Abbász Aragcsi a Telegramon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy
az ügynökséggel Egyiptomban megkötött egyezményt – amely többek között lehetővé teszi a NAÜ ellenőrei számára a belépést az iráni nukleáris létesítményekbe –, semmisnek tekinti a síita állam elleni bármely „barátságtalan lépés” esetén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület mindazonáltal pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy a szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Kiemelt kép: „A tudomány hatalom” jelentésű felirat egy urándúsító centrifugák között álló tudósokat ábrázoló óriásplakáton Teheránban (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)