Az amerikai elnök magyar idő szerint hétfő este a Fehér Házban mutatta be 21 pontból álló béketervét, amely a gázai háború lezárásának lehetséges forgatókönyvét vázolja fel. Az Egyesült Államok már a múlt heti ENSZ-közgyűlés szünetében megosztotta a dokumentumot több arab és muszlim országgal. A tervezet Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti megbízottjához köthető. Lényege, hogy alternatívát kínáljon a Hamász uralmával szemben, és hogy megnyissa az utat Gáza újjáépítése és egy esetleges új politikai berendezkedés felé.
A dokumentum többek között kiemeli a túszok szabadon bocsátását, a Hamász lefegyverzését, illetve a terrorszervezet hatalmának felszámolását, ami alapfeltétele lehet a rendezésnek.
Amennyiben a békejavaslatot mindkét fél elfogadja, akkor az izraeli haderő visszavonul az egyeztetett vonalig a túszok átadásának előkészítésére, a frontvonalakat befagyasztják, miközben az izraeli hadsereg minden katonai akciót felfüggeszt.
Az amerikai javaslat értelmében, amint a Hamász minden túszt átad, Izrael 250 életfogytig tartó börtönre ítélt palesztin rabot elenged, valamint 1700 olyan palesztin foglyot, akit 2023. október 7-e után vettek őrizetbe az izraeli hatóságok.
A Hamász azon tagjai, akik kötelezettséget vállalnak a palesztin–izraeli békés együttélés támogatására, és beszolgáltatják fegyvereiket, amnesztiában részesülnek, és kívánságukra szabadon távozhatnak a Gázai övezetből.
Donald Trump számára a béketerv politikai szempontból is óriási lehetőségeket kínál. A Nobel-békedíj elnyeréséhez azonban minden eszközre szüksége lesz, beleértve Benjámin Netanjahu kizárólagos együttműködését is.
A The Washington Post szerint amennyiben Donald Trumpnak sikerülne nyélbe ütni egy olyan megállapodást, amely véget vet a gázai vérontásnak, az nemcsak külpolitikai diadal lenne, hanem saját politikai örökségének is az egyik kulcseleme.
Politikai játszma vagy valódi kompromisszum?
Benjámin Netanjahu múlt pénteki ENSZ-beszédében magabiztosan lépett fel, hétfőn pedig az amerikai elnök béketervét is elfogadta, ám valójában kényes politikai helyzetben van. Kormánykoalíciója erősen nyomást gyakorol rá, hogy Júdea és Szamária (közismertebb nevén Ciszjordánia) legalább egy részét annektálja válaszul arra, hogy több nyugati ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada – elismerte a palesztin államot. Donald Trump viszont határozottan ellenzi a területek bekebelezését, és világossá tette, hogy elsőbbséget élvez a gázai háború lezárása.
Donald Trump amerikai elnök fogadja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 29-én (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)A The Washington Post szerint Benjámin Netanjahu politikai sikere mindig azon múlt, hogy mennyire tudta egyensúlyban tartani a belpolitikai elvárásokat és a stratégiai szövetségek követelményeit. A lap nem tartja kizártnak, hogy az izraeli miniszterelnök Donald Trumpra mint nélkülözhetetlen szövetségesére hivatkozva hárítja el a belpolitikai nyomást.
A gázai konfliktus esetében azonban már kérdésessé válik, hogyan működhet ez a taktika. Benjámin Netanjahu többször kijelentette, hogy Izraelnek teljes győzelmet kell aratnia a Hamász felett, vagyis teljesen meg kell semmisíteni a terrorszervezetet. Donald Trump terve ezzel szemben nem ígért totális katonai diadalt.
A Hamász túlélési lehetőségei
Donald Trump béketerve körül a Hamász reakciója az egyik legnagyobb kérdőjel. A terrorszervezet ideológiájának lényege az ellenállás és a mártíromság, így nyílt kapitulációt aligha fogadnának el. A lap szerint az amerikai egyezmény elfogadása a mozgalom önazonosságának feladását jelentené. Ugyanakkor egy arab országok által támogatott, Izraeltől független ideiglenes kormányzat lehetőséget adhatna a Hamásznak arra, hogy vereség helyett taktikai visszavonulásként mutassa be a helyzetet a saját bázisának.
Donald Trump hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy
amennyiben a Hamász elutasítja a béketervet, úgy Izrael az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi a további lépéseihez.
A The Washington Post elképzelhetőnek tartja, hogy a terrorszervezet a béketerv elfogadása esetén idővel egy újabb formában szerveződne újra a nemzetközi igazgatás árnyékában, ahogy azt már korábban is tette. Az izraeli miniszterelnöknek éppen ez az egyik legnagyobb félelme: a szervezet nem tűnne el végleg, csupán alkalmazkodna az új körülményekhez.
A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei átadják a 27 éves izraeli Elija Kohent a Nemzetközi Vöröskeresztnek a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat palesztin menekülttáborban 2025. február 22-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)Benjámin Netanjahu felkészült arra, hogy a Hamász elutasítja majd a tervet. Mint mondta, ebben az esetben Izrael befejezi a munkáját, és végleg eléri, hogy felszámolja a terrorszervezetet, és vele az Izraelt érő fenyegetést. A dohai tárgyalásokat ismerő palesztin tisztviselő a BBC-nek elmondta, hogy
a terrorszervezet katari és egyiptomi közvetítőkön keresztül kapta meg a javaslatot, és ígéretet tett annak felülvizsgálatára.
Egy magas rangú Hamász-tisztviselő azonban korábban a BBC-nek utalt arra, hogy a feltételek nagyrészt összhangban vannak Izrael elképzeléseivel, és nem védik a palesztin érdekeket. Hangsúlyozták, hogy a csoport nem fogad el olyan tervet, amely nem vet véget a háborúnak, és nem garantálja Izrael kivonulását Gázából. A portál szerint a Hamász válasza a szokásos „igen, de” formában érkezhet.
A gázai lakosság szempontjai is megoszlanak
Donald Trump béketerve nagyrészt Tony Blair volt brit miniszterelnök, valamint Jared Kushner, az Ábrahám-egyezmények egyik fő kidolgozója által korábban megfogalmazott elképzelésekre épül.
A terv központi eleme egy ideiglenes kormányzat felállítása Gázában, amelyet nemzetközi és regionális szakértők, és a palesztin technokraták, köztük a politikától független palesztin bizottság irányítaná. A kormányzat különböző minisztériumokat működtetne az olyan alapvető szolgáltatások biztosítására, mint az egészségügy, az oktatás, az energiaellátás és a közrend fenntartása.
A béketerv célja, hogy Gáza újjáépítése a demilitarizációval kéz a kézben történjen.
A nemzetközi közösségnek kulcsfontosságú a Hamász ténylegesen lefegyverzése, ugyanis a terrorszervezet az elmúlt évtizedekben minden anyagi és politikai engedményt új harci eszközök beszerzésére fordított.
A gázai lakosok évek óta kettős megfelelés alatt élnek, egyrészt a Hamász autoriter uralma, másrészt az izraeli hadműveletek között. Bár sok közvélemény-kutatás arra utal, hogy a helyiek egyre inkább kiábrándultak a Hamászból, a túlélési kényszer és a megfélemlítés miatt rendkívül nehezen tudnak nyílt ellenállásba kezdeni.
Mint írták,
Donald Trump béketerve azért is lehet ígéretes, mert ha a Gázában élők megtapasztalják végre a biztonság és a normalitás érzését, az valóban megingathatja a terrorszervezet hatalmát.
Ez azonban csak akkor működhet, ha az ideiglenes kormányzat valóban garantálja majd a fegyvercsempészet leállítását és a közrend fenntartását.
Trump kulcsszerepe kettős, ugyanis amellett, hogy az izraeli miniszterelnökkel megállapodott, biztosítania kell, hogy az arab országok által vezetett ideiglenes kormányzat valóban vállalja és végrehajtsa a Hamász lefegyverzését.
A megvalósítás előtt azonban további akadályok is lehetnek. A Hamász kategorikusan elutasítja a lefegyverzést, Izrael pedig ennek hiányában nem hajlandó kivonulni Gázából. A régió más szereplői – Egyiptom, Katar, Szaúd-Arábia – eltérő érdekek mentén mozognak, és egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy képzelik el a jövőt.
Történelmi lehetőség vagy újabb diplomáciai kezdeményezés?
Az Egyesült Államoknak a politikai időzítéssel is számolnia kell, ugyanis az amerikai belpolitika és a közelgő választások együttesen befolyásolják, hogy Donald Trump mennyire tudja külpolitikai sikereit a saját javára fordítani.
Az amerikai elnök béketerve mindenképpen új keretet teremt a gázai rendezéshez. Az alternatív kormányzat felállítása és a demilitarizációhoz kötött újjáépítés koncepciója logikus kiindulópont lehet.
A jelenlegi realitás szerint a Hamász teljes felszámolása katonai vagy politikai úton szinte lehetetlen, míg Izrael valószínűleg nem adja fel a biztonsági igényeit.
A lap szerint valószínűleg a következő hetek tárgyalásai döntenek arról, hogy Donald Trump béketerve több lesz-e, mint egy újabb diplomáciai kezdeményezés. Ha az amerikai elnök képes kihasználni a befolyását, és rábírja Benjámin Netanjahut és az arab országokat is a kompromisszumra, akkor valóban történelmi lehetőség nyílhat a békére.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA pool/Neil Hall)