A tavaly érkezett bevándorló tömeg lélekszámának adataihoz tartozik, hogy a beérkezettek statisztikai arányát csökkenti a már Franciaországban élő bevándorlói népesség halálozása (amely természetesen leginkább az idősebbeket érinti, akik viszont még többségükben európai származásúak voltak), vagy azok száma, akik visszatértek a szülőhazájukba. „Mivel tehát ez a 434 ezer fős egy »nettó« adat, ez azt jelenti, hogy országunk

2024-ben közel 500 ezer új bevándorlót fogadott.

Ez a valaha feljegyzett legerősebb növekedés” – jegyzi meg a Le Figaróban megjelent cikkében Nicolas Pouvreau-Monti.

Vendégek a káosz közepén?

A Bevándorlási és Demográfiai Megfigyelőközpont (INSEE) fiatal igazgatója fontos tényezőnek látja, hogy az a teljes politikai káosz, amelybe Franciaország süllyedt a nemzetgyűlés tizenöt hónappal ezelőtti feloszlatása, 2024 júniusa óta, manapság leköti a politikai döntéshozók és a közvélemény figyelmének nagy részét. Jó példát szolgáltatnak erre a legutóbbi napok fejleményei, amikor Sébastien Lecornu mindössze 14 órán át hivatalban levő kormányának lemondására, majd az ezt követő anarchikus állapotok kezelésére koncentráltak az állam adminisztratív szervei.

Paris burns again tonight as migrants run riot.

Could’ve been worse.

1,200 of them missed the riot as they rocked up on small boats from France to England today.
pic.twitter.com/50fUhD4Qo1

— Tommy Robinson 🇬🇧 (@TRobinsonNewEra) May 31, 2025

Csakhogy, „miközben az intézményi élet szünetel, a nemzeté nem. A francia társadalom strukturális változásai folytatódnak, függetlenül a körülményektől és a parlamentben folyó bonyolult egyenletek megoldásától, amelynek eredménye még nem látszik” – jelenti ki a szakember.

77 százalékos migrációs növekedés

Márpedig – figyelmeztet – „az INSEE által október 7-én, kedden közzétett, a franciaországi bevándorló és külföldi népességre vonatkozó frissített adatok azt mutatják, hogy a századforduló óta hazánkban tapasztalható migrációs gyorsulás új sebességfokozatba kapcsolt”. Így a népszámlálásból kiderül, hogy 2024-ben több történelmi rekord is megdőlt: a szigorú értelemben vett bevándorló népesség (a külföldön születettek) meghaladta a 7,7 millió főt – ami a népesség 11,3 százalékát teszi ki.

Ez messze a legnagyobb szám, amelyet valaha Franciaországban valaha regisztráltak; összesen 77 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Ha hozzávesszük azokat a személyeket, akik legalább egy bevándorló szülővel születtek hazánkban, a népesség 22 százaléka bevándorló származású. Ez az éves növekedés négyszerese a 2000-es évek átlagának és

25-szöröse az 1990-es évek átlagának”

– hangsúlyozza Pouvreau-Monti.

Mind kevesebb európai bevándorló

Miközben az európai országok nagy részében már több hónapja egymást követik a bevándorlást korlátozó intézkedések, Franciaország messze a legtöbb afrikai bevándorlót fogadja be egész Európában – jegyzi meg az igazgató. A Franciaországban élő bevándorlók közel fele erről a kontinensről származik.

🚨 🇫🇷 Ce n’est pas le Pakistan, mais bien Paris, la capitale française, qui fait face à une montée des migrants s’installant dans la rue, transformant l’image de cette ville que tant de gens chérissent. pic.twitter.com/ljYrPTIfm6

— Wolf 🐺 (@PsyGuy007) August 22, 2025

A szubszaharai Afrikában született bevándorlók száma Franciaországban 2006 óta 150 százalékkal nőtt (háromszor gyorsabban, mint a „Maghrebben”, Franciaország egykori észak-afrikai gyarmatain születetteké, ami ugyanebben az időszakban 44 százalékos lélekszámnövekedést produkált).

Ám minderre ráerősít a legfrissebb hullám: „Az Afrikából érkezettek teszik ki a bevándorló népesség tavaly megfigyelt történelmi növekedésének közel 70 százalékát!” – hangoztatja Pouvreau-Monti, hozzátéve: 2024-ben Franciaországban csökkent az Európai Unió más országaiban született bevándorló népesség lélekszáma.

Bírói kormányzás

Nem a véletlen az oka ennek a különbségnek. Az igazgató rámutat: az új európai „visszatérési rendelet”, amelyről jelenleg Brüsszelben tárgyalnak, huszonnégy hónapra tervezi az illegális bevándorlók maximális őrizetbe vételi idejét. Ugyanakkor a francia alkotmánytanács elítéli még a hét hónapos őrizetbe vétel lehetőségét is.

Ezt az őrizetbe vételi formát nem valami közlekedési szabály áthágása esetére, hanem, mint Pouvreau-Monti fogalmaz, a „különösen veszélyes külföldiek számára tartanak fenn”: gyilkosság, nemi erőszak, barbár cselekmények stb. miatt elítéltek őrizetbe vételére.

🚨 🇫🇷 Plus de 200 migrants illégaux d’origine subsaharienne et maghrébine, dont de nombreuses femmes voilées accompagnées d’enfants, se trouvent actuellement à Paris pour exiger des logements et de la nourriture gratuits. Qu’en pensez-vous ? pic.twitter.com/WKd0NCwkUm

— Wolf 🐺 (@PsyGuy007) August 6, 2025

Csakhogy az alkotmánytanács még ezt sem teszi lehetővé, hiszen álláspontja szerint ez sértené az érintettek „egyéni szabadságát”.

A parlamenti többség hiánya okozta törvényhozási tehetetlenség, valamint a „bírói kormányzás” (számos nyugat-európai állam joggyakorlatában már emberöltőnyi ideje tapasztalható bírói túlhatalom – a szerk.) által előírt szigorú korlátozások Franciaországot a bevándorlás egyre inkább kiemelt célországának szerepére kárhoztatják – foglalja össze Pouvreau-Monti.

Kiemelt kép: Migránstábor a párizsi Saint Gervais-templom közelében 2024. április 30-án (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)