Édouard Philippe, a jobbközép Horizontok párt vezetője kedden arra kérte Emmanuel Macron elnököt: a 2026-os költségvetés elfogadása után jelentsen be előre hozott elnökválasztást, hogy „rendezett és méltóságteljes módon vonuljon ki a országot sújtó politikai válságból”. Le Havre polgármestere, akit Macron egyik lehetséges utódjaként is emlegetnek, és aki kormányfőként vitte végig a köztársasági elnök első három évét 2017–2020 között, felhívta Macront: a válságból való kilábalás rajta múlik, hiszen „ha az elnök nem lép, különben az állam összeomlását már nem lehet visszatartani” – idézi a Le Figaro.
Édouard Philippe a Châlons-en-Champagne vásáron (Marne), 2023. szeptember 6-án (Forrás: Wikipédia)Költségvetés – de honnan?
A válságból való kilábalás tehát Macronon múlik a volt kormányfő szerint, aki az RTL-nek nyilatkozva leszögezte: „Nem fogjuk még 18 hónapig folytatni azt, amit az elmúlt hat hónapban átéltünk, ez túl hosszú idő.” Ezek „szomorú politikai játszmák” – fogalmazott, minden bizonnyal az egymás után lemondó kormányokra utalva.
„Ha Emmanuel Macron előre hozott elnökválasztást hirdetne 2026 elejére, az mindenki számára némi láthatóságot biztosítana, és megkönnyítené egy miniszterelnök kinevezését, akinek feladata a költségvetés kidolgozása és elfogadása lenne” – vélekedett Edouard Philippe, aki maga is jelölt a következő elnökválasztáson. (A politikus a költségvetés kapcsán nem vette figyelembe, hogy éppen a költségvetés körüli viták jelentették az elmúlt időszak kormányai számára a súlyos kihívást, amivel nem tudtak megbirkózni – a szerk.)
„A állam hatalmának e szörnyű megkérdőjelezésével szemben olyan döntést kell hoznia, amely megfelel tisztségének, vagyis garantálnia kell az intézmények folytonosságát rendezett távozással” – ítélte meg.
Hiba volt a feloszlatás
Emmanuel Macron volt miniszterelnöke úgy véli, hogy az államfő „rossz időzítésű döntéseivel hozta magát ebbe a helyzetbe”. Kijelentette: Macronnak „nem kellett volna feloszlatnia a parlamentet”, amelyet ráadásul politikai válságok rendezésére használtak.
„Ha valaki államfő, akkor nem használja az intézményeket, hanem szolgálja őket” – kritizálta az államfőt.
Mindeközben – szemben a konzervatív ellenzék parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását sürgető álláspontjával – Philippe ellenezi a feloszlatást, mert szerinte „fennáll annak a rettenetes kockázata, (ismét) hogy nem lesz parlamenti többség”.
Elhatárolósdi
Az Europe1/Cnewson ugyanerről a kérdésről Bruno Retailleau, a Köztársaságiak elnöke úgy vélte, mindössze „egy kis verseny folyik egymás ellen az elnöki táborban, hogy ki tud jobban különbözni a köztársasági elnöktől”.
A konzervatív pártelnök így fogalmazott „Gaullista vagyok, ez tehát nem tesz engem macronistává, de ragaszkodom az V. köztársaság intézményeihez, és ez a döntés rendkívül súlyos. Csak a köztársasági elnök hozhatja meg” – magyarázta.
Hétfő este Gabriel Attal, a Macron alapította centrista Reneszánsz Párt elnöke, aki szintén kormányfői posztot töltött be 2024-ben az elnök mellett, kifejtette: sok franciához hasonlóan ő már nem érti az államfő döntéseit.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök beszél a két Németország 1990-es újraegyesítéséről megemlékező német egység napjának alkalmából tartott ünnepségen Saarbrückenben 2025. október 3-án (Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf)