Az afrikai férfi – aki elmondása szerint édesanyjával először Etiópiába ment, ahonnan 2023-ban embercsempészek rabolták el, majd Olaszországot és Franciaországot érintve érkezett a Csatorna brit partjára, augusztus 12-én – kitoloncolását megakadályozó bíró azzal magyarázta a kitoloncolás leállítását, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, valóban emberkereskedők áldozatáról van szó.

Azonban nem ez az első eset, hogy az elmúlt napokban több tervezett kitoloncolás is meghiúsult hasonló jogi kifogások és bevándorláspárti tiltakozások miatt. A Telegraph idézi a brit belügyi tárca jelentését, miszerint augusztusban közel 100, a La Manche csatornán keresztül érkezett migránst vett őrizetbe, akiket az „egyet be–egyet ki” megállapodás alapján vissza kellett volna küldeni Franciaországba. Azonban közülük végül senkit sem sikerült kitoloncolni,

ráadásul a megállapodás megkötése óta 5 590 migráns érkezett Nagy-Britanniába.

Nem véletlen tehát, hogy a mostani eset kapcsán a Telegraph kijelenti:

mélyütést szenvedett a brit-francia tandem migrációs politikája.

Bár a Starmer-kormány és a francia fél is fenntartja a megállapodást, jelenleg csak kis létszámban történnek intézkedések. Shabana Mahmood belügyminiszter jogszabályi szigorítást tervez annak érdekében, hogy korlátozza a migránsok emberi jogi alapon történő fellebbezési lehetőségeit. Miközben a kormány kitart amellett, hogy a visszatoloncolások „hamarosan” megtörténnek, a jobboldali ellenzék és Nigel Farage szerint a megállapodás működésképtelen, és a kormány nem mond igazat a migrációs tervekről.

„Kérem, ne vegyenek komolyan semmit abból, amit ez a kormány az illegális bevándorlás kezeléséről állít. Nem mondanak igazat”

– jelentette ki Nigel Farage.

Kiemelt kép: Migránsok gumicsónakban kísérelnek meg átkelni a La Manche-csatornán 2023. augusztusában (Fotó: MTI/EPA/Tolga Akmen)