Az Oroszország elleni 19. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslat bemutatásakor Ursula von der Leyen közölte: az intézkedés keretében a nagyobb orosz energiakereskedelmi vállalatok, köztük a Rosznyefty és a Gazprom, teljes tranzakciós tilalom alá kerülnek. Az EU más olyan vállalatok vagyonát is befagyasztja, amelyek az ukrajnai háborút azzal táplálják, hogy a szankciókat megsértve olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg unión kívüli országokban, köztük Kínában is – emelte ki Ursula von der Leyen.
„Ideje elzárni a csapot. Fel vagyunk erre készülve. Energiát takarítottunk meg, diverzifikáltuk az ellátást és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba fektettünk”
– fogalmazott.
Kiemelte: ezek az erőfeszítések megtérülnek. A végrehajtás megerősítése érdekében pedig az EU a 19. szankciós csomagjában az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta további 118 hajóját szankcionálja. Ezzel immár több mint 560 hajó van EU-szankciók hatálya alatt – jegyezte meg.
Von der Leyen közölte, az EU azon pénzügyi kiskapukat is bezárja, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ. Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további oroszországi és más, nem uniós országok bankjaira. A szankciók kijátszása elleni fellépés részeként pedig most először vezet be korlátozó intézkedéseket a kriptovaluta-platformokra, és betiltja a kriptovalutákban végzett, Oroszországhoz köthető tranzakciókat.
Az uniós bizottság elnökének tájékoztatása szerint 19. szankciós csomagjában az EU új közvetlen exportkorlátozásokat is bevezet a harctéren használt termékekre és technológiákra. Emellett 45 oroszországi és nem uniós vállalatot listáz, amely közvetlen vagy közvetett támogatást nyújt az orosz katonai iparnak. Kulcsfontosságú Oroszország hozzáférésének elvágása a szükséges technológiákhoz, mindenekelőtt a drónok esetében – húzta alá.
„Szankcióink súlyosan érintik Oroszország gazdaságát. Az infláció tartósan magas, Moszkva finanszírozáshoz és bevételekhez való hozzáférése pedig folyamatosan csökken”
– fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: Oroszország háborús gazdasága a határaihoz közeledik.
„Szankcióink a gazdasági nyomásgyakorlás hatékony eszközei. Addig fogjuk alkalmazni azokat, amíg Oroszország nem ül tárgyalóasztalhoz Ukrajnával egy igazságos és tartós béke érdekében” – fogalmazott. Közölte továbbá, az EU új megoldáson dolgozik Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására, amely az uniós bankokban tárolt, majd befagyasztott orosz pénzügyi eszközökre épül.
„Nagyon világosan kell fogalmaznunk: ez Oroszország háborúja. Az elkövetőnek kell megfizetnie a háború árát”
– fogalmazott.
A lefoglalt orosz pénzeszközök kamataiból az EU jóvátételi kölcsönt tud nyújtani Ukrajnának, a „kockázatot pedig kollektíven kell viselnünk” – jegyezte meg az uniós bizottság elnöke, hozzátéve, hogy Ukrajna csak akkor fizeti vissza a kölcsönt, ha Oroszország jóvátételt fizet.
Európa a kezdetektől fogva Ukrajna oldalán állt, és továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni fog, hogy véget vessen a háborúnak. „Felszólítom a tagállamokat, hogy mielőbb támogassák ezeket a szankciókat, ha azt akarjuk, hogy Oroszország elhagyja a harcteret és tárgyalóasztalhoz üljön. Így adhatunk valódi esélyt a békének” – zárta 19. szankciós csomagra vonatkozó európai bizottság javaslat bemutatását Ursula von der Leyen.
Kapcsolódó tartalom
A harcias nyilatkozat ellenére valójában még egy évig ömlik az orosz gáz Nyugat-Európába. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
Vagyis az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – MTI/EPA/Olivier Matthys