Egy feszültséggel terhelt moszkvai találkozón brit, francia és német követek vetették fel aggályaikat az észt légtér fölötti múlt heti behatolással kapcsolatban, amikor három MiG–31-es vadászgép tért be – közölte a Bloomberg névtelenséget kérő bennfentes forrásokra hivatkozva.
A megbeszélés után a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a légtérsértés szándékos taktika volt, amelyet orosz parancsnokok rendeltek el.
A Bloomberg forrásai szerint a megbeszélések során egy orosz diplomata azt mondta az európaiaknak, hogy a behatolások válaszlépések az ukrán támadásokra a Krím ellen.
A Kreml szerint az ilyen műveletek a NATO támogatása nélkül nem lettek volna lehetségesek, és ennek nyomán Oroszország úgy véli, hogy máris konfrontációban áll európai országokkal.
A résztvevők elmondása szerint az orosz fél részletes jegyzeteket készített a beszélgetésről, ami arra utalt a tárgyaló európai delegáció részéről, hogy utasítást kaphattak: adjanak részletes tájékoztatást a NATO álláspontjáról a parancsnoki lánc felsőbb szintjeinek – írja a Bloomberg.
A hivatalos orosz kommunikációs máshogy szól
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nemrég a TASZSZ állami hírügynökségnek azt mondta: „erről nem is akarok beszélni, mert ez egy nagyon felelőtlen állítás”. Peszkov a Bloomberg megkeresésére ismételte, hogy Oroszország álláspontja szerint nincs megerősítő bizonyíték az orosz légtérsértésekre.
A NATO keleti tagjait az elmúlt hónapban sorozatos incidensek érték, amelyek példa nélküli próbát jelentettek a szövetség elkötelezettségére nézve. Az Egyesült Királyság kijelentette, hogy „kész határozottan megvédeni légterét bármilyen behatolással szemben” – közölte egy kormányzati szóvivő.
Egy német kormánytisztviselő megerősítette, hogy a megbeszélés megtörtént, és hogy a nagykövetek közölték Moszkvával, hogy a behatolásokat meg kell szüntetni. Friedrich Merz kancellár csütörtökön azt mondta, hogy koordinál a párizsi, londoni és varsói partnerekkel, és támogat „minden szükséges intézkedést”.
A NATO Alapszerződésének 4. cikkelyét, amely konzultációkat indít el egy észlelt fenyegetés esetén, 1949-es megalakulása óta mindössze kilencszer hívták életbe — és ezek közül kettő idén, a lengyel és az észt légtérbe történő behatolások után. Mindeközben a dán hatóságok szerdán jelezték, hogy ők is fontolóra vehetik ezt a lépést, miközben vizsgálják a légiközlekedést megzavaró dróntámadások esetleges orosz kapcsolatát, bár a Kreml ismét tagadta érintettségét.
Kapcsolódó tartalom
A hirtelen esetszám-növekedés összhangban van egyes biztonsági szakértők nézetével, miszerint Moszkva ellenséges lépése valószínűleg nem konvencionális támadás formájában érkezne a Nyugat ellen, hanem egy hibrid műveletként, amely tudatosan homályban hagyja eredetét és motivációit.
„Oroszország próbál minket, a felkészültségünket, az elkötelezettségünket a megtorlásra” — mondta Gitanas Nausėda litván elnök hétfőn az ENSZ Közgyűlésének margóján New Yorkban adott interjújában. „Szerintem nagyon fontos a szolidaritás megmutatása — és még fontosabb a gyors reakció” – tette hozzá. Mindazonáltal a Kreml szándékait illető bizonytalanság dilemmát teremt az európai tisztviselők számára: óvakodnak bármitől, ami eszkalációhoz vezethet a feszültségekben Oroszországgal, és ez megnehezíti az egység fenntartását.
Donald Trump amerikai elnök támogatásáról biztosította a NATO vezetőit, köztük Donald Tusk lengyel elnököt is, akik határozottan a légtér megsértése esetén a repülőgépek lelövését szorgalmazták, miközben a német védelmi miniszter, Boris Pistorius azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek könnyen „belesétálhatnak Putyin eszkalációs csapdájába”, ha lelövik az orosz gépeket.
„Ha a NATO egy orosz repülőgépet lelő a feltételezett légtérsértés ürügyén, az háború lesz”
— mondta Alexey Meshkov orosz nagykövet csütörtökön az RTL francia rádió műsorában.
Más NATO-vezetők, köztük Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni is óvatosságra intette a szövetségeseket, gyakorlatilag arra figyelmeztetve, hogy ne ugorjanak Putyin csapdájába, de a holland miniszterelnök, Dick Schoof azt mondta, támogatná egy repülőgép lelövését.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A lengyel légierő egyik F-16-os vadászgépe a Ramstein Legacy 2022 légvédelmi gyakorlaton, amelyet a NATO légi parancsnokság integrált légi- és rakétavédelmi (IAMD) gyakorlata keretében tartanak Poznanban 2022. június 7-én (Fotó: MTI/EPA-PAP/Jakub Kaczmarczyk)