Napjainkban a front nem egy letisztult vonal, hanem egy hézagos szürke zóna. Erdősávokkal tagolt földterületek, elszórt apró katonai állások és mozgó drónrajok alakítják a tájat. Lee szerint az ukrán gyalogságot legtöbbször arra utasítják, hogy csak akkor vállaljon tűzharcot, ha az ellenség már közvetlen közelségben van, egyébként felderítő és csapásmérő drónok végzik a munka nagyját. Ez a doktrína – a lövészárkok körül összpontosuló védekezés és a drónokkal való távoli védekezés – eddig bevált: az orosz előrenyomulás bár felgyorsult az utóbbi időben, de az továbbra is csak kisebb területi nyereségeket hoz, nem pedig nagyobb műveleti áttörést.

A nyári időjárás kedvezett az orosz harcmodornak: a fák lombjai fedezéket nyújtottak a kis létszámú gyalogos beszivárgó csoportoknak, a jó idő pedig több siklóbombázást tett lehetővé. Ahol az ukrán védelem egységei között rés támad, oda az oroszok csapatok azonnal benyomulnak. Ezek a támadások azért veszélyesek, mert ha sikerül hátulról megbontani a logisztikát, akkor odaveszhetnek a védekező csapatok, az elektronikus zavarási pontok, és az aknavető és tüzérségi állások.

Fordulatot hozott az orosz Rubicon alakulat

Az elmúlt évben a frontvonalakon egy rettegett alakulat tett szert kiugró hírnévre, ez az orosz Rubicon alakulat. Lee szerint a harcban új minőségi tényezőt jelentett a Rubicon erőinek megjelenése. Az alakulat a drónok általi távolsági csapásmérésre specializálódott. Jól finanszírozott csapatai nemcsak több és jobb drónt visznek a harctérre, hanem új módszertant is, ami miatt hatékonyan pusztítanak az ukrán mélységekben is. Feladatuk a 10–35 kilométeres sáv „kitakarítása”: ukrán felderítő drónok és éjszaka aktív bombázódrónok levadászása, drónindító állomások és kommunikációs pontok felderítése, valamint a logisztikai folyosók zavarása.

A Forbes cikke is beszámolt a Rubicon nevű elit drónkezelő alakulatról, amely rövid idő alatt a front egyik leghatékonyabb formációjává vált. Az alakulat különlegessége a száloptikás drónok tömeges és professzionális használata.

Nem véletlen, hogy az ukrán források – köztük a The New York Timesnak nyilatkozó frontszolgálatosok – arról beszéltek: „amikor idejöttek, a játszma megfordult.”

Ahol a Rubicon megjelenik, ott az orosz alakulatok a legtöbbször azonnal minőségi fölénybe kerülnek. Volt, ahol egy hét alatt az ukrán drónpozíciók jelentős hányada megsemmisült – anélkül veszett oda majdnem minden eszközük, hogy jelentős emberveszteséget szenvedtek volna. Mivel az orosz–ukrán háborúban a veszteségek 80–90 százalékban már a drónokhoz köthetők, ezért ezen a területen az eredményesség minden mást a háttérbe szorít.

Látványosan tanultak a korábbi hibákból

A Kurszk térségében 2024 nyarán zajlott ukrán betörés – amelyet kezdetben egy nem várt páncélos rohammal értek el – végül a drónok használatának legfőbb tanpályája lett. Moszkva a Rubiconhoz hasonló alakulatokkal a szárnyak és az utánpótlási útvonalak módszeres támadásával tolta vissza az ukrán erőket. Katonai elemzők akkor arra figyelmeztettek: ha nincs gyors ellenszer, ezt a receptet más frontszakaszokon is meg lehet ismételni. Most éppen ez történik a Donbasz területén.

Az orosz haderő látványosan tanult a korábbi hibákból. A 2022-es hadjárat kaotikusságát felváltotta a professzionalizmus: állami erőforrásokkal futtatják fel a dróngyártást, többek közt a Kalasnyikov fegyverkonszern is beszállt a száloptikás drónok tömeggyártásába. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok is elismerte: Moszkva jelenleg mennyiségben és az alkalmazás kiterjedtségében is előrébb jár a drónokkal.

Katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Rubicon néhány száz fős magja hamar sokezres hálózattá duzzadhat, őszre akár 5–6 ezer, jól összehangolt drónszakemberrel dolgozhatnak a teljes fronton.

A Rubicon megérkezése tartós nyomás alá helyezte az ukrán védelmet. A The Kyiv Independent forrásai szerint, ahol az oroszok helyi minőségi és mennyiségi fölényre tesznek szert a drónokkal, ott néhány nap alatt az ukrán állások 40–70 százaléka teljesen megsemmisül– nem embert veszít a dandár, hanem szemeket, karokat és „idegrendszert”.

A nagy áttörés azért marad el, mert az orosz fölény csak azon a kis területen bontakozik ki, ahol a Rubicon és a vele összehangolt rohamcsapatok rövid időre kiiktatják az ukrán védelmet. A műveleti áttöréshez viszont egyszerre kellene hosszabb időre megtisztítani egy területet, és oda gyorsan nagy mennyiségű erőt mozgatni. A háború sorsa egyre valószínűbb, hogy a drónhadviselés láthatatlan mérlegén fog eldőlni. Aki több „szemmel”, gyorsabb utánpótlással és jobb zavarvédelemmel bír, az fog diktálni helyben – és végül a frontvonal teljes hosszában is.

Lee szerint a tél közeledtével most várhatóan ismét lelassul a műveleti tempó, és a tárgyalások akár is eredményt hozhatnak, de Moszkva céljai nem változtak. Oroszország továbbra is teljes Donbaszt meg akarja szerezni, miközben Kijev továbbra sem akarja átadni semmilyen területét, ezen pedig megállapodás hiányában csak a katonai áttörés változtathat.

Kiemelt kép: Drónt készül indítani egy ukrán katona (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán hadsereg 93. különálló gépesített dandárja)