Izrael tömeggyilkosok százait kényszerül kiengedni – semmi nem biztosítja, a jövőben ne ölnének

| Szerző: Udvardy Zoltán
„Senkinek sem a szája íze szerint alakult ez a béketerv, ám mindenki kapott valamit” – így értékelte a hirado.hu-nak Donald Trump húszpontos, célként a Gázai övezet terrormentességét kitűző béketervét Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese.

A Hamász szempontjából optimális a megállapodásnak az a pontja, miszerint fegyverletétel esetén megkapnák a szabad elvonulás lehetőségét, cserébe a túszok elengedéséért – ami egy új elem, hiszen eddig a Hamász teljes likvidálása volt a cél – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Kulifai Máté. Szerinte „az egyik megoldás egyébként valóan az lehet, hogy a Hamász elvonul mondjuk Katarba és a fegyvereket teljesen leteszik”.

Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese

Életjáradék terrorcselekményért

Az újságíró ugyanakkor kérdésesnek látta, hogy mennyire reális a terrorszervezetet teljesen felszámolni. Míg a Fehér Ház által hétfőn nyilvánosságra hozott terv hosszabb távon a palesztin állam lehetőségét is felveti, ha a Palesztin Hatóság teljes reformcsomagot hajt végre, Kulifai ezt úgy pontosította: ők nem Gázában, hanem Ciszjordániában (izraeli nevén Júdeáéban és Szamáriában) felügyelik az eseményeket.

Az izraeli kormány pedig korábban határozottan ellenezte, hogy a Palesztin Hatóság legyen

egy jövendőbeli esetleges palesztin állam vezetője. „Nem egyértelmű, hogy a Palesztin Hatóság lenne-e a felügyeleti szerv, őróluk inkább ideiglenes megoldásként gondolkodnak” – fogalmazott. Ennek okaként Kulifai elmondta: Többek között azért, mert a terrorizmussal kapcsolatban ők is felelősek; például jutalmazási rendszert hoztak létre – ez volt a „Play for Slay” – azoknak a családjai részére, akik merényletben zsidók megölésében vettek részt. Ezek a családok életjáradékot kaptak.

„Morálisan iszonyú szorult helyzet”

A békejavaslat részletezi a Hamász túszai és a bebörtönzött palesztinok cseréjét is. „Elfogadása esetén a Izrael visszanyerné az összes már megölt, illetve még életben levő túszt és a Hamasz lefegyverzésének háborús célja is megvalósulna. Ráadásul Izrael számára nem azonnali, hanem lépcsőzetes kivonulás szerepel Gáza kapcsán a béketervben” – értékelte Kulifai Máté.

Hozzátette az amerikaiaknak a tűzszüneti tárgyalások során már korábban is voltak a túszalkut illető a felvetéseik, ám ezek rendre meghiúsultak. A Hamász elutasította a megállpodást, „folyton előállva ilyen-olyan extra követelésekkel. Lényegében szórakoztak Washingtonnal a gázai dzsihadisták, mert mindig úgy változtatták meg a feltételeket, hogy azokat ne lehessen elfogadni”.

Mindeközben az újságíró szerint „az is elképesztő dilemma Izrael szempontjából, hogy kiengedjék-e a palesztin foglyokat. A szóban forgó megállapodások alapján

az elengedendő fegyencek között több száz olyan ember van, akik nem egy, hanem több zsidó embert is megöltek,

és ezért kerültek börtönbe. Tehát azt mondhatnánk, hogy tömeggyilkosok százait kényszerülnek kiengedi – míg semmi nem biztosítja, a jövőben ne akarnának majd zsidókat ölni. Ez morálisan egy iszonyú szorult helyzet”.

Ki kerülne felügyelet alá?

A megállapodás kapcsán Kuifai elismerte: nyilván nekünk, kívülről nézve, jónak tűnik, hogy véget érhet a gázai háború, „és végre kevesebbet szenvednek a gázai civilek, lezárul egy konfliktushelyzet. Csakhogy a valóságban lőtt sebre tapaszt rakni az önmagában nem feltétlenül jó”.


A kérdés szerinte az, hogy vajon ez az első lépés-e egy hosszabb és jobb békemegállapodás felé. „A nemzetközi felügyelet dilemmája kérdése például egy olyan

béklyót vagy külső befolyást ültetne bele az izraeli államigazgatásba, amely erős dilemmákat vet fel,

főleg a történelmi előzmények tekintetében.” (Az úgynevezett brit mandátum idején, 1920–1948 között az egész régiót „Palesztina” néven ismerték – a szerk.)

Kiemelt kép: Füst gomolyog egy izraeli légicsapás után Gázában 2025. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)

 

 

Ajánljuk még