Közhely, ám igaz, ha valamely történést összefüggéseiben kívánunk látni, láttatni, akkor talán érdemes attól a bizonyos kályhától elindulni. Ez igaz lehet a 2010-es évektől kezdve az Európát sújtó migránsválságra is, azon belül is különösen azokra az eseményekre, amelyek Magyarországot sújtották, elsősorban épp 10 évvel ezelőtt, amikor egy felhergelt, erőszakos migránshorda támadta meg a magyar határt, illetve az azt védő magyar rendőröket Röszkénél.
Az arab tavasznak nevezett eseménysorozat 2010. december 17-én robbant ki és söpört végig az észak-afrikai és a közel-keleti térség államain. Egy fiatal utcai árus gyújtotta fel magát aznap Tunéziában, halála a munkanélküliség és a drágaság elleni tiltakozó mozgalmat indított el.
Szalai Máté, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Magyar Nemzetnek a 10. évfordulón azt nyilatkozta, hogy a nagyobb átalakulást megélt arab országok gyakorlatilag háromféle irányba indultak el.
Az egyes országokban más és más folyamatokat indított el az arab tavasz
A demokratizálódás folyamata csak Tunéziában ment végbe, ahol a jázminos forradalomnak is nevezett eseménysorozattal egyúttal rendszerváltás is történt, a másik átalakulási folyamat a restauráció, amikor valamilyen formában az előző rendszer visszaépíti magát, ez történt Egyiptom esetében. Az arab tavasz eseményei óta a polgárháború sújtotta Szíriában is egy korábban sikertelen politikai rendszer épülhetett vissza.
A hatalmát végül csak 2024-ben, tehát nem az arab tavasz hatására elvesztő Bassár el-Aszad államfőnek elsősorban az orosz beavatkozásnak köszönhetően sikerült megálljt parancsolnia az ellenzéki csoportok katonai fellépésének és az Iszlám Állam terrorcsoport térhódításának.
A harmadik irány a kormányellenes felkelések nyomán kialakult állandó polgárháború és instabilitás, mint Jemenben és Líbiában. Az észak-afrikai államban a felek csak 2020-ban kötöttek tűzszünetet, és az ENSZ közvetítésével folytattak béketárgyalásokat. Jemen viszont a polgárháború mellett súlyos humanitárius válsággal is küzdött és jelenleg is küzd.
A konklúzió tehát úgy vonható le, hogy bár a nagyhatalmak több arab államban is tettek kísérletet arra, hogy importálják a nyugati értékeket, beleértve a demokráciát is, ez azonban kevés országban tudott megvalósulni, ami a helyi politikából és kultúrából adódik.
Maga az állam is importált dolog volt, amit a nyugatiak építettek fel, és így nem tudott úgy fejlődni, mint Nyugaton – magyarázta az évfordulón a Magyar Nemzetnek Szalai Máté azt, hogy az arab kultúrában miért nem sikerült nyugati mintára formálni az egykor mesterségesen, az európai gyarmatbirodalom nyomán létrejött államokat. Habár a 2010-ben indult kormányellenes tüntetéssorozat idején az arab lakosság nagy része támogatta a demokráciák kialakítását, idővel ez az irányvonal egyre inkább elhalványult. A legtöbb észak-afrikai és közel-keleti ország nem rendelkezik olyan intézményi struktúrákkal és társadalmi rendszerekkel, amelyek kedveznének az ilyen mértékű radikális politikai változásoknak.
Az arab tavasz országai közül Moammer Kadhafi volt líbiai vezető kormányzása is erre mutat rá, hiszen antidemokratikus intézkedésekkel vezette az észak-afrikai államot, azonban stabilitást teremtett. Gazdasági szempontból Kadhafi uralma idején Líbia volt a térség legfeltörekvőbb állama
– hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a külügyi intézet kutatója.
Moammer Kadhafi, néhai líbiai vezető már az arab tavasz kirobbanása előtt figyelmeztetett rá, hogy ha országában anarchia lesz, akkor megindulhatnak a migránsok (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara)Mint ismert, Moammer Kadhafi ezredes volt az, akinek a legrosszabb sors jutott az arab tavasz eredményeképpen megbukott vezetők, diktátorok közül, menekülni kényszerült, de lázadó csoportok elfogták az utcán, ahol a tömeg meglincselte. Holttestét nyilvánosan mutogatták, a diktátor végzete a káosz szimbólumává vált.
A Magyar Nemzet szintén az arab tavasz kitörésének évfordulójára emlékeztető cikkben írta meg, hogy Kadhafi már 2010-ben arra figyelmeztetett: amennyiben nem kap több pénzt Európától az embercsempészek elleni fellépésre, „Európa Afrikává válik”, vagyis több millióan indulnak útnak Líbiából a tengeri útvonalon keresztül.
Az arab tavasz és az azt követő migránsválsággal kapcsolatban szerepe van Obama intézkedéseinek is
Végül a Kadhafi-ellenes erők oldalán fellépő nyugat-európai országok az Egyesült Államok közreműködésével, a demokrata párti Barack Obama elnökségének időszakában buktatták meg az ezredest, Líbia anarchiába süllyedt, a migránsok pedig megindultak Európa felé, ahogyan azt Kadhafi megjósolta.
Emlékezetes, hogy a Fehér Házat alig egy hónappal korábban elfoglaló elnök, Barack Obama 2009. február 27-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 2010-re kivonul Irakból, ugyanakkor 9 nappal korábban Obama azt is bejelentette, hogy Afganisztánba még 17 000 katonát küld.
Az év június 4-én Kairóban Obama új kezdetet szorgalmazott az Egyesült Államok és a iszlám világ között, mint fogalmazott, „a gyanakvásnak véget kell vetni, őszintén kell beszélni a térségről”.
Izraelt felszólította arra, hogy hagyjon fel a ciszjordániai telepek építésével, a palesztinokat pedig arra, hogy hagyjanak fel az erőszakkal és a Hamász ismerje el Izraelt. Obama kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolatot ajánlott a muzulmánoknak.
2011. május 2-án Obama parancsára amerikai katonák kommandóakciót hajtottak végre a pakisztáni Abbottábádban, melynek során megölték a számos terrortámadásért felelős Oszama bin Ladent.
Nemzetközi szinten komoly kritikák merültek fel Obama arab tavaszról alkotott állásfoglalásával kapcsolatban, elsősorban azért, mivel politikai stratégiáját és népszerűségét kezdetben az elődje, George W. Bush által képviselt diplomáciával való szakításra alapozta, ezzel szemben 2011-től kezdve aktívabb politikát folytatott a Közel-Kelet országaiban zajló rezsimváltások elősegítése céljából.
Utóbbi során az Egyesült Államok geopolitikai szövetségesének számító (Egyiptom) vagy az USA-val feszült, de tárgyalásokkal rendezhető viszonyban álló (Líbia) szekuláris autokráciák helyét radikális, többek között iszlamista hátterű mozgalmak vették át.
Számos szakértői vélekedés szerint Obama az Irakból való kivonulással, illetve a szíriai polgárháborúban elfoglalt álláspontjával, melynek során az elnök a vegyes összetételű, nagyrészt szunnita koalíciót tekintette Szíria hivatalos képviselőjének, mindkét országban elősegítette az Iszlám Állam megjelenését és megerősödését, erre válaszul 2014 júniusában Obama kisebb amerikai erőket küldött Irakba.
Az Egyesült Államok vezető szerepet vállalt az Iszlám Állam elleni koalícióban, amelyből azonban kihagyták Iránt és a szír kormányt. A konfliktusban az amerikai légierő is bevetésre került, ami Irakban és Szíriában – a szír kormány beleegyezésének kikérése nélkül – támadta az Iszlám Állam erőit, támaszpontjait és az elfoglalt olajlétesítményeket. Az akkori amerikai diplomáciának ugyanakkor az egyébként NATO-tag, tehát szövetséges Törökországot sem sikerült megnyerni az iraki és szíriai intervenció támogatójának.
Emlékezetes, hogy ezt követően a migrációban a legnagyobb mozgás 2015-ben történt, amikor több mint egymillióan érkeztek Európába, és az elsődleges kiindulópont Líbia, valamint Szíria volt.
A Magyar Nemzet 2020-as cikkében emlékeztetett arra is, hogy az arab tavasz következtében hagyta el Szíriát is több millió ember, akik a háború elől menekülve elsősorban a szomszédos Törökországban találtak menedékre, majd sokan közülük Görögországon, Európán keresztül vándoroltak tovább, a nyugat- és észak-európai államokba folytatva útjukat.
Közvetlen hatása volt az arab tavasznak a migránsválságra
Az arab tavasz következményének tekinthető, hogy 2015-ben mintegy 850 ezer migráns érkezett kontinensünkre a balkáni útvonalon keresztül.
Kapcsolódó tartalom
Tíz év késéssel, de Németország a határellenőrzés szigorítása mellett dönt, hogy megfékezze a migrációt
Tudatosan hurcolják be az erőszak kultúráját Magyarországra – figyelmeztet Kovács Zoltán
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen mértékű népvándorlás során a menekülők vagy éppen a csak a jobb élet reményében megindulók közé mindig nagy számban keverednek bűnöző, erőszakos elemek, hivatásos bűnözők, fegyver- és kábítószer-kereskedők, illetve terrorista szervezetek tagjai, így elmondható, hogy az ellenőrizetlen illegális bevándorlás óriási szerepet játszott úgy a röszkei eseményekben, mint számos Nyugat-Európát sújtó és sok száz ember életét követelő terrortámadásban, illetve a nők sérelmére elkövetett erőszakos cselekményekben is.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Tálib fegyveresek egy kabuli ellenőrző pontnál 2024 decemberében (Fotó: MTI/EPA/Szamiullah Popal)