A Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló fegyveres konfliktusok hatására menekültek milliói indultak el 2015-ben Európa felé. A főként Szíriából, Irakból, és Afganisztánból érkező embertömeg soha nem látott méreteket öltött. Európa az egyik legnagyobb menekültválsággal szembesült, a kontinens déli és keleti határai pedig túlterhelté váltak. Angela Merkel politikailag és erkölcsileg is egyre nagyobb nyomás alá került. A német társadalom és az Európai Unió partnerállamai elvárták, hogy Németország minél több menedékkérőt fogadjon be.

A volt német kancellárt több tényező is befolyásolta, mielőtt korlátlan utat adott a migrációs áradatnak. Angela Merkelt különösen rosszul érintette, amikor Görögországban Hitler-bajusszal ábrázolták, hasonlóan, amikor 2015 júliusában egy síró menedékkérő miatt bírálták.

A volt német kancellár egy iskolai fórumon vett részt Rostockban, amikor kijelentette, hogy Németország nem tudja az összes menedékkérőt befogadni. A kijelentés hatására könnyekben tört ki egy 14 éves palesztin lány, az erről készült felvételek pedig futótűzként terjedtek el a médiában. Angela Merkelt egyre többen kezdték el azzal vádolni, hogy nem elég megértő és empatikus.

A migrációs válságról terjedő megrázó felvételek, a média, a közvélemény hatása, és a náci Németországért érzett kollektív bűntudat mind együtt alakították Angela Merkel döntéseit, valamint Európa bevándorláspárti politikáját.

Az európai országokban jelentősen megnőtt a befogadásra és menekültek megsegítésére való hajlandóság, amelyben egy megrázó képnek is óriási szerepe volt. A hároméves szír kisfiú tragédiájáról készült fotó bejárta a világsajtót. Alan Kurdi holttestére 2015 szeptemberében a török partoknál találtak rá, miután családjával együtt a Földközi-tengerbe fulladtak.

Alan Kurdi szír kisfiú fotója még befogadóbbá tette Európát, és egyre többen szerettek volna humanitárius segítséget nyújtani a bevándorlóknak (Kép forrása: X)

Németországtól egyre hangosabban követelték, hogy kiemelten kezeljék a menekültek ügyét. Thomas de Maizière volt német belügyminiszter 2015. augusztus 19-én arról tájékoztatta Angela Merkelt, hogy a bevándorlók számát az addigi 450 ezerről 800 ezerre kell emelni, ami egész Európa jövőjét befolyásolhatja.

Az egykori német kancellár bízott benne, hogy megbirkóznak a menekültáradattal, valamint az német munkaerőhiány megoldását is ebben látta. Angela Merkel úgy gondolta, hogy a bevándorlók gazdasági hasznot hozhatnak az elöregedő német társadalomnak.

A német bevándorlási minisztérium 2015. augusztus 25-én bejelentette, hogy a polgárháború elől menekülő szíreket szinte minden ellenőrzés nélkül beengedik az országba. A dublini egyezmény ezáltal érvényét vesztette, és a menekülteket már nem abba az országba küldték vissza, ahol először az unió területére léptek.

A döntés újabb lavinát indított el, és még nagyobb tömegek indultak útnak Európa felé. Abban az évben csaknem 1,1 millió migránst jegyeztek fel Németországban, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatta a kontinens jövőjét.

A bevándorlók többsége papírok nélkül lépett be az Európai Unióba, valamint egyre többen hazudták szírnek magukat, hogy nagyobb eséllyel jussanak menedékjoghoz.

Az ellenőrizetlen határátlépésben a gazdasági bevándorlók, és az embercsempészek is óriási lehetőséget láttak. A német hatóságok szerint egyre több olyan menedékkérő érkezett Németországba, aki szírnek vallotta magát, de nem beszélt arabul, valamint a hamisított útlevelek száma is megemelkedett.

Migránscsoport a Keleti pályaudvarnál 2015. szeptember 4-én. Az illegális bevándorlók egy része Angela Merkel arcképét a magasba emelve skandálta, hogy a volt német kancellár meghívására érkezett (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A Daily Mail visszaemlékezése szerint a Német Szövetségi Migrációs Hivatal 2015. augusztus 25-én egy félreérthető üzenetet tett közzé a Twitteren, miszerint a legtöbb esetben nem hajtanak végre határellenőrzést. A „93605/Syria/2015” számú dokumentum kizárólag a szíriaiaknak szólt, azonban a menedékkérők között robbanásszerűen terjedt a felhívás.

Sokak szerint

Angela Merkel üzenete gyakorlatilag a törökországi, libanoni és jordániai bevándorlóknak is meghívás volt, hogy Európában tervezzék újra a jövőjüket.

A nemzetközi sajtóban szintén olyan hírek szerepeltek, miszerint „Németország megnyitja kapuit”, míg a szírek „szeretünk, Angela” feliratú fotókat osztottak meg a közösségi médiában.

„Meg tudjuk csinálni” – így küldött meghívót Angela Merkel

Berlinben 2015. augusztus 31-én egy sajtótájékoztatón hangzott el Angela Merkel történelmi kijelentése: „Wir schaffen das!” vagyis „Meg tudjuk csinálni!”. Az egykori német vezető egyértelmű jelzést adott arról, hogy Németország kész fogadni a menekülteket, amely teret adott a feltétel nélküli, illegális migrációnak.

A szállóigévé vált mondat, az integráció ígérete és a civilek fogadtatása egyfajta „meghívóként” működtek a menekültek számára, hogy Európába jussanak.

Az Európai Unióba igyekvő bevándorlók közül néhányan az ablakon át próbálnak feljutni egy Szerbiába tartó vonatra a macedóniai Gevgelija vasútállomásán 2015. július 19-én. A Görögországon át Macedóniába érkezett migránsok egy jelentős részének útvonala Szerbián át vezet Magyarországra (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovski)

Az EU külügyminiszterei 2015 szeptemberében Luxemburgban tárgyaltak. Ausztria és Németország közösen határozott arról, hogy a Budapesten rekedt menekülteket különvonatokkal szállítják tovább. A hír villámgyorsan elterjedt, és még több menekült vette célba Európát.

A Németország felé induló buszokat és vonatokat migránsok tömegei lepték el, Horgosnál pedig már a járműre való felszálláskor is dulakodások voltak.

A budapesti Keleti pályaudvar előtt több ezer, többségében fiatal férfiakból álló migránscsoport táborozott le. A tömeg egyre türelmetlenebbül követelte, hogy engedjék őket felszállni a Nyugat felé tartó vonatokra. Az illegális bevándorlók egy része Angela Merkel arcképét a magasba emelve skandálta, hogy a meghívására érkeztek.

A menekültkérdés kezelése miatt a volt bajor miniszterelnök élesen bírálta Angela Merkelt. Horst Seehofer szerint az egykori német kancellár egyedül döntött, majd hibának nevezte a Magyarország felől érkező menekültek beengedését.

Mindeközben a volt német kancellár büszke volt a döntésére, és arra, hogy a holokauszt után  „a világ úgy tekint Németországra, mint a remény és az esély országára.”  Angela Merkelt erkölcsi vezetőként ünnepelték a világban, valamint a Time magazin 2015-ös Év emberének is megválasztották.

Migránsok demonstrálnak a Keleti pályaudvar elõtt 2015. szeptember 3-án (Fotó MTI/Szigetváry Zsolt

Illegális bevándorlók demonstrálnak a budapesti Keleti pályaudvar előtt, középen egy magyar önkéntes nyugtatja őket 2015. szeptember 2-án. A rendőrség nem engedi felszállni a migránsokat a Németországba induló vonatra (Fotó: MTI/Kallos Bea)

„Angela Merkel a terrorizmust és a bűnözést is importálta”

A bevándorlók befogadására több ország is igent mondott: Németország, Ausztria, Svédország és több nyugati ország is nyitottan állt hozzá a migrációhoz. Olaszország, Spanyolország és Görögország szintén követte a nyugati államok példáját. Ezzel párhuzamosan Angela Merkel azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy osszák meg a menekültek befogadásának terheit, majd egy új kvóta­rendszer bevezetését sürgette.

A korlátlan bevándorlásnak azonban ellenzői is voltak, amelyet leginkább a visegrádi négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia – képviseltek. Orbán Viktor miniszterelnök már 2015 nyarán kezdeményezte a határkerítés megépítését, valamint szigorú jogszabályokat vezetett be az illegális határátlépők ellen. A röszkei ostrom utólag is igazolta, hogy mennyire indokolttá vált féken tartani a migránsokat.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Bildnek adott interjúban elmondta, hogy Brüsszelből a multikulturalizmus és káosz felé mutató jelek érkeznek.

„Aki tömegesen visz be országába nem regisztrált bevándorlókat a Közel-Keletről, az terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát is importál

– hangsúlyozta a kormányfő.

Példaként említette, hogy Magyarországon a keresztények és zsidók békében élnek együtt, nincsenek gettók, és nem történnek olyan esetek, mint a kölni szilveszter.

Migránsok a Horgos-Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Nem számoltak a migráció hosszú távú következményeivel

A német városokban 2015 őszén megteltek az adományraktárak, míg a sportcsarnokokban tábori ágyakat állítottak fel. A Bild címlapon köszöntötte a menekülteket, a lámpaoszlopokon pedig színes léggömbök hirdették a „Willkommenskultur”-t.

A pozitív várakozásokkal ellentétben rövid időn belül kiderült, hogy Németországnak nincs stratégiája az érkezők integrálására és a biztonsági kockázatok kezelésére. A kritikusok szerint Angela Merkel túlzottan idealista volt a migráció kérdésével, és nem számolt a hosszú távú társadalmi-politikai következményekkel.

Az európai városokba többségében fiatal, alacsony képzettségű férfiak érkeztek, akik az afrikai diktatúrákban, az ISIS uralta közel-keleti területeken, muszlim közösségekben nőttek fel.

Angela Merkel azzal sem számolt, hogy menedékkérők többsége olyan erős nemzeti és vallási identitással rendelkezik, ami útját állja majd, hogy a keresztény értékekre épülő európai kultúrába beilleszkedjenek.

A kontrollálatlan migrációból rengetegen gazdagodtak meg, köztük embercsempészek, és azok a menedékkérők is, akik álneveken regisztráltatták magukat, hogy még több segélyhez jussanak. Az illegális bevándorlók soraiban olyan terroristák is elrejtőztek, mint a párizsi Bataclannál történt mészárlás elkövetői.

Angela Merkel politikai támogatottsága gyorsan csökkenni kezdett, és már saját CSU-s párttársai is szigorításokat követeltek. A migrációellenes AfD soha nem látott támogatást ért el Németországban.

Kiemelt kép: Angela Merkel volt német kancellár szelfit készít egy migránssal 2015. szeptember 10-én Berlinben (Fotó: Getty Images)