A közlemény szerint a 34 tagú kabinetben a nagyközönség számára kevéssé ismert, a civil társadalomból érkezett személyiségek is helyet kaptak nyolc tárca élén, míg a politikusok az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól és a centrista pártokból érkeztek.
Összességében a kormány összetétele kétharmadában megújult, de a külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti, az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt, és a jobboldali Rachida Dati változatlanul kulturális miniszter lesz.
A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja.
A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.
A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.
Kapcsolódó tartalom
Tizennégy órán belül megbukott az új francia kormány
Benyújtotta lemondását a francia kormányfő
Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól „egyetlen dolog számít: az ország érdeke”.
A kormányfő megköszönte a minisztereknek, „akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban”.
Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.
A legfontosabb kérdés
Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.
Az alapvető kérdés az, hogy az új kabinet meddig tud hivatalban maradni, miután a tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.
Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták eddig a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, és a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelztett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A miniszterek névsorának közzétételét követőt percekben a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják tagjaik közül azt a hat politikust, akik miniszteri posztot vállaltak Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta a hatodik kormányban és az elmúlt év negyedik kormányában, így kérdésessé vált, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.
A Szocialista Párt kivételével valamennyi baloldali párt és a Nemzeti Tömörülés pedig már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni a kormányt, egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól.
A baloldal mindenekelőtt a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztését kéri, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár korábbi 62-ről 64 évre történő emelését elíró törvény ellen hónapokig tartó milliós tüntetések voltak az országban.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök és Sebastien Lecornu korábbi védelmi miniszter a párizsi nemzetközi repüléstechnikai kiállításon a Párizs melletti Le Bourget-i repülõtéren 2023. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)