Nehéz útravalóval indult el szombaton Bourgogne-ba az Emanuel Macron köztársasági elnök által kedden kinevezett Sébastien Lecornu első, miniszterelnöki útjára: péntek éjjel a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyanis
egy osztályzattal lerontotta, egyben alacsonyabb kategóriába is sorolta Franciaországot.
Mint arról a távirati iroda (MTI) is beszámolt, a nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA mínusz”-ról egy fokozattal „A plusz”-ra rontotta a hosszú futamú francia szuverén küladósság-kötelezettségek csődkockázati besorolását.
Fitch dégrade la note de la France.
Notation Fitch :
2013 : AAA ➡️AA+
2015 : AA+ ➡️ AA
2023 : AA ➡️ AA-
2025 : AA- ➡️ A+Une belle leçon d’économie.
La France a désormais la même note que l’Estonie. pic.twitter.com/Gug2BsCcyB
— MoneyRadar (@MoneyRadar_FR) September 13, 2025
Bár az új osztályzat kilátása is stabil, a besorolással Párizs egyben kiesett a Fitch „magas fokozatú” kategóriájából is, átkerülve a „felső közepes” fokozatba (F1+ helyett már csak F1 kategória).
A Fitch kiemelte a leminősítés indoklásában, hogy a folyamatosan deficites elsődleges költségvetési mérlegek miatt folytatódik a francia államadósság növekedése. A cég jelenlegi előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósságráta 2027-ben 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 113,2 százalékról.
Költségvetés nélkül
A hitelminősítő intézet – miután hétfőn éppen egy el nem fogadott, újabb költségvetési koncepció okán bukott meg Francois Bayrou kormánya – úgy véli, a francia kormány veresége a belpolitikai környezet fokozódó polarizációját és szétforgácsolódását illusztrálja, és az ezzel járó instabilitás miatt valószínűtlen, hogy teljesíthető lesz a távozó kormány által 2029-re előirányzott 3 százalékos deficitcél.
Mint arról a hirado.hu korábban beszámolt: Franciaországé az euróövezet legnagyobb költségvetési hiánya, amely 3300 milliárd eurónál is magasabb, miközben másodpercenként 5000 euróval növekszik az államadósság.
A 2024 kora nyarán, Emmanuel Macron döntése nyomán megtartott előrehozott választások óta permanens kormányválságban működő Franciaországnak
második esztendeje nincs elfogadott költségvetése.
Tavaly decemberben egy „rendkívüli költségvetéssel” tudta csak a Nemzetgyűlés biztosítani az adók beszedését és a pénzügyi piacokon történő hitelfelvételt. Konszenzusos, a parlamenti pártok által megszavazott költségvetéssel viszont azóta sem rendelkezik Franciaország, így nem tűnik kizártnak, hogy idén is csak egy efféle technikai művelettel tudják biztosítani az ország működőképességét.
Lecornu „hátizsákja”
Ilyen előzmények után indult el Bourgogne-ba Sébastien Lecornu, aki szombaton Mâconba utazott első miniszterelnöki látogatására. Alig négy nappal kinevezése után Matignon, a kormányfői palota új és fiatal (39 éves) lakója „találkozni fog a franciákkal, akik számára még mindig ismeretlen személy” – ismertette szombaton a Le Figaro Lecornu útját.
Sébastien Lecornu (Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung)Mindeközben a politikai szféra szereplői élénken reagáltak Franciaország leminősítésére, amely a Macront támogató Köztársaságiak balszárnyának vezető politikusa, az Île-de-France régió elnöke, Valérie Pécresse szerint ez „sokba kerülhet a franciáknak”. A politikus asszony szerint „sürgősen szükségünk van egy költségvetésre” az államháztartás helyreállításához. „Olyan költségvetés kell, a kiadások reális csökkentésével, amely nem bukik el a bizalmi szavazáson” – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Máltai kilátások
„Amellett, hogy fennáll a kockázata annak, hogy adósságspirálba kerülünk, mindenekelőtt ez egy valódi megaláztatás az ország számára! Ez
a »hollando-macronizmus« 13 évének katasztrofális következménye”
– így foglalta össze a helyzetet Éric Ciotti, a Köztársaságiak volt elnöke. (A politikus a szocialista államfő, François Hollande és az eredetileg szintén szocialista politikusként induló Macron által fémjelzett, elmúlt időszakra utalt – a szerk.)
Eric Ciotti, a Köztársaságiak (LR) párt elnöke (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)A baloldal ugyanakkor sértettségüket hangoztatja. Aurélien Rousseau, a baloldali-centrista Place Publique képviselője, Élisabeth Borne 2023-as kormányának korábbi egészségügyi minisztere a France Info-n így reagált Franciaország leminősítésére: „Minden alkalommal, amikor valamit javaslunk, azt lenézik, és ez instabilitást teremt.” A politikus figyelmeztetett, hogy a politikai szféra ebben a válságban a felbomlás, a szétesés felé tart.
„Ez egy olyan pénzügyi és költségvetési realitás megerősítése, amelyet a piacok (és François Bayrou is, aki inkább szabotálta kormányát, mielőtt a fejsze lesújtott) már előre láttak” – így összegezte a leminősítést David Lisnard, Cannes polgármestere.
Szocializmus, kizsigerelés
David Lisnard, a jobboldali-liberális, magát Macronnal és a Liberális Internacionáléval szemben meghatározó Új Energia Mozgalom elnöke azt is megjegyezte, hogy ez a döntés „az évekig tartó ellenőrizetlen közkiadások, a túlhízlalt államgépezet és egy önmagát megreformálni képtelen hatalom eredménye”.
„Ahhoz, hogy visszaszerezzük a tripla A minősítést,
véget kell vetnünk a tripla S-nek: szocializmus, túlszabályozás, kizsigerelő adóztatás”
– húzta alá. (A három kifejezés, „Socialisme, Sur-réglementation, Spoliation fiscale” egyaránt s-sel kezdődik a francia nyelvben – a szerk.)
A Máltai-szigetcsoporthoz tartozó Gozo sziget Victoria (más néven Rabat) nevű városának látképe a Citadella bástyájáról. Franciaország megérkezett „Málta és Észtország szintjére” a Fitch besorolásában (Fotó: MTVA/ Lehotka László)A katasztrófa felé?
Nicolas Dupont-Aignan, az elnöki posztra rendszeresen bejelentkező szuverenista jelölt szerint a Fitch ügynökség általi francia államadós-besorolás leminősítése „a vezetőink alkalmatlansága által okozott történelmi hanyatlás szimbóluma”. Kiemelte: „Észtország és Málta szintjére vagyunk visszaszorítva!”
Eric Coquerel, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke az X közösségi oldalon tett közzé egy nyilatkozatot, amelyben bejelentette Franciaország államadósságának leminősítését. Ebben bejelentette: szerinte a következő kormány már egyenesen „a katasztrófa felé tart”.
Úgy vélte: „Ha a következő kormány is úgy dönt, hogy
a piacokra támaszkodva vezet be megszorításokat, akkor egy saját maga által deklarált katasztrófa felé tart,
egyre mélyebb gazdasági, társadalmi és ökológiai válságba sodorva az országot”.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia államfő lemondását követelő tüntetők csapnak össze rendőrökkel Montpellier-ben 2025. szeptember 10-én reggel. Marcon az előző estén Sébastien Lecornu védelmi minisztert nevezte ki kormányfőnek a lemondását benyújtó Francois Bayrou posztjára. A 39 éves Lecornu már a negyedik francia miniszterelnök az utóbbi egy évben. (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)