A Máltai Szeretetszolgálatnak a Die Welt által szemlézett  felmérése szerint a migrációs hátterű diákok ritkábban végzik el az iskolát, rosszabb eredményeket érnek el, és kisebb eséllyel találnak munkát. A 2023-as adatok szerint a

a migrációs hátterű gyerekek 74 százaléka lemorzsolódik és nem fejezi be az iskolát Németországban.

A jelentés kiemeli, hogy a bevándorló hátterű gyerekek az országos felméréseken gyengébben teljesítenek, különösen a matematikában és a természettudományokban. „A migrációs háttérrel rendelkező gyerekek matematikában és természettudományokban rosszabb eredményeket érnek el, mint azok, akiknek nincs migrációs hátterük. Ez nem történhet meg” – mondta Lars Feld közgazdász újságírói kérdésre válaszolva. A Die Welt szerint a felmérés a lemorzsolódás fő okát az iskolai felkészítés elégtelenségében, valamint a nyelvtanulási hiányosságokban látja,

tehát végső soron a határ megnyitása és a Willkommenskultur meghirdetése után tíz évvel végül elismerték a nyilvánvalót: a német és az arab kultúra nem kompatibilisek egymással.

A Die Welt is beismeri: a német diákok több mint egyharmada már migrációs háttérrel rendelkezik. Ezenfelül a jelentésben továbbá felsorolják:

az állami oktatásban részt vevő gyerekek 14 százaléka nem beszél németül a családjában.

Az óvodai ellátásban résztvevők száma is lesújtó képet mutat: a három- és hatéves, migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csupán a 77 százaléka van óvodai szintű intézménybe beíratva, szemben a német gyerekekkel, akiknek 99 százaléka jár óvodába. Az iskolai lemorzsolódás súlyosan érinti a Németországban felnövő migrációs hátterű fiatalok munkaerőpiaci helyzetét is. „Aki Németországban iskolai vagy szakmai végzettség nélkül marad, annak gyakran migrációsháttere van” – fogalmazott Sebastian Schilgen, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője, aki arról is beszélt: a migrációs hátterű gyerekek tanulmányi eredményein változtatni kell és a megoldást a további integrációban véli felfedezni.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Police.hu)