Az Europol 2025-ös, a terrorizmus helyzetéről szóló TE-SAT jelentése ismét rávilágított arra, hogy az Európai Unió továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe a terrorizmus és a szélsőségek területén. A Migrációkutató Intézet kiemeli, hogy az elsődleges kockázatot a dzsihadista terrorizmus jelenti, miközben egyre több „magányos farkas” típusú támadás történik.
A beszámoló szerint tavaly 58 terrortámadást regisztráltak az Európai Unióban, amelyek közül 34 sikeres, 5 sikertelen, 19 pedig meghiúsított volt. A legtöbb merénylet Olaszországban, Franciaországban és Németországban történt, de a listán szerepel Ausztria, Görögország, Csehország, Dánia, Litvánia, Belgium, Írország, Málta, Hollandia, Szlovákia és Spanyolország is.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint
az európai terrormerényletek közül kiemelkedően magas volt az iszlamista indíttatású támadások száma, amely jelentős növekedést mutat a 2023-as adatokhoz képest.
A titkosszolgálatok 2024-ben tizennyolc iszlamista merényletet hiúsítottak meg. Az elkövetők többnyire magányos támadók voltak, ami a megelőzést is megnehezíti. Egyedüli kivételként említik a solingeni késes merényletet, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára.
Rendőrök vizsgálódnak annál az autónál, amellyel egy 24 éves afgán menedékkérő emberek közé hajtott Münchenben 2025. február 13-án. Az iszlamista indíttatású támadásban egy kétéves kislány és édesanyja meghalt, és legalább 39-en megsérültek (Fotó: MTI/EPA/vifogra/Paul)Több száz szélsőséges iszlamistát tartoztattak le Európában
Az Europol jelentése szerint egyre aggasztóbb méreteket ölt a fiatalkorúak radikalizációja. Terrortámadások előkészítése és propaganda miatt 2024-ben hatvankét kiskorút vettek őrizetbe. A radikalizáció fő terepe az internet és a közösségi média, ahol az Iszlám Állam és az al-Kaida is aktív, és gyakran buzdítanak nyílt erőszakra.
Izrael gázai műveletei miatt a zsidógyűlölet is tovább fokozódott Európában. Az Iszlám Állam kampányszlogenjében az izraeliek elleni támadásokra is buzdítanak: „Öljétek meg őket, bárhol
találjátok.”
Tavaly összesen 289 iszlamista szélsőségest tartóztattak le az Európai Unióban, a legtöbb közülük Spanyolországban, Franciaországban és Németországban volt, míg Magyarországon csak egy esetet jegyeztek fel. A gyanúsítottak több mint harmada 20 év alatti volt.
A Migrációkutató Intézet szerint az egyik legfőbb fenyegetést továbbra is a dzsihadista terrorizmus jelenti Európában. A számok egyre riasztóbb képet festenek, a támadások száma nő, az elkövetők egyre fiatalabbak, miközben az online propaganda soha nem látott erővel működik.
Az integrációs nehézségek is fokozzák a veszélyt
A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint a bevándorlók gyakran olyan társadalmi közegből érkeznek, ahol előre sejthető, hogy szocializációjuk és oktatási szintjük miatt nehezen illeszkednek majd be.
Sayfo Omar korábban a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a Közel-Keletről, Észak-Afrikából és Közép-Ázsiából érkező emberek gyakran irreálisan magas elvárásokkal indulnak útnak, majd Európába érve csalódnak, mert a társadalom kevésbé befogadó, a megélhetés pedig nehezebb, mint hitték.
A bevándorlók alapvetően kollektív társadalmakban szocializálódtak, míg Európában egyedül kell megbirkózniuk a kihívásokkal. Az egyéni felelősségvállalás követelménye mentális és pszichológiai válsághoz vezethet, így nemcsak önmagukra, de rosszabb esetben a társadalomra is veszélyt jelenthetnek.
„Európának nincs kapacitása arra, hogy egy ekkora embertömeget pszichológiai vagy mentálhigiénés kezelésben, akár csak monitorozásban részesítsen. Európa ezzel magára szabadított egy hatalmas problémakört”
– hangsúlyozta lapunknak Sayfo Omar.
Mécsesek égnek a késes támadás áldozatainak emlékére az ausztriai Villachban 2025. február 18-án. Három nappal korábban négy járókelőt megkéselt egy szíriai férfi, az egyik áldozat, egy 14 éves fiú belehalt sebesüléseibe. A 23 éves, tartózkodási engedéllyel rendelkező menedékkérő férfi az első kihallgatásán azt állította, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nevében cselekedett (Fotó: MTI/EPA/Max Slovencik)Hozzátette, hogy általánosságban a bevándorlásnak a tömegessége hátráltatja az integrációt. Ugyanakkor az is jellemző, hogy a menedékkérők saját közösségükben élve nem éreznek késztetést arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.
A szakértő szerint az integráció sikeressége társadalmi háttér kérdése. Példaként a 2013-ban Németországba érkező szíriai középosztályt említette, akik körében 98 százalékos a foglalkoztatottság. „Az említett menedékkérők a hátterüknek köszönhetően jobban tudnak integrálódni, mint azok, akik az évek folyamán érkeztek és egy alacsonyabb társadalmi osztályba tartoznak” – ismertette.
Migrációs paktum: Magyarország biztonsága is veszélybe kerülhet
Sayfo Omar arra is kitért, hogy a közbiztonság romlása Németországban is egyre látványosabb, ami a társadalom elégedetlenségét erősíti. Ennek következménye, hogy a migrációellenes AfD jelentősen előretört, és soha nem látott népszerűségnek örvend.
Mint mondta, a német vezetők hozzáállásban már látszik egyfajta fordulat, ami túl lassú, és nem nyugtatja meg kellően a német társadalmat, ahol napi szinten találkoznak a 2015-ös elhibázott politika következményeivel. A közel-keleti térség szakértője úgy látja, hogy kulcsfontosságú, hogy a kontinens országai világosan meghatározzák, kit és milyen feltételekkel engednek be.
Kapcsolódó tartalom
„Az ellenőrizetlen, tömeges bevándorlás mindenképp egy negatív folyamat” – hangsúlyozta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Sayfo Omar szerint ha Magyarország feltételek nélkül teljesítené az Európai Unió migrációs paktumát, és ellenőrzés nélkül nyitná ki a kapukat a bevándorlók előtt, úgy szükségszerűen romlana a helyzet.
Mint mondta, bízni lehet benne, Magyarország nem egy vonzó célpont a bevándorlóknak. Példaként említette Észtországot, ahol elfogadták a relokációt, majd a menedékkérők többsége eltűnt, és valószínűleg Nyugat-Európába térhetett vissza. Sayfo Omar szerint a bevándorlók jellemzően olyan helyre mennek, ahol már vannak bevándorló közösségek, mert ezen keresztül jobban tudnak érvényesülni, gyökeret verni, és segítséget kapni.
„Magyarországon nincsenek bevándorló közösségek, ráadásul még a nyelv is meglehetősen nehéz. Ez a két dolog védi Magyarországot, de nem a végtelenségig. Szükség van rá, hogy egy határozott politikai álláspont legyen, és Magyarország fenntartsa a jogot arra, hogy meghatározza milyen emberek érkezhetnek az országba menedékkérőként” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Rendőrök nézik a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen német mozgalom támogatóit a Színház téren Drezdában 2016. október 16-án (Fotó: MTI/EPA/Oliver Killig)