A 2015-ös migránsválság és a tömeges bevándorlás Európa egyes iskoláit is alapvetően formálta át. Németországban és Ausztriában egyre világosabban látszik, hogy az oktatási intézmények az integráció frontvonalába kerültek.
A Máltai Szeretetszolgálat 116 oldalas, frissen közzétett migrációs jelentése sokkoló képet fest a német oktatás állapotáról – írja a német Bild. A dokumentumot Lars Feld, a Freiburgi Egyetem gazdaságpolitikai professzora készítette, aki szerint a bevándorló háttérű tanulók rossz eredményeik miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. A migráns fiatalok így nemcsak kisebb eséllyel találnak munkát, hanem hosszú távon az egész társadalom versenyképességét veszélyeztetik.
A 2023-as adatok szerint Németországban a diákok már több mint egyharmada migrációs háttérrel rendelkezett. A lemorzsolódás sokkal gyakoribb náluk, 74 százalékuk nem szerzi meg az érettségit, a felnőttek közel felének pedig szakképesítése sincs.
A teljesítménybeli különbségekben is óriási eltérések vannak. A bevándorló hátterű tanulók az országos felméréseken gyengébben teljesítenek, különösen matematikából és a természettudományokban.
A jelentés alapján a német oktatásban a nyelvi akadályok is problémát jelentenek. A migrációs hátterű gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem beszél németül a családjában.
Vannak, akik az óvodai ellátásban sem vesznek rész: a három- és hatéves, migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csupán 77 százaléka járt óvodába, szemben a német gyerekek 99 százalékával.
Sebastian Schilgen, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója szerint a származásnak nem szabad meghatároznia az életesélyeket, ám a jelenlegi eredménnyel ennek az ellenkezőjét vetítik előre.
Már a német oktatásban is fokozódik az erőszak
A Die Welt hosszú riportban mutatta be, hogyan néz ki a német oktatási helyzet a mindennapokban. Ludwigshafen Hemshof városrészében a Gräfenau általános iskola diákjainak 98 százaléka bevándorló hátterű. Barbara Mächtle, az intézmény vezetője szerint a gyerekek többsége nem beszél németül. Mint mondta, már az első osztály után negyven tanuló volt alkalmatlan a tovább haladásra.
A német oktatáspolitikusok által korábban hangoztatott „nyelvfürdő”-koncepció – miszerint a gyerekek a német nyelvet természetes közegben, játszva sajátítják el – a gyakorlatban összeomlott. Barbara Mächtle úgy véli, hogy a valóságban a gyerekek otthon és az utcán csak arabot, törököt vagy afgánt hallanak. Legjobb esetben egy 50–100 szavas szleng alakul ki náluk, ami a mindennapi élethez elegendő, de a szakképzéshez vagy a továbbtanuláshoz kevés.
A helyzetet tovább súlyosbítja a növekvő iskolai erőszak. 2024-ben a német hatóságok 35 570 iskolai erőszakcselekményt regisztráltak, vagyis naponta átlagosan 97 esetet. Ezek közül 743 esetben kés is előkerült.
Emellett a pedagógusok arról számolnak be, hogy az iszlám vallási szokások és az ebből eredő konfliktusok is gyakran betörnek az osztálytermekbe, újabb feszültségeket generálva.
A migráció okozta feszültségekre sajátos választ kínál a német oktatási és nevelési egyesület, melynek vezetője, Gerhard Brand szerint szükség van arra, hogy az iskolákban hivatalosan is bevezessék az iszlám vallásoktatást.
Az Ute Bock Egyesület egyik önkéntese német nyelvet tanít menekülteknek Bécsben 2016. február 23-án. A hajléktalanok, a menekültek, a társadalom peremére szorultak oltalmazására az Ute Bock osztrák oktató által létrehozott szervezet önkéntes tanárai mintegy 600 szíriai, afgán és iraki migráns számára indítottak német nyelvi kurzusokat (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)Észak-Rajna–Vesztfália és Bajorország már tett ilyen lépéseket, de Gerhard Brand országos szintű egységes szabályozást sürget. Ez a javaslat újabb vitát robbantott ki, hiszen sokak szerint tovább erősítheti a kulturális szegregációt, mások viszont úgy vélik, hogy épp a megértést és az integrációt segítené elő.
A német oktatási rendszerben tapasztalható tanárhiány szintén súlyosbítja a helyzetet. A vidéki területeken sok állás betöltetlen, a nagyvárosokban pedig a magas lakhatási költségek miatt csökkent az érdeklődés. Ennek hatására gyakran a pályakezdő, tapasztalat nélküli fiatal tanárok kerülnek be a német oktatásba, akiknek hamar elegük lesz és végleg elhagyják a szakmát.
Kapcsolódó tartalom
Ausztria: analfabéta migránsok és növekvő munkanélküliség
A migrációs hátterű diákok okozta problémák nemcsak Németországban jelentek meg. Ausztriában a bevándorlók jelentős része analfabéta, sokan még a saját anyanyelvükön sem tudnak írni, olvasni, amely közvetlenül hat az oktatásra és a munkaerőpiacra is. Tavaly a legmagasabb munkanélküliségi ráta az afgán, szíriai és iraki állampolgárok körében volt, míg 2023-ban a menekültstátuszban állók 40,7 százaléka szociális segélyből élt.
A népességfogyás miatt Ausztria számára nélkülözhetetlen a bevándorlás, ugyanakkor a társadalmi feszültségek is erősödnek. 2022-ben a lakosság negyede, 2025-re már közel fele nyilatkozott kritikus hangnemben a migránsokkal való együttélésről.
Az oktatási rendszerben jelentkező migrációs kihívások nem csupán pedagógiai kérdések. Az iskolákban dől el, hogy a következő generációk képesek lesznek-e integrálódni, munkát vállalni, és hozzájárulni a társadalom fejlődéséhez – vagy épp ellenkezőleg, tovább mélyítik a kirekesztettséget és a szociális feszültséget.
A nyelvi akadályok mellett a vallási és kulturális különbségek, az iskolai erőszak és a tanárhiány olyan komplex problémává állnak össze, amely az egész európai társadalom jövőjét meghatározza.
Németországban és Ausztriában egyaránt kulcskérdés a nyelvi integráció. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a családok aktívan részt vesznek a tanulásban – például indiai közösségekben –, ott gyorsan érzékelhető a fejlődés. Más közösségekben viszont hiányzik a motiváció, ami évtizedes hátrányokat konzervál.
A migrációs problémák az oktatásban is jelen vannak, ahol a jövő munkaereje és társadalma is formálódik.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: AFP/Thibaud Moritz)