Francois Bayrou az első kormányfő, akit egy saját maga által kért bizalmi szavazással menesztettek, és most éppen arra készül fel, hogy ügyvezetőként átadja helyét a Matignonban, a kormányfő hivatalában Macron hetedik miniszterelnökének. A Le Figaro hat olyan különlegességet emel ki, amelyek a tavaly nyári, váratlanul kiírt választás óta felforgatták a hatszögletű országot.
1.: 2024. július 16-tól szeptember 5-ig: rekordhosszúságú idő miniszterelnök nélkül
Azt követően, hogy a konzervatív erők kontinensszerte földindulásszerű győzelmet arattak az európai választáson, Emmanuel Macron egy váratlanul kiírt, előre hozott parlamenti voksolással próbálta meg kifogni a szelet a jobboldal vitorlájából. Macron így is vereséget szenvedett, ráadásul teljes politikai patthelyzet állt elő. A három, nagyjából egyenlő mandátumaránnyal rendelkező, ám egymással koalícióra lépni nem szándékozó párt vagy pártszövetség mellett az ország tűrőképességét még inkább próbára tette Macron teljes döntésképtelensége. Annak ellenére, hogy mandátuma lejárt, a 2016. július 16-ig a kormányfői posztot betöltő Gabriel Attalt kérte fel, hogy – lemondott csapatával együtt – ügyvezetőként vigye tovább a kormányt. Az országot 51 napig, 2024. szeptembert 5-éig vitte ez a kabinet úgy, hogy az országnak nem volt valós kormányfője. Ez rekordhosszúságú idő volt az ötödik köztársaság történetének 1958-as kezdete óta.
Kapcsolódó tartalom
2.: 2024. július: miniszterek szavaznak képviselőként
A példa nélküli helyzet, amikor hónapokig maradt hivatalban a már leköszönt kormány, számos „szürke zónás”, jogilag kezelhetetlen helyzetet idézett elő. Az Attal-kormány 17 leköszönő, ám ügyvezetőként tovább szolgáló miniszterét újra megválasztották – parlamenti képviselőnek. Az ellenzék nyomása ellenére – tisztségükről már hivatalosan lemondva – részt vettek a 2024. júliusi, rendkívüli ülésszak szavazásain. Ide tartozott a nemzetgyűlés a stratégiai fontosságú, elnöki posztjának megválasztása is. Ezt a pozíciót Yaël Braun-Pivet szűken, mindössze 13 szavazatos előnnyel nyert meg. A macronista vezető valószínűleg nem tudta volna visszanyerni pozícióját a volt miniszterek szavazatai nélkül. Bár a francia alkotmány 23. cikke tiltja, hogy valaki egyszerre legyen kormánytag és parlamenti képviselő, egyetlen szabály sem határozza meg egyértelműen ezt az összeférhetetlenséget egy leköszönő kabinet esetében. Ezzel a jogi bizonytalansággal éltek vissza Macron bukott kormányának tagjai.
A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni tüntetés egyik bohócmaszkot viselő résztvevője Marseille-ben 2020. január 24-én. Hol képviselő, hol miniszter: álarcok a paralmanetben is? (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)3.: 2024. szeptember 5.–december 4.: a legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnök
Michel Barnier volt az ötödik köztársaság legidősebb korban (73 évesen) beiktatott, de a legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke is. Alig 99 napot töltött a Matignonban – ebből is nyolc napot már lemondott kormányfőként. Rövid időszaka egy bizalmatlansági indítvány elfogadásával ért véget, amely tavaly decemberben megbuktatta kormányát.
4.: 2024. december: példátlan fejlemény, „rendkívüli költségvetés”
Ahhoz egészen 1979-ig kellett visszamenni, hogy precedenst találjunk egy ilyen költségvetésre: ez volt az az esztendő, amikor Raymond Barre kormányfő költségvetését „eljárási hibák” miatt elutasították. De a 2024. decemberi helyzetnek valójában kevés előzménye van. Az ekkor megbuktatott Michel Barnier nem tudta kidolgozni pénzügyi törvényjavaslatát és annak 60 milliárd eurós megszorítási terveit. Csakhogy – miképpen a világ összes országában – a költségvetést a naptári év vége előtt el kell fogadni. Az állam megbénulásának elkerülése és a várható, tetemes károk korlátozása érdekében a leköszönő kormány ezért úgy döntött, hogy sürgősen benyújt egy „különleges törvényjavaslatot”. Ez az „átmeneti szöveg” elsősorban az adók beszedését és a pénzügyi piacokon történő hitelfelvételt teszi lehetővé, amíg a megfelelő költségvetést el nem fogadják. A Le Figaro hozzáfűzi: ez a korábban példa nélküli forgatókönyv könnyen megismétlődhet idén is, Francois Bayrou bukása után. Különösen azért, mert utódjának csak igen korlátozott ideje lesz a parlamenti költségvetési viták befejezésére.
5.: Parlamenti trükközés: stratégiai játszmák törvényhozás helyett
Francia kuriózum az előzetes felmondási indítvány: egy törvényjavaslat elutasítására szolgál, mielőtt azt a ház megvizsgálná. Az indítványt több parlamenti képviselő nyújtja be (általában az ellenzékből). Ezek a képviselők úgy döntenek, hogy megkérdőjelezik a törvény egyes részeinek alkotmányosságát, vagy egyszerűen megtagadják a szöveg tanulmányozását. Ha a képviselők többsége erre igennel szavaz, több lehetőség áll fenn. Az egyik, hogy a kormány egy vegyes bizottságot hív össze, hogy kompromisszumos szöveget találjanak. Az adott lehetőséggel élve az utóbbi időszakban rendszerszintűvé váltak a visszaélések: Julien Dive (Köztársaságiak) például tavaly májusban elfogadta a saját maga által benyújtott indítvány „előzetes” elutasítását, amire még nem volt példa a nemzetgyűlés történetében. Ez egy tudatos manőver volt, hogy megkerüljék a baloldal mintegy 3500 módosító indítványát. A Duplomb-törvényt végül elfogadták. A Le Figaro több, hasonló játszmát ismertet, melyek lényege az, hogy valós kormányzás hiányában a képviselők sajátos, bár alkotmányosan megkérdőjelezhető játszmákat folytatnak, példátlan módszerekkel működtetve a törvényhozást.
Francois Bayrou francia miniszterelnök beszédet mond a kormányáról tartandó bizalmi szavazás előtt a párizsi nemzetgyűlés üléstermében 2025. szeptember 8-án. Felkészül a hetedik kormányfő (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)6.: 2025. szeptember: Macron és a „hetedik”
Francois Bayrou bukása után Macron, aki 2017-es megválasztása (első ciklusának kezdte) óta már hat miniszterelnököt „fogyasztott el”, igyekszik sürgősen megtalálni a hetediket is. Csak 2024-ben a franciáknak négy kormányfőjük volt: Élisabeth Borne, Gabriel Attal, Michel Barnier, majd Francois Bayrou – ez ismét egy olyan tényező, amire az ötödik köztársaság alatt még soha nem volt példa. Két évvel második ciklusának vége előtt Macron behozza Francois Mitterrand eddigi rekordját, aki teljes időszakában szintén hét miniszterelnököt nevezett ki. Csakhogy akkoriban két ciklus még több mint 14 évet jelentett.
Kiemelt kép: Marina Viotti svájci operaénekesnő és az Orchestre de Paris kórusa fellép a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. A párizsi olimpia időszaka már „törvényhozási dermedtségben”, ügyvivő kormánnyal telt (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)