A Digi24 tudósítása szerint a kormány a költségvetési válság hátterében vállalta át ezt a felelősséget, és megtették a „szükséges intézkedéseket” Románia hitelességének visszaszerzése érdekében, amely szerinte súlyos következményekkel járt volna a romániai polgárokra nézve.
„Gyakorlatilag elkerültük a fizetésképtelenséget, a 9 százalék feletti hiány mellett, az EU legalacsonyabb GDP-bevételei mellett alig több mint 30 százalékot értünk el a 40 százalék feletti átlaghoz képest, és a több mint 30 milliárd eurós túlméretezett kiadások mellett idén és a korábbi években”
– mondta Bolojan, aki hozzátette, hogy az ország hitelbesorolását is sikerült javítani. Kifejtette, a kormány sikerrel újraindította az európai uniós források folyamatát, és megállapodott a SAFE‑alap támogatásairól, ami infrastruktúra‑ és hadiipari beruházásokat tesz lehetővé.
Ilie Bolojan az energetikai kérdésre nemzetbiztonsági kérdésként hivatkozott, szerinte a kabinetnek ezen a területen bőven tennie valója. Elmondása szerint évek óta húzódó beruházásokat, például a radnóti gázerőművet kell befejezni. A szénalapú energiatermelést – például a Zsil-völgyi régióban – meg kell őrizni, az energetikai stratégiát pedig a fekete-tengeri gázkitermelés köré kell szervezni, mindezt azonban meg kell előznie a közszféra átalakításának. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, túl sokan dolgoznak olyan állásokban, amelyek nem elég hatékonyak. „Nem lehet úgy az állam pénzéből élni, hogy közben nem dolgozol semmit” – mondta.
Azonban mindezért komoly árat fizettek a romániai lakosok, ahogy ez látszik a kormányprogramból:
- 21 százalékra emelték az áfa-kulcsot,
- 10 százalékkal emelték a jövedéki adókat,
- 16 százalékra emelték az osztalék és nyereség adóját,
- megadóztatták a magas összegű nyugdíjakat, valamint korlátozták a fizetéseket és a nyugdíjakat,
- megemelték az ingatlanadót magánszemélyek számára,
- környezetvédelmi ökológiai adózást vezettek be uniós nyomásra,
- növelték az útdíj értékét.
Ahogy erről korábban beszámoltunk, a román gazdasági reformok első szakasza augusztusban lépett hatályba, a második szakasz pedig jövő év január 1-jén kezdődik. További adóemeléseket az áfa vagy a jövedelemadó terén a 2026-os évre nem irányzott elő beszédében Ilie Bolojan, azonban kifejtette: a szociális támogatások és a munkavállalás között egyensúlyt újra kell szabályozni, mivel szerinte túl sokan mennek korai nyugdíjba, valamint visszaélnek a betegszabadságokkal is.
A közrend reformját is ígérte Bolojan, a csendőröket az utcai jelenlétre kell átcsoportosítani az épületek őrzése helyett, valamint szót ejtett egy integrált, gyors reagálású vészhelyzeti rendszerről is.
Kiemelt kép: Ilie Bolojan román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke számot ad a hivatali idejének első száz napjában elért kormányzati eredményekről a bukaresti kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten 2025. október 3-án. Bolojan négypárti koalíciós kormánya június 23-án alakult meg az NLP, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusaiból. A koalíciós megállapodás értelmében a miniszterelnöki tisztséget a négyéves kormányzati ciklus második felében a PSD jelöltje veszi át (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)