A nyilvánosan nem azonosított, a vádiratban „F katonaként” szereplő vádlott az ügyészség szerint felelős két tüntető, a 22 éves James Wray és a 26 éves William McKinney meggyilkolásáért, és további négy tüntető sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletért.
A vizsgálat eredetileg 2019-ben kezdődött 18 volt brit katona ellen, de végül csak „F katona” ellen emeltek vádat. Az ügyészség 2021-ben az ő ügyében is megszüntette az eljárást, de fellebbezés után 2022-ben újból vádat emeltek ellene.
A büntetőper hétfőn kezdődött a belfasti koronabíróságon, és ha elmarasztaló ítélettel végződik, „F katona” lesz az első, akit az 53 évvel ezelőtti súlyos incidens ügyében jogilag felelősségre vonnak.
Az észak-írországi felekezeti konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap – Bloody Sunday – néven bevonult eseményének Londonderry, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára volt a színhelye.
Brit ejtőernyősök 1972. január 30-án a város belterületén tüzet nyitottak az észak-írországi katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett – a hatóságok által betiltott – tüntetés résztvevőire, és 13 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.
Az egyik sérült hónapokkal később, kórházban halt bele sebesülésébe, így a halálos áldozatok hivatalos száma 14.
A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az egykori legnagyobb észak-írországi britellenes fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.
Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos vizsgálat azonban – amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben – megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt lőfegyver, és az első lövést a helyszínre vezényelt brit ejtőernyős egység katonái adták le.
David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban „a kormány és az ország nevében” elnézést kért a történtekért.
A hétfőn kezdődött belfasti büntetőperben a vád képviselője leszögezte, hogy a katonák indokolatlanul nyitottak tüzet a fegyvertelen tüntetőkre, és hamisan állították a későbbi vizsgálat során, hogy a megmozdulás résztvevőinél fegyver volt.
Hozzátette: az alakulat akkor nyitott tüzet, amikor a tüntetők már menekültek a megjelenő katonák elől.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A kivezényelt brit ejtõenyõs alakulat egyik katonája egy észak-ír tüntetõt ütlegel Londonderryben, az illegálisnak nyilvánított polgárjogi menet alatt 1972. január 30-án. A „véres vasárnap” azóta is lezáratlan ügyében új nemzetközi vizsgálat elrendelését tervezi a brit kormány.A vérfürdõ évfordulója elõtt egy nappal, 1998. január 29-én este Tony Blair miniszterelnök az alsóházban jelenti be a döntést, ahol – állítólag – bocsánatot is kér a történtekért. Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdõ katolikus mozgalom tüntetése után tizenhárom holttest maradt az utcán 1972-ben.(MTI/EPA)