– Ha jól kezeli a dróntámadás körül kialakult helyzetet, megerősítheti ingataggá vált belpolitikai pozícióját Donald Tusk. A Brüsszel felé húzó kormányfőnek sikerül-e az országot ért támadás kapcsán közös álláspont kialakítania Karol Nawrocki köztársasági elnökkel, aki a lengyel identitás védelmezőjeként komoly ellenfele ?

– Valóban, az Oroszországgal szembeni külpolitikai álláspont vagy a Moszkva általi fenyegetettség érzése egy azon kevés közös pont közül, amelyben egyetértés van a miniszterelnök és az államfő között. Így tehát mindketten profitálnak abból, hogyha jól kezelik a válságot. Ezt láthattuk csütörtökön is: azonfelül, hogy közösen kommunikáltak a krízis pillanataiban – ami egy ritka momentumnak számított az elmúlt pár hét folyamán – most a kettejük folyamatos vitái után ma az egyikük az egyik légvédelmi egység- és vadászgépbázisra látogatott el, míg a másikuk a másikra. Tehát látszik egyfajta párhuzamos, a közvélemény felé mindkét szereplő által kommunikálni kívánt, határozott fellépés. Kül- és belpolitikailag is határozottan lépnek fel: a külügyminisztérium bejelentette, hogy kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását az esemény miatt. Tehát a kormány is proaktívan lép fel a helyzetben, és Nawrocki elnök is, aki többek között Donald Trump amerikai elnökkel is telefonon egyeztetett a légtérsértést követően.

Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője (Fotó: MCC)

– Ez erősíti az elnök pozícióját is?

– Főleg akkor, hogyha Nawrocki elnökként tud egy olyan képet sugallani, hogy ő alapvetően saját programban, saját elképzelésekkel – nemcsak a vétót alkalmazva, hanem önálló ötletekkel előállva – tud valamilyen irányt felmutatni.

– Tusk nemzetközi megítélése szintén némi megerősítésre szorul, hiszen nem hívták meg arra a washingtoni találkozóra, amelyen az európai vezetők az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaltak Donald Trumppal.

– A lengyel kormány számára valóban rendkívül nagy veszteség volt, hogy nem lehettek ott Washingtonban. Nawrocki államfőt most viszont fogadta Donald Trump. Ez azt mutatja, hogy van egy élő kapcsolat Varsó és Washington között, azonban ennek az élő kapcsolatnak a túloldalán nem Donald Tusk áll, aki pedig szereti saját kezében tartani a teljes külpolitikát is.

– A Lengyelországot ért támadás során a 19 drónból 3-4-et lőttek le, 20 százalékos az elfogási arány. Fölmerül, hogy ez egy viszonylag alacsony számú elfogás, vagy pedig ezt úgy kommunikálják a lengyel médiában, hogy ez egy sikeres védekezés volt?

– Alapvetően a lengyel médiában az a hivatalos kormányzati álláspont kerül publikálásra, amely szerint csak azokat a drónokat lőttek le a lengyel, illetve a holland vadászrepülőgépek – ugyanis ebben az időszakban éppen a holland légierő F–35-ös vadászgépei is részt vesznek a lengyel légtér védelmében –, amelyek közvetlen célpontokat veszélyeztettek. Tehát azt a három drónt, amelyeket úgy ítéltek meg, hogy a röppályájuk alapján veszélyesek lehetnek; a többit pedig engedték szabadon továbbszállni, mert úgy ítélték meg, hogy az jobb, mint hogyha lakott területre hullanak esetleg a lelőtt dróndarabok.

Rendőrök a helyszínen, ahol orosz drón roncsait találták meg a közép-lengyelországi Lódzi vajdaságbeli Mniszków településnél 2025. szeptember 10-én. Hajnalban több orosz drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajnával szembeni légitámadása közben. Lengyel vadászgépek a drónok egy részét lelőtték. Augusztus óta több drón is megsértette Lengyelország légterét kelet felől (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki)

– Ez a hozzáállás legalábbis vitahatónak tűnik.

– Persze, itt nehéz igazságot tenni, ebbe nincsen belelátásunk – az biztos, hogy a hivatalos lengyel álláspont megegyezik azzal, amit a NATO többi tagállama, illetve az amerikaiak is vallanak: ez nem véletlen esemény, hanem egy szándékos orosz művelet volt. A célja pedig egyrészt Lengyelország, másrészt a NATO reakciójának tesztelése. Csütörtök reggeli hír egyébként, amit a lengyel vezérkari főnök is megerősített, hogy Fehéroroszország korábban figyelmeztette Lengyelországot, közvetlenül az eseményt megelőzően: orosz drónok tartanak a lengyel légtér felé. Mi több, Minszk állítása szerint ők maguk is lelőttek pár drónt, még saját területük felett. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy pont a napokban zárta le Lengyelország a belarusz határt a közös orosz–belarusz hadgyakorlat miatt, amely most veszi kezdetét.

– Moszkva szerint „hamis zászlós” hadművelet történt, amit az ukránok hajtottak végre, orosz drónoknak álcázott eszközökkel. A 2022-ben lengyel területre becsapódott rakétáról is úgy tartották először, hogy orosz fegyver. Megfogalmazódik-e most hasonló opció a lengyel médiában?

– Elég sok eszköz egy darabban, épségben ért földet, és ennek alapján azonosítható, hogy ez az a fajta, az oroszok által korábban is használt drón, amely nem feltétlenül felfegyverzett drón. Inkább a Gerán–2 típusú, felfegyverzett drónokra kívülről hasonlító eszközök. Ezeket korábban arra használták, hogy az orosz hadsereg támadása során túlterheljék az ukrán légvédelmet. Van olyan álláspont is, amely szerint azért is volt nehezebb ezeket lelőni, mert ezek hungarocellből, illetve más, rendkívül könnyű anyagokból készült eszközök. Így nehezebben is észrevehetők, mint a tényleges robbanószereket hordozók. Az viszont, hogy itt az ukrán félnek bárminemű szerepe lenne, alapvetően nem került szóba.

– Vajon kitarthat-e a Tusk népszerűségét most előmozdító lendület 2027-ig, „megélhet-e” belőle az a Donald Tusk, akinek a kormányát a Jaruzelski-féle puccsra emlékeztetve hív a ellenzék december 13-a koalíciónak, önkényuralmi jellegű és egyházellenes, így a puccsista diktátor korszakát idéző kilengéseik okán?

– Ez egy jó kérdés. Főleg az elnökválasztást követő hetekben voltak olyan szakértői elemzések, amik arról szóltak, hogy lehet, hogy előre hozott választások lesznek – mert annyira megrengett a Tusk-kormányba vetett választói bizalom azt követően, hogy túlságosan magabiztosan kezelték az elnökválasztást. Megalakulásuk óta egyelőre csekély mértékben váltották be korábbi ígéreteiket, hiszen vélhetően éppen arra vártak, hogy amikor az elnöki vétót már nem tudja a másik politikai tábor ellenük bevetni, akkor hirtelen felgyorsítják saját programjuk megvalósítását. Azonban Nawrocki előzetes várakozásokkal szembeni győzelmével ez a tervük kútba esett, és a koalíción belül is volt némi megingás – főleg a Harmadik Út, két pártból álló formáció esetében.

Karol Nawrocki lengyel államfő látogatást tesz a lengyel haderő Poznan-Krzesinynél működő 31. taktikai légi támaszpontján 2025. szeptember 11-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Jakub Karczmarczyk)

– Miből lehetett a kormánykoalíció válságára következtetni?

– A Harmadik Út pártjainak az egyik vezetője találkozott az ellenzéki, konzervatív Jog és Igazságosság, avagy a PiS pártelnökével, Jaroslaw Kaczynskival egy másik ellenzéki politikus lakásán. Úgy tűnt pár napig, lehet, hogy a Tusk-kormány felbomlik. Ezen a belső krízishelyzeten túl tudott lendülni a kormány, de ettől függetlenül még mindig érzékelhetően úgy látszik a lengyel belpolitikai közbeszédben, hogy inkább a Jog és Igazságosság kezében van a kezdeményezés.

A sajtó képviselői a helyszínen, a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságban fekvő Osinyben 2025. augusztus 20-án, miután egy azonosítatlan légi eszköz zuhant le egy kukoricaföldre, és felrobbant. A hatóságok vizsgálják, hogy a fehérorosz határtól mintegy 120 kilométerre, az ukrán határtól pedig mintegy 100 kilométerre fekvő Osiny településen lezuhant tárgy esetleg katonai légi eszköz (Fotó: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo)

– Hogy áll az ellenzék a közvélemény-kutatásokban?

– A Jog és Igazságosság és a Polgári Platform, tehát Donald Tusk pártja fej fej mellett áll most, 24–28 százalék közötti eredménnyel, míg a harmadik helyen a másik fontos ellenzéki erő, a Konföderáció áll mintegy 13-15 százalékon. Nagy kérdés a jövővel kapcsolatban, hogy a PiS és Konföderáció közösen vagy éppen egymással szemben próbál-e majd választásokat nyerni, vagy vezető szerepet kiharcolni. Az elnökválasztás során a Konföderáció szavazói a második fordulóban nagyrészt Nawrocki mellé álltak. Ez is hozzásegítette értelemszerűen őt a győzelemhez. Azonban a Konföderáció alapvetően a Polgári Platformmal (PO), Tusk pártjával és a PiS-szel egyaránt szembehelyezi magát. A Konföderáció programjának része, hogy a PiS és a PO, amelyek az elmúlt 15–20 évben teljesen uralták a lengyel belpolitikát, kiszoruljanak a hatalomból, és a helyükre egy másik alternatívra kerüljön. Az utóbbi hónapokban ismét kiújult a konfliktus a két jobboldali párt között.

– Erősen megosztja a közvéleményt, hogy a tanév elején „egészségnevelés órának” álcázott iskolai genderpropagandát erőltet a kormány, ami a tantermekbe bevitt vallásellenességgel is társul. Miért ragaszkodik Tusk ilyen rögeszmésen a programjához?

– Érdemes szem előtt tartanunk azt, hogy koalíciós kormányról van szó. Értelemszerűen Donald Tusk vezeti ezt a koalíciót, ám ennek egyik szereplője a Baloldal nevű párt. Éppen ennek a pártnak volt az egyik prioritása, hogy a Közép-Európában nem túl nagy szimpátiának örvendő genderkérdést, a lengyel katolikus egyház szerepének visszaszorítása mellett bevigyék a közoktatásba. Ugyanakkor ennek a kormánynak szintén tagja a Lengyel Néppárt (PSL), amely ennek a kormánynak a leginkább jobboldali szegmensét adja; ők például teljesen más álláspontot képviselnek. Tehát, miközben a Baloldal próbálja az erősebb, baloldali, kozmopolita agendát megvalósítani, addig a PSL igyekszik ezt visszafogni. Így például az abortusz liberalizációval kapcsolatban azért sem tudott a kormány törvénytervezetet benyújtani, mert a koalíció pártjai egymással teljesen ellentétesen vélekednek erről a kérdésről.

Kiemelt kép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök sajtóértekezletet tart az előző napi légtérsértésről a lengyel haderő 32-es számú taktikai légi támaszpontján a Lódzi vajdaságban levő Lasknál 2025. szeptember 11-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki)