Csehországban kétségtelenül a négyévente megrendezett képviselőházi választás bír a legnagyobb fontossággal, ahol a törvényhozás alsóházának 200 képviselőjét választják meg. A választási rendszer arányos, vagyis minden párt szinte pontosan olyan arányban számíthat a megszerzett mandátumokra, mint amilyen eredményt a pártlistás szavazáson elért.

A kormánytöbbséghez 101 képviselői támogatása szükséges. A pártok számára 5 százalékos küszöb van érvényben, kétpárti koalícióknál 8 százalék, három vagy több párt szövetsége esetén pedig 11 százalék. A tisztán arányos választási rendszer szabályai arra ösztönzik a politikai pártokat, hogy kössenek tartós szövetségeket, de ez gyakran megnehezíti a kormányzást.

Andrej Babis és az ANO visszatérése

A választás középpontjában ismét Andrej Babis áll, aki a Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nevű pártot vezeti. Babist gyakran szokták Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlítani, mivel milliárdos üzletemberből lett politikus, de politikájának egyik legfontosabb eleme a középosztály felkarolása az elittel szemben, és a nemzeti szuverenitás védelme. Babis mozgalma egyszerre merít bal- és jobboldali elemekből, és győzelme nem csak a Petr Fiala által vezetett jelenlegi kormányerőknek lenne komoly pofon, hanem az Európai Unió Ukrajna további támogatását erőltető vezetésének is.

Andrej Babis és az ANO párt az Orbán Viktor vezette Fidesszel közösen volt alapítója a Patrióták Európáért névre hallgató európai parlamenti szövetségnek, amely legfontosabb célja, hogy az megreformálja az Európai Unió működését, és azt újra a nemzetállamok szuverenitására alapozza.

Habár Babist az utóbbi években több korrupciós bűncselekménnyel is megvádolták, ám a bíróságokon a legtöbb ügyben sikerült tisztáznia magát, így népszerűsége továbbra is magas. A kampányban alacsonyabb energiaárakat, magasabb nyugdíjakat, a nyugdíjkorhatár csökkentését ígérte, miközben nyíltan bírálta az EU túlzott befolyását és Ukrajna katonai támogatását.

Szorult helyzetben a liberális kormányerők

A jelenlegi miniszterelnök, Petr Fiala és az előző választás után kormányt alakító liberális Spolu szövetség (ODS, TOP 09, KDU-ČSL pártok)) most nehéz helyzetben van, mivel a választáson előestéjén a népszerűségük történelmi mélyponton állt. A legutolsó felmérések egyik szerint a lakosság 77 százaléka nem bízik meg a Fiala-kormányban, annak ellenére, hogy a kormányzása alatt Csehország sikeresen leváltak az orosz gázellátásról, és a költségvetést helyzetét is sikerült kedvezőbb helyzetbe hozni.

A cseh választók nem értékelik, hogy ezeket az eredményeket a jólétük rovására sikerült elérni. Miközben a liberális kormány Európában megbízható partnerként tűnt fel, otthon sokan sérelmezték az adóemeléseket és a megszorításokat. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás rengetegbe került a cseh adófizetőknek, és az egyre romló gazdasági helyzetben ez sok választót feldühített.

Minden azon múlik, ki tud szélesebb szövetséget kovácsolni

A közvélemény-kutatások elsöprő többsége Babis visszatérését jelzi. Ugyan az ANO nem erősödött számottevően a legutóbbi választás óta, azonban szóba jöhető szövetségei mind számukban, mind pedig erejükben is sokkal jobb képet festenek. Az utóbbi években Csehországban jelentős megerősödtek a jobboldali és baloldali szuverenista politikai erők, akik Babis szövetségei lehetnek a következő évek kormányásában

Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD)

Az ANO legfőbb szövetségese a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) választási tömbje lehet, amelyet hosszú ideje a japán származású Tomio Okamura vezet. Az SPD legfontosabb céljai között szerepel, hogy megállítsa a Csehországba és az Európai Unióba irányuló illegális migrációt, hogy tartsanak megerősítő népszavazást Csehország EU- és NATO-tagságáról, továbbá arról, hogy vezessenek be reformokat, amellyel erősödhet az országban a közvetlen részvételi demokrácia, elérve ezzel, hogy a választók népszavazásokon keresztül dönthessenek a legfontosabb kérdésekben. Az SPD szövetségét az utolsó felmérések nagyjából 12-14 százalékos támogatottságúra mérik.

Stacilo és a Motoriste

További két kisebb lehetséges szövetsége is akad az ANO-nak, akik szintén esélyesek a parlamenti küszöb megugrására, és a választások utáni közös kormányzásra. A Stacilo listája egy baloldali, részben kommunista gyökerű szövetség, amely szintén szkeptikus Csehország európai integrációjával és NATO tagságával kapcsolatosan.

A Motoriste listája egy erőteljesen jobboldali szuverenista erőt fed, akik élesen elutasítják az Európai Unió zöldpolitikáját, és szintén elégedetlenek az Európai Unió jelenlegi vezetésével. A Motoriste már jelenleg az ANO frakciótársa, a Patrióták Európáért szövetségben. Az utolsó felmérések mindkét listát 7 százalékos támogatottság környékére becsülik.

Csúszik le a gazdaság, elegük van Ukrajnából

A változást akaró pártok sokszínűsége jól mutatja, hogy milyen nagy elégedetlenség a jelenlegi kormánypártokkal szemben, ennek okai pedig három fő témában keresendőek: gazdaság, migráció és Ukrajna.

Habár Csehországban a gazdaság 2024-ben visszatért a növekedéshez (1,1 százalék), és idén 1,9 százalékos bővülést várnak, a lakosság többsége pesszimista. A felmérések szerint az emberek 45 százaléka rossznak ítéli meg az ország gazdasági kilátásait, legnagyobb problémának pedig az árak emelkedését és a megélhetési költségeket tartják.

Migráció és menekültügy területén súlyos feszültségeket okoz, hogy Csehország fogadta be lakosságarányosan a legtöbb ukrán menekültet az EU-ba. A társadalom megosztott a kérdésben, és egyre növekszik azok aránya, akik úgy érzik, hogy túl sok idegen érkezett. Az SPD és más euroszkeptikus az élére álltak az elégedetlenségnek, éppúgy ahogy Ukrajna támogatásának ügyében is.

A cseh közvélemény továbbra is szolidáris Ukrajnával, de a többség már nem szeretné saját megélhetésének rovására tovább támogatni a háborúban Ukrajnát. Felmérések szerint a választók 67 százaléka-a attól tart, hogy a háború évekig elhúzódik, 55 százalékuk pedig attól fél, hogy NATO–Oroszország konfliktussá szélesedhet. A cseh választók türelme elfogyott, egyre inkább szeretnének eltávolodni a konfliktustól.

Ismét a nemzeti irány felé fordulhatnak

A választás tehát ezúttal egyszerre lett belpolitikai és külpolitikai referendum Csehországban. Egy Babis-vezette kormány nagy valószínűséggel radikálisan visszafogja majd Csehország szerepvállalását Ukrajna támogatásában, és újra közelebb hozná V4-ek szuverenista vezetőit a közös munkában

A 2023-as cseh elnökválasztáson győztes Petr Pavel elnök szilárdan nyugatbarát politikus, így Csehországban érdekes kettős politikai játszma bontakozhat ki, ahol a tét az ország EU-val és a NATO-ban való kapcsolatának minősége lehet, miközben reneszánszát élheti visegrádi együttműködés, emiatt a cseh választás ezúttal több, mint pártok hétköznapi versenye a hatalomért.

A tét az, hogy Csehország a Nyugat egyik leghűségesebb szövetségeseként folytatja-e útját, vagy inkább visszatér a Visegrádi Négyek nemzeti talajon nyugvó, saját érdekekért kiálló ösvényére. A választók egyszerre mondanak ítéletet az EU jövőjéről, a háborúról, a migrációról és a közép-európai összefogás irányáról is.

Kiemelt kép: Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnöke leadja szavazatát egy ostravai szavazóhelyiségben 2025. október 3-án (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)