Az európai migrációs válság az arab tavaszként emlegetett afrikai és közel-keleti lázongások, a fegyveres konfliktusok, lokális politikai vagy vallási üldöztetések és a szegénység elől milliós számban útnak indulók miatt robbant ki.

Friedland, 2016. április 4.: Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)

A kontinens már a legelső pillanatban megszenvedte ezt az exodust: azóta is százezerszám érkeznek az emberek, akik magukkal hozták az otthoni társadalmi konfliktusokat.

Magukkal hozták a terrort.

Hazánk déli határán azért kellett kerítést építeni, hogy a menekültek közé vegyült terroristáktól is megvédje a magyar embereket és Európát.

Európában az alábbi helyeken történtek migráns hátterű terrortámadások:

• Lövöldözés a brüsszeli zsidó múzeum előtt.
• Charlie Hebdo szerkesztőségét dzsihadista mészárlás éri.
• A párizsi Bataclan színház elleni bestiális kegyetlenségű támadás.
• Teherautóval gázolnak át a francia nemzeti ünnepet Nizzában ünneplő tömegen.
• Würtzburgi baltás támadás.
• Öngyilkos merénylet a németországi Ausbachban.
• Az észak-franciaországi Rouen Saint-Étienne-du-Rourray templomában két iszlamista elvágja a miséző Jacques Hamel atya torkát.
• Berlin, karácsonyi vásár: a terrorista egy lopott teherautóval a tömegbe gázol.
• A párizsi Louvre múzeumnál egy terrorista rátámad egy katonára.
• Hamburgi machetés támadás.
• Kettős támadás a spanyolországi Katalóniában.
• Géppisztolyos mészárlás Bécsben.

Brüsszelben szabadult el a pokol

Brüsszelben 2014. május 24-én, egy nappal a belga szövetségi, regionális és európai parlamenti választások előtt egy fegyveres a zsidó múzeum bejáratánál kezdett lövöldözni. Három embert megölt, a negyedik áldozata a kórházba szállítása után halt bele a sérüléseibe.

Egy héttel később Marseille-ben letartóztatták a francia állampolgárságú 29 éves Mehdi Nemmouche-t, aki a brüsszeli lövöldözés közben egy mellkason hordható kamerát viselt, amivel úgy vette filmre a gyilkosságokat, mint ahogyan azt Mohammed Merah a 2012-es toulouse-i és montaubani lövöldözésénél tette. Azóta már tudjuk: Mehdi Nemmouche különböző köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt öt évet ült a marseille-i börtönben, ahonnan 2012-ben szabadult. Három héttel később elutazott Szíriába, s az Iszlám Állam katonája lett.

Ő volt a szíriai háború első olyan európai önkéntese, aki Európába való visszatérése után támadást követett el, s ezzel elszabadult a pokol.

A 2015-ös esztendő elején gyászba borult Franciaország: a Charlie Hebdo szerkesztőségét ugyanis január 7-én két dzsihadista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta. Az elkövetők tizenkét újságírót megöltek, további tizenegyet megsebesítettek. A túlélők szerint eközben az Allah akbar! (Isten a legnagyobb) és „Vous allez payer, car vous avez insulté le Prophète” (Megfizettek, mert megsértettétek a Prófétát) mondatokat kiabálták.

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap áldozatainak emlékére elhelyezett virágok és gyertyák a párizsi szerkesztőség közelében 2015. január 13-án (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon.)

A támadók kétnapos rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületében barikádozták el magukat. Közben a Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később megölt még további négy embert, és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. A rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akcióban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.

Húsz ember halt meg.

Ez volt Franciaország második legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye 1961. június 18. óta, amikor 28-an hunytak el egy vonaton történt robbantás következtében.

John Kerry amerikai külügyminiszter (b) és Laurent Fabius francia külügyminiszter a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége közelében kialakított emlékhelyen 2015. január 16-án (Fotó: MTI/AP/Michel Euler)

Megemlítendő, hogy 2015. január 11-én Párizsban megemlékező tömegfelvonulást tartottak, melyen számos ország vezető politikusa is részt vett, köztük Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is, aki az esemény kapcsán a gazdasági migráció káros voltáról beszélt.

A Bataclan színház elleni támadás

2015. november 13-án Párizs több pontján is összehangolt terrortámadások történtek, az Iszlám Állam terrorszervezet merénylői lövöldöztek és robbantottak. A támadások a Stade de France stadionnál, a Bataclan színházban, illetve több étteremben és a párizsi Boulevard Voltaire környékén történtek, százharmincan meghaltak, több mint kétszázan megsérültek. A terroristák bestiális kegyetlenséggel öltek. Áldozataikat a Batacan színházban megcsonkították, egyeseket lefejeztek, a nők közül többeket megerőszakoltak. „Olyan volt, mint Dante pokla” – mondta később az egyik helyszínelő rendőr. A támadásra válaszként Francois Hollande elnök rendkívüli állapotot hirdetett Franciaország egész területére.

A terrorista sejt több tagja hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon. Az Iszlám Állam kiképzett harcosai a migránsáradatot kihasználva a balkáni útvonalon érkeztek hazánkba.

2016. április 13-án a brüsszeli Molenbeek negyed piacán felvett videóról készített képen Salah Abdeslam (Fotó: MTI/AP/Tvbrussels)

Salah Abdeslam, a merényletek egyik kulcsfigurája napokig lakott Budapesten. Harmadik útján, 2015 szeptemberében egy Rákóczi úti hotelben szállt meg, ahol a rendőrség megtalálta a belga papírokkal rendelkező férfi tartózkodási engedélyének másolatát is. Kiderült az is, hogy egy Audi A6-ossal vitte el Magyarországról azt a három férfit, akik aztán a párizsi Bataclan színházban végrehajtották a legtöbb áldozatot követelő mészárlást.

A 29 éves algériai Omar Mostefai, a 28 éves, ugyancsak algériai Samy Amimour, valamint a 23 éves marokkói Fouded Mohamed-Aggad hamis szír útlevéllel érkezett a szerb–magyar határon át Budapestre. Hét napig egy zuglói hotelben húzták meg magukat, és a Keleti pályaudvarnál ezer eurót vettek fel. A magyar rendvédelmi szervek belga és francia jogsegélykérelmekre végzett felderítő munkájuk alapján megállapították: a merényletek elkövetői közül több mint tíz tartózkodott, illetve utazott át Magyarországon 2015 júliusa és novembere között.

Bűnügyi helyszínelők nyomoznak Nizza tengerparti sétányán, ahol egy 31 éves tunéziai férfi bérelt teherautóval a Bastille napi ünnepségen részt vevő tömegbe hajtott. A sofőrt lelőtték (Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez)

Nizzában 2016. július 14-én a híres tengerparti Angol sétányon az ország nemzeti ünnepét ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel egy bérelt teherautóval a 31 éves tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pedig agyonlőtték. Nyolcvanhatan meghaltak, több mint kétszázan megsebesültek, közülük sokan egy életre nyomorékok lettek. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára.

Bűnügyi helyszínelő vizsgálja a lövedékek lyuggatta teherautó vezetőfülkéjét a terrortámadás helyszínén, Nizzában (Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez)

Németországra is lecsapott a terror

A 2016-os würzburgi baltás támadást egy 17 éves afgán férfi követte el egy németországi vonaton 2016. július 18-án. A férfi menedékkérőként érkezett Németországba 2015. június végén, mint később kiderült, Magyarországon keresztül.

Este negyed 10 tájékán rontott utastársaira baltával, szemtanúk beszámolói szerint Allah akbar! kiáltással. Négy embert sebesített meg, egy hongkongi házaspárt és két gyermeküket. Közülük hárman súlyos sebesüléseket szenvedtek. A vonatot Heidingsfeldnél megállították, az elkövető ekkor leszállt, megsebesített még egy embert, majd megpróbált elmenekülni. Az előállítására kiküldött rendőröket is megtámadta, ezért lelőtték. A rendvédelmi erők kézzel készített Iszlám Állam-zászlót találtak a lakásán, búcsúlevele alapján a támadó egy barátja afganisztáni haláláért akart bosszút állni a „hitetleneken”.

Németországra egy héttel később újra lecsapott a terror. A bajorországi Ansbach városban egy 27 éves szíriai menedékkérő öngyilkos pokolgépes merényletet követett el: több mint tízen megsérültek, hárman súlyosan.

Ferenc pápa misét mondott a terror áldozatainak lelkéért

Két nappal később két iszlamista fegyveres túszul ejtett öt embert az észak-franciaországi Rouen Saint-Étienne-du-Rouvray templomában, majd az egyiküket, a 85 éves Jacques Hamel atyát megölték. A késsel felfegyverzett, arabul beszélő támadók a mise alatt mentek be a templomba, foglyul ejtették az atyát, két apácát és két hívőt. Egy apáca elmenekült, és riasztotta a rendőrséget.

Ferenc pápa 2016 szeptemberében Jacques Hamel lelki üdvéért bemutatott miséjén (Forrás: Wikipédia)

A túszejtők elvágták a pap torkát, egy másik túszt súlyosan megsebesítettek, majd Allah akbar! kiáltással kifutottak isten házából. Ekkor lelőtte őket a rendőrség speciális egysége. Az Iszlám Állam vállalta magára a támadást. 2016 szeptemberében Ferenc pápa a meggyilkolt pap lelki üdvéért bemutatott miséjén felidézte utolsó szavait („Távozz tőlem, Sátán!”), amelyekkel még abban a pillanatban sem „veszítette el tisztánlátását, hogy világosan megnevezze gyilkosát”, mivel „Isten nevében ölni a sátán műve”.

A meggyilkolt Jacques Hamel francia katolikus pap koporsóját kísérik a gyászolók a roueni Notre-Dame-székesegyházba 2016. augusztus 2-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

A német főváros, Berlin karácsonyi vásárában 2016. december 19-én este történt terrortámadás. Lengyel rendszámú lopott teherautóval a tömegbe hajtott egy terrorista. Tizenkét embert meghalt, negyvenkilenc pedig súlyosan megsérült. A támadó a kamion eredeti, lengyel sofőrjét is megölte. A merénylő elmenekült a helyszínről a Tiergarten park irányába, és bár több szemtanú is üldözni próbálta, sikerült eltűnnie a szemük elől. Az Iszlám Állam magára vállalta a támadást.

(Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A rendőrség kiderítette, hogy a merényletet a tunéziai Anis Amri követte el, akinek sikerült megszöknie Németországból, és Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül Olaszországba utazott.

Lebukása és likvidálása így jóformán csak a véletlennek volt köszönhető: december 23-án hajnalban Milánó egyik elővárosában, Sesto San Giovanni vasútállomása közelében olasz járőrök egy rutinellenőrzés során tűzpárbajba keveredtek vele, és lelőtték a terroristát.

A párizsi Louvre múzeumnál 2017. február 3-án csapott le a terror, amikor egy egyiptomi férfi Allah akbar! kiáltással rátámadt egy katonára, aki a támadót meglőtte, miközben ő is könnyebben megsebesült.

A hamburgi terrortámadás 2017. július 28-án történt. A város Barmbek negyedében működő Edeka szupermarketben egy 26 éves férfi machetével támadt a vásárlókra, majd elmenekült a helyszínről. A támadásban egy 50 éves férfi azonnal meghalt, egy 50 éves nő és öt férfi megsérült, közülük ketten életveszélyesen. A terroristát járókelők fogták el.

A spanyolországi Katalóniában 2017. augusztus 17-én és 18-án kettős terrortámadást hajtottak végre az Iszlám Állam merénylői, mindkét alkalommal autóval hajtottak a gyalogosok közé. A két terrortámadásban több mint százan megsérültek és tizenöten meghaltak.

A bécsi támadás 2020. november 2-án történt az osztrák főváros Innere Stadt kerületében. Egy magányos fegyveres a város fő zsinagógájának közelében nyitott tüzet, gépkarabélyból. A támadás utáni órákban megerősítették, hogy négy civil, valamint az elkövető meghalt, huszonketten pedig megsebesültek. Az elkövetőt, Fejzulai Kujtimot kilenc percen belül lelőtték a helyszínre érkező Wega (osztrák különleges egység) emberei. Egy nappal később az Iszlám Állam magára vállalta a felelősséget a merényletért.

Gépfegyveres katona a brüsszeli támadás helyszínén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Meg kell említeni még a 2023-as brüsszeli iszlamista támadást is, amit október 16-án svéd futballrajongók ellen követtek el. A tunéziai Abdálszalám Laszúd meglőtt három svéd rajongót, akik közül ketten meghaltak a Place Sainctelette közelében. Az áldozatok a Baldvin király stadionba tartottak. Az elkövetőt másnap lelőtte a belga rendőrség.

Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/John G. Mabanglo