Az Egyesült Államok ismét megvétózta csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely azonnali és állandó tűzszünetet követelt a Gázai övezetben, valamint a túszok szabadon bocsátását – írja a Times of Israel.

Washington azzal indokolta a döntést, hogy a dokumentum nem ítéli el a Hamász terrorszervezetet, és figyelmen kívül hagyja Izrael önvédelemhez való jogát. A tanács 14 másik tagállama megszavazta a javaslatot, amely „katasztrofálisnak” nevezte a gázai humanitárius helyzetet, valamint felszólították Izraelt a segélyekhez való hozzáférés teljes körű biztosítására. Morgan Ortagus, az Egyesült Államok egyik vezető politikai tanácsadója szerint a határozat „hamis narratívákat” legitimál, amelyek a Hamász terrorszervezet érdekeit szolgálják.

„A határozat nem ítéli el a Hamászt, és nem ismeri el Izrael önvédelemhez való jogát, és helytelenül legitimálja a Hamásznak kedvező hamis narratívákat, amelyek sajnos teret nyertek ebben a tanácsban”

– hangsúlyozta Morgan Ortagus.

A szavazás eredménye ismét rávilágított az Egyesült Államok és Izrael elszigeteltségére a közel két éve tartó gázai háborúval kapcsolatban. Több ország – köztük az Egyesült Királyság és Franciaország – várhatóan támogatja majd a palesztin állam elismerését a következő ENSZ-közgyűlésen, amit Washington és Jeruzsálem is ellenez.

Rijád Manszúr, a palesztinok ENSZ-nagykövete csalódottságát fejezte ki, mondván: „A palesztin nép dühét és frusztrációját most csak növeli, hogy nem született döntés, amely véget vethetne ennek a rémálomnak.” Algéria ENSZ-képviselője, Amar Bendjama a 14 támogató országot „bátor tagoknak” nevezte, míg Pakisztán nagykövete „sötét pillanatnak” titulálta a szavazást.

Mélyülő politikai szembenállás

A csütörtöki szavazáson a Biztonsági Tanács megismételte korábbi követeléseit, köztük a Hamász és más terrorszervezetek által 2023. október 7-én elhurcolt izraeli túszok azonnali szabadon bocsátását.

Az Egyesült Államok szerint a határozat túl általánosan kezeli a tűzszünet kérdését, és nem kapcsolja közvetlenül a túszok feltétel nélküli elengedéséhez, ami Washington értelmezése szerint a Hamászt bátoríthatná.

Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott: a javaslat „nem hoz biztonságot a régiónak és nem szabadítja ki a túszokat”, a zsidó állam ezért tovább folytatja a Hamász elleni harcot.

Az izraeli hadsereg eközben újabb szárazföldi hadműveletet indított Gázában, amelyet a Hamász katonai infrastruktúrájának megsemmisítésével indokoltak. Az offenzíva időtartamáról nem adtak tájékoztatást, de izraeli források szerint akár hónapokig is eltarthat.

A dokumentum egyben aggodalmát fejezte ki a súlyosbodó humanitárius válság miatt, amely szerint Gázát éhínség fenyegeti, amennyiben nem biztosítanak azonnali segélyhozzáférést és nem rendelnek el tűzszünetet. Izrael visszautasította a dokumentumot, és „politizáltnak” és „módszertanilag hibásnak” nevezve azt. Ezzel párhuzamosan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felkért szakértők népirtással vádolták Izraelt, amit Jeruzsálem határozottan visszautasított.

 Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása jelentette „a legmagasabb szintű népirtást”.

Kiemelt kép: A Hamász palesztin iszlamista szervezet és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet fegyveresei 2025. február 15-én (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)