Az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatának erősítését kutatással, elemzéssel és oktatással szolgáló American-Israeli Cooperative Enterprise (AICE) szervezet csütörtökön kiadott új jelentése komoly aggodalmakat vet fel az amerikai felsőoktatásba áramló külföldi finanszírozás mértékével kapcsolatban. A megállapítások szerint 1981 óta az amerikai egyetemek több mint 14,6 milliárd dollárt kaptak arab adományozóktól, köztük kormányoktól és intézményektől. A jelentés szerzője, Dr. Mitchell Bard arra figyelmeztetett, hogy ez a hatalmas összeg alááshatja az akadémiai szabadságot, átformálhatja a kutatási prioritásokat, és akár az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is veszélyeztetheti.
Az Arab Funding of American Universities: Donors, Recipients, and Impact (Arab finanszírozás az amerikai egyetemeken: adományozók, kedvezményezettek és hatásuk) című jelentés a campusokon tapasztalható növekvő antiszemitizmus és az amerikai felsőoktatásba való külföldi beavatkozással kapcsolatos közvélemény-aggodalmak közepette jelent meg – írja az Israel Hayom.
Három ország – Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – önmagában a teljes – dollárban értendő – arab adomány 83 százalékát adta.
Katar 6,6 milliárddal vezet, majd Szaúd-Arábia következik 3,9 milliárddal, és az Emirátusok 1,7 milliárddal. Emellett fontos részletként említhető, hogy a források 73 százalékát – összesen 10,7 milliárd dollárt – úgy jelentették, hogy a felhasználási célt nem tüntették fel.
Négy évtized alatt 13 847 arab adomány érkezett 290 intézményhez, 49 amerikai államban.
Az adományok harmada 2020 után érkezett, köztük egy rekordösszegű, 1,5 milliárd dolláros tétel 2021-ben. A legtöbb támogatást kapott egyetemek között van a Cornell (2,3 milliárd), a Carnegie Mellon (1,05 milliárd), a Georgetown (1,016 milliárd) és a Texas A&M (1,015 milliárd).
A jelentés szerint azok az egyetemek, amelyek arab támogatásban részesülnek, gyakran foglalkoztatnak olyan professzorokat, akik Izraelt bírálják, és támogatják a zsidó állam ellen irányuló BDS-mozgalmat (Boycott, Divestment, Sanctions).
A kockázatok kezelésére a jelentés több lépést ajánlanak:
- a külföldi adományok kötelező bejelentési küszöbének csökkentését 250 000 dollárról 50 000 dollárra;
- az adományozók kilétének és az összegek felhasználási céljának nyilvánosságra hozatalát az egyetemek honlapjain;
- kongresszusi vizsgálatok indítását a külföldi pénzek nemzetbiztonságra és döntéshozatalra gyakorolt hatásáról;
- valamint az autoriter államokból érkező adományok korlátozásának vagy betiltásának mérlegelését.
Bard azzal vádolta az egyetemeket és az amerikai Oktatási Minisztériumot, hogy eltitkolják, miként használták fel a több milliárdnyi arab adományt. Azt állította, hogy külső források szerint a pénzeket Izrael-ellenes programokra és a radikális iszlám igazolására fordították. Esettanulmányként egy, a Brown Egyetemen létrehozott „palesztin tanulmányok” tanszéket említett. Az Oktatási Minisztérium egyik jelentése feltárta, hogy az adomány közvetlenül egy Izrael-bojkottot támogató professzor kinevezését finanszírozta.
„Nem tudjuk, hogy a pénz változtatja-e meg a professzorok nézeteit, vagy eleve olyanokat támogatnak, akik osztják az adományozók álláspontját. Ami világos, hogy Izrael-párti oktatók nem kapnak támogatást arab alapítványoktól” – mondta Bard, majd figyelmeztetett: minden külföldi adomány mögött hallgatólagos elvárások húzódnak.
„Még ha a kutatás látszólag apolitikus is, kimondatlan elvárás, hogy a donorok előnyben részesüljenek” – fogalmazott.
Kiemelt kép: Palesztinpárti tüntetők és a sátortáboruk felszámolására készülő rendőrök az irvine-i Kaliforniai Egyetemen 2024. május 15-én (Fotó: MTI/EPA/Caroline Brehman)