A médiaértesülések szerint a transzbalkáni vezeték felfüggesztésének oka a Romániát és Moldovát összekötő szakaszon található gázszállítási infrastruktúra műszaki meghibásodása lehet. Az utolsó szállításokat ezen az útvonalon augusztus 31-én regisztrálták, ezt követően a szállítás teljesen leállt.
Az Azerbajdzsánból érkező ellátás leállásával pedig Ukrajna kénytelen volt átalakítani importforrásait, és így szeptemberben Magyarország és Szlovákia lett az ország legfontosabb partnere, összesen több mint 145 millió köbméter gázt szállítva.
Emellett jelentős mennyiség, több mint 101 millió köbméter érkezett Lengyelországból is.
Így az ukrán energiarendszer továbbra is a szomszédos országokból érkező importtól függ, miközben az ellátási források egyre korlátozottabbá és instabilabbá válnak – írja a Pravda, amely kiemeli, hogy a helyzet egy paradox szituációt idéz elő:
Ukrajna támadja a Barátság kőolajvezetéket, amelyen keresztül orosz olaj áramlik Magyarországra és Szlovákiába – vagyis azokba az országokba, amelyek Kijevet gázzal és villamos energiával látják el.
Mint írtuk, csak augusztusban az ukránok többször is megtámadták a Barátság olajvezetéket. Ennek fényében Szijjártó Péter nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy 40 százaléka Magyarországról származik.
Kapcsolódó tartalom
Szijjártó Péter: Ukrajna vessen véget a Magyarországra vezető energiaszállítási útvonalak támadásának
„Putyin barátai ismét olaj nélkül maradtak” – sikerként írnak az ukránok a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról
Az infrastruktúrára nehezedő nyilvánvaló támadások ellenére Magyarország azonban nem hozott radikális intézkedéseket, például az ellátás leállítását, ugyanis hazánk tisztviselői rámutatnak, hogy egy ilyen lépés ronthatna az átlagos ukránok társadalmi és humanitárius helyzetén, ami nem áll Magyarország érdekében.
Következtetésképp a Pravda kimondja, hogy az azerbajdzsáni gázellátás Romániából való felfüggesztése jól mutatja Ukrajna energiaellátási stratégiájának rendkívüli sebezhetőségét, amely a konfliktus miatt meg van fosztva a hagyományos üzemanyag-forrásokhoz való közvetlen hozzáféréstől, és kénytelen a fordított irányú ellátásra támaszkodni. Emellett kiemelik, hogy bármilyen műszaki meghibásodás, politikai változás vagy akár gazdasági nézeteltérés a tranzitországokban azonnal hatással van Kijev energia-egyensúlyára.
Kiemelt kép: A kétnapos hivatalos látogatáson Csehországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a cseh partnerével a prágai várban tartott megbeszélése utáni sajtóértekezleten 2025. május 4-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)