A tárca tájékoztatása szerint a gép – amely képes az alacsonyan repülő drónok és egyéb, a szárazföldi radarok által nem mindig észlelt objektumok észlelésére – szeptember 22-én kezdte meg működését a balti országban.
Az utóbbi hetekben Litvánia mellett Észtország, Dánia és Lengyelország is arról számolt be, hogy orosz drónok vagy harci repülőgépek sértették meg légterét, a NATO pedig válaszul megerősítette keleti határai védelmét.
Észtország és Lengyelország emellett konzultációt kért a szövetségesektől, amire a NATO negyedik cikke ad lehetőséget.
A NATO-tagállamok közül Törökország rendelkezik a második legnagyobb hadsereggel. Bár Ankara több téren – például az energetikai és a turisztikai szektorban – jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, a török kormány kezdettől fogva elítélte az ukrajnai háborút, és katonai támogatást is nyújt Kijevnek.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)