Az indítványokat két politikai erő nyújtotta be: a jobboldali Patrióták Európáért szövetség, valamint a baloldali frakció. Bár a kritikák elsősorban Ursula von der Leyen személyére irányulnak, az uniós szabályok értelmében a bizalmatlansági szavazás mindig az egész bizottságot érinti.
A Die Weltwoche közlése szerint a jobboldal indítványa Ursula von der Leyen klíma- és migrációs politikáját támadja, emellett az átláthatóság hiányával és cenzúrával vádolja a bizottságot. A baloldal elsősorban egy Donald Trumppal kötött „pusztító vámmegállapodást” bírál, amely Martin Schirdewan frakcióvezető szerint „több ezer munkahelyet tesz tönkre”. Emellett a baloldal a bizottság szemére veti, hogy túl sokáig hallgatott a gázai konfliktus ügyében.
Mindkét indítvány elérte a hivatalos benyújtáshoz szükséges küszöböt,
amely szerint a 720 képviselő legalább egytizedének támogatnia kell azt. A bizottság leváltásához azonban ennél sokkal szigorúbb feltételeknek kell teljesülniük: kétharmados többségre és egyben abszolút többségre van szükség, vagyis legalább 361 szavazatra (teljes részvétel esetén 480-ra).
Eddig megúszta a bizottság elnöke
Mint azt a hirado.hu is közölte, július 7-én szavaztak Ursula von der Leyen sorsáról az Európai Parlamentben. A szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.
Akkor az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége. A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)