jóléti állam – a szerk.) jelentős részét is” – veti ellen Ferreira. Így például 2022-ben a Szocialista Párt és más demagóg, marxista gyökerű ideológusok által egyre dühödtebben támadott, leggazdagabb 10 százalék fizette be a jövedelemadókból befolyt összegek 74 százalékát.
Miközben a Zucman-adóból várt adóbevételek évi 15 és 25 milliárd euró közé esnek, a közkiadások 2024-ben 1670 milliárd eurót tettek ki – figyelmeztetnek a Le Figaro által is idézett pénzügyi elemzők. Ráadásul több közgazdász (Aghion, Gollier, Taugourdeau stb.) becslése szerint a tényleges hozam még ennél is jóval alacsonyabb lenne az adók kivetéséhez és behajtásához szükséges eszközök, intézményi hozzárendelések és egyéb ráfordítások miatt:
a várható bevétel „a nap végére” mindössze 5 milliárd euróra olvadna,
ami messze elmarad a bejelentett összegektől.
Adóbörtönbe zárt ország?
„Garantált leminősítés”, „üzleti ingatlanok megadóztatása” – nehéz lenne felsorolni a gazdaságpolitikai elemzők hüledező reakcióit; a legtöbben talán azzal érvelnek az adójavaslat ellen, hogy míg a szomszédos országok mindent megtesznek a tőkevonzás érdekében, az úgynevezett gazdagokat adóztató Franciaország elszigeteltségbe kerül.
Ez irányú
értetlenségét hangoztatta Philippe Aghion, az idén megosztott Nobel-díjban részesült közgazdász is,
aki a gazdasági hanyatlás kockázatára hívta fel a figyelmet a Zucman-adóról írt tanulmányában. Aghion is érthetetlennek látta, hogy a javaslat a munkaeszközöket is megadóztatná. Szerinte az intézkedés elriaszthatja a befektetőket, ráadásul Zucman egy olyan, korábbi amerikai adóra hivatkozik, amelyet soha nem vezettek be az Egyesült Államokban.
Aghion szerint ez a lépés „adóbörtönné változtatná Franciaországot”.
— unfollow me plz (@HugotJean2) October 9, 2025
A régi lemez
Nihil sub sole novum: már 1966-ban a tehetősebbek túladóztatását célzó intézkedést parodizálta a Beatles egyik slágere – idézte fel Christian Nouel a Le Figaróban.
A közügyekben gyakran megszólaló ügyvéd emlékeztetett: „1971 volt, fantasztikus időszak a francia vállalkozók számára, akik az egész világra exportálták innovációikat! Mérnökeink tervezőasztaláról került ki az Airbus, a Rafale, a TGV, az Ariane rakéta és a Matra autó, amely 1972-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt. Franciaországot az egész világ csodálta! Ekkor érkezett meg a Rolling Stones Dél-Franciaországba, menekülve a Wilson-kormány elkobzó adórendszere elől, amely a jövedelmeket (egy adott sáv fölött) 75 százalékos kulcs alá vetette, miután azt egy ideig 95 százalékra emelte. A Rolling Stones franciaországi tartózkodásának okait ekkori új lemezük foglalta össze: »Száműzetés a Fő utcán«.”
A Beatles sem maradt le, 1966-os slágerük a Taxman (adóztató ember – a szerk.) címet viselte, ezt a becenevet George Harrison adta Harold Wilson brit kormányfőnek.
„Sajnos, mindenki elfelejtette, mi történt ezután! Ahelyett, hogy a bevételek helyreállították volna az Egyesült Királyság pénzügyeit, ezek az elkobzó intézkedések példátlan pénzügyi válságba taszították az országot, ami
arra kényszerítette Nagy-Britanniát, hogy 1976-ban az IMF-hez forduljon,
így elégítve ki a GDP 9 százalékát kitevő közfinanszírozási szükségleteit” – emlékezik az ügyvéd, aki szerint „az ősz slágere nem a Taxman , hanem a »Zucman«”.
Kiemelt kép: Francia startupok (Forrás: Wikipédia)