Ilyen még nem volt az V. köztársaság történetében: hétfőn délután 3 órakor, a nemzetgyűlés rendkívüli ülésén beszédet tart Francois Bayrou francia kormányfő, aki minden valószínűség szerint megbukik, miután bizalmi szavazást kért kormánya ellen.

Nem az a példa nélküli, hogy egy kormányfő a francia alkotmány 49. cikkelye alapján a nemzetgyűlés szavazását kéri programjával, tervezett intézkedéseivel kapcsolatban; olyan viszont még soha nem fordult elő, hogy a bizalmi szavazásba belebukott volna az ezt kezdeményező miniszterelnök.

A francia kormányfők ugyanis pozíciójuk megerősítése, nem pedig a saját bukásuk biztos előidézése céljából fordultak ehhez az eszközhöz.

Sokkoló megszorítások

Márpedig ma – több mint valószínű – ez fog történni. Bayrou beszéde után a 11 parlamenti frakció felszólalása következik, majd este 7-8 óra körül a nemzetgyűlés szavaz a Bayrou-kabinet jövőjéről. Bár a kormányfő a bizalmi szavazás augusztusi bejelentése után „tett még egy kétségbeesett kísérletet a parlamenti pártok meggyőzésére, de gyakorlatilag kizártnak tűnik, hogy ne jusson az elődje, Michel Barnier sorsára” – írja a Le Figaro.

Barnier kabinetje volt a harmadik, a most bukás előtt Bayrou-é a negyedik kinevezett francia kormány egy év alatt; s ha Emmanuel Macron nem írja ki az előre hozott választásokat – ami legalábbis nem áll a köztársasági elnök szándékában –, sor kerülhet, szintén egy éven belül, az ötödik francia kormány kinevezésére.

Azért keltett Franciaországban rendkívüli meglepetést Bayrou bejelentése a bizalmi szavazásról, mert a kormányfő által bejelentett brutális megszorítások után cseppet sem tűnt életszerűnek, hogy megkapja a parlamenti pártok támogatását. A kormány 2026-ra a költségvetés kiigazítása érdekében 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést, ráadásul adóemelést is tervezett a brutális méretű költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására. A terv részét képezte két hivatalos munkaszüneti nap eltörlése is.

A megszorítócsomag azonban roppant népszerűtlen, és az ellenzéki pártok jelezték is, hogy meg fogják buktatni a kabinetet – foglalja össze a Le Figaro.

Másodpercenként 5000 euró

Franciaország második esztendeje sodródik konszenzust élvező költségvetés hiányában: Bayrou kabinetjének elődje, a példátlanul rövid életű Barnier-kormány is abba bukott bele, hogy a 2024-es év végén sem tudott előrukkolni a 2025-ös költségvetéssel. Bayrou rendkívüli intézkedései és a 44 milliárd eurós megszorítás vagy a két munkaszüneti nap, a húsvéthétfő és a május 8-i, világháborús győzelmi ünnep eltörlése egyaránt a Franciaország által évek óta felhalmozott, egyre növekvő adóssághalmazt és a gazdaság vészes kiegyensúlyozatlanságát próbálta volna rendbe tenni, vagy legalábbis megtenni az első lépést.

Az egekbe szökő francia államadósság mellett – amelynek mértéke 2025 első negyedévének végén 3345 milliárd euró volt – itt a legnagyobb a költségvetési hiány az euróövezetben – jegyzi meg a Bloomberg. A gazdasági portál szerint a GDP-hez viszonyított állami hitelfelvétel 2030-ra 10 százalékponttal, immár 125 százalékra emelkedhet, ha a politikusok nem tudnak megállapodni a hiány kordában tartására irányuló intézkedésekben.

Amióta júliusban ismertette a kiadások megfékezésére vonatkozó javaslatait, Bayrou figyelmeztetett: az adósság másodpercenként 5000 euróval nő, a kamatköltségek pedig jövőre elérik az évi 75 milliárd – majd 2029-re az évi 100 milliárd – eurót, ha továbbra sem tesznek semmit ez ellen.

Mormant-sur-Vernisson, 2025. június 9. Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője a Patrióták Európáért pártcsalád nagygyűlésén a franciaországi Mormant-sur-Vernissonban 2025. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Sadak Souici)

Kötcsén is téma volt

A francia gazdaság mérete miatt az egész euróövezetet érintő pénzügyi vészhelyzet mellett továbbra is fennáll a Macron által 2024-ben kiírt választás óta előállt, permanens kormányválság.

Bár a köztársasági elnök legészszerűbb reagálása sokadik kormányának bukására az előre hozott választások kiírása lenne, erre a Macron nem hajlandó: még a konzervatív párt minden erővel történő ellehetetlenítése ellenére is a Nemzeti Tömörülés vezeti a felméréseket.

A korlátlan bevándorlást ellenző párt hatalomra jutásától viszont a pályafutását szocialista politikusként kezdő Macron már-már rögeszmésen ódzkodik. A Nemzeti Tömörülés ellehetetlenítésére egyébként Orbán Viktor magyar kormányfő is rámutatott hétvégi, kötcsei beszédében: „Le Pent úgy nem engedik elindulni a választáson, hogy nincs ellene jogerős bírósági ítélet. Egy olyan ítélet van, amely azt mondja, hogy elkövettek valami pártfinanszírozási problémát, első fokon. Ez persze másodfokon megtámadható, és lesz erről egy ítélet – de mellékbüntetésként kiszabták, hogy Le Pen nem indulhat a választáson. Ez azonnal hatályba lépett: nem kell megvárni a másodfokot. Hasonlóképpen nézzék meg a Le Pen utáni második embert (Jordan Bardella, a párt elnöke – a szerk.): már bírósági eljárás alatt van – mert ebben az évben lehet, hogy választás lesz.”

Minden szalad, Macron marad

A Nemzeti Tömörülés a feloszlatást és új előre hozott parlamenti választásokat szorgalmaz, amelyeket – állítja Marine Le Pen, a párt emblematikus figurája – ezúttal megnyerhet. A szélsőbaloldali párt, a Jean-Luc Mélanchon által vezetett Elégedetlen Franciaország képviselői pedig indítványt nyújtanak be Macron elmozdítása érdekében. Mélenchon keményen nekiment a szocialistáknak, akik viszont szívesen átvennék a kormányzást Bayrou után.

Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Franciaország washingtoni követségének kertjében 2025. augusztus 18-án. Esze ágában sincs lemondani (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman)

Macron, akinek idő előtti távozását a két ellenzéki párt egyaránt szorgalmazza, a BFMTV című francia hírtelevízió szerint először egy miniszterelnököt nevez ki, aki a kormányzat feltételeit megismerve nevezi ki minisztereit.

Több név is felmerült Matignon posztjára: Sébastien Lecornu (hadügyminiszter), Gérald Darmanin (igazságügyi miniszter), Catherine Vautrin (munkaügyi és egészségügyi miniszter), Éric Lombard (gazdasági miniszter), Xavier Bertrand, a Hauts-de-France régió LR elnöke, valamint Jean-Yves Le Drian, a diplomácia korábbi vezetője, volt szocialista politikus.

Frissítés: bejött a papírforma, megbukott a kormány

Frissítés, 19.17: időközben a várakozásoknak megfelelő eredmény született a szavazáson, ezzel megbukott Francois Bayrou kormánya.

Kiemelt kép: Francois Bayrou francia miniszterelnök kipróbál egy kiterjesztettvalóság (AR)-szemüveget az 55. alkalommal rendezett párizsi nemzetközi repüléstechnikai kiállításon a Párizs melletti Le Bourget-i repülőtéren a kezdőnapon, 2025. június 16-án. Nem az ő szemüvegén keresztül nézik a gazdaságot (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Alain Jocard)