Az incidensről először az észt határőrség számolt be, a két ország közös határának egy szakaszáról, amelyet Saatse-csizmának (Saatse Boot) neveznek. A szolgálat október 10-én közölte, hogy átlagon felüli számú, maszkot és terepszínű egyenruhát viselő orosz katonát észleltek az úton, amely áthalad az orosz területen.
Igor Taro észt belügyminiszter beszámolója szerint az orosz katonák október 11-re elhagyták a térséget, ugyanakkor közölte, hogy nagyjából egy kilométer hosszú útszakasz biztonsági okokból még néhány napig zárva marad.
„Nincs közvetlen háborús fenyegetés. Ezt az észt védelmi erők folyamatosan megerősítik. A Saatse-csizma incidens nem változtatott a helyzeten”
– idézte a Postimees a minisztert.
Margus Tsahkna külügyminiszter október 12-én az X-en közzétett bejegyzésében szintén igyekezett csillapítani az aggodalmakat, mondván, hogy a helyzetet „túlzottan felnagyították”.
A Saatse-csizma a két ország délkeleti határán található, és különlegessége, hogy az útszakasz röviden orosz területen halad át. Az észtek ezen a szakaszon útlevél- vagy vámellenőrzés nélkül haladhatnak át rajta, amennyiben nem állnak meg az orosz oldalon.
Az Ukrajna elleni orosz invázió óta Észtország – más Oroszországgal határos országokhoz hasonlóan – egyre nagyobb aggodalommal figyeli a lehetséges „hibrid hadviselési” taktikákat, amelyekkel Moszkva tesztelheti az észt védekezést – írja az RFERL.
A 2014-es események jutottak az eszükbe
A lap cikke szerint 2014 márciusában Oroszország maszkos, terepszínű katonákat küldött a Krím-félszigetre, hogy elfoglalják és megszállják a kulcsfontosságú létesítményeket. Ez később a félsziget teljes megszállásához és annektálásához vezetett. Arra is emlékeztetnek, hogy 2024-ben orosz hatóságok eltávolítottak két tucat bóját a Narva folyó mentén, amelyek a két ország határát jelezték.
Egy hónappal ezelőtt pedig, amiről a hirado.hu is beszámolt, három orosz vadászgép 12 percen át repült a három balti állam közül a második legnagyobb az orosz nemzetiségű lakosságal rendelkező Észtország légterében, ami miatt Észtország NATO-egyeztetéseket kezdeményezett a szerződés 4. cikkelye alapján.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)