A legnagyobb háborús haszonélvezők egyike Jassir Abu Schabab, aki hivatalosan egy „terrorizmus elleni” milíciát vezet a segélykonvojok védelmére, valójában azonban rendszerszerűen fosztogatja a szállítmányokat, védelmi pénzt szed, és az árukat feketepiacon árusítja irreálisan magas árakon. Az ENSZ képviselője, Georgios Petropoulos szerint ez „rendszerszerű fegyveres fosztogatás a bűnöző szindikátusok részéről”. Abu Schabab állítólag közvetett támogatást kap Izraeltől, hogy gyengítse a Hamászt – beleértve kézifegyverek és AK-47-esek szállítását.
Eközben a szállítási hiányok és a romos logisztika megerősítették a fekete piaci kereskedőket.
Az alapvető élelmiszerek ára mára tízszerese a háború előtti szintnek.
Válságban a lakosság, profitban a nagyvállalatok
„A háború új elitet hozott létre” – fogalmazott Mkhaimar Abusada, a gázai Al-Azhar Egyetem politológusa.
Ugyanis a válságból a vállalatvezetők is profitálnak, például Mohammed al-Khuzendar, az olajkereskedő Three Brothers cég vezetője, aki a háború előtt a csőd szélén állt. 2023 októberében azonban Izrael exkluzív importengedélyt adott neki, így az árukat magas áron adhatja tovább.
Emellett a pénzváltók is a lakosság szükségleteiből nyerészkednek. A bankrendszer meghibásodása miatt az ATM-ek és fiókok zárva vannak, míg készpénz csak magánközvetítőkön keresztül érhető el, akik tetemes, akár 40 százalékos díjat számítanak fel.
A Hamász szintén anyagi előnyt kovácsol a lakosság helyzetéből: humanitárius segélyeket foglal le és ad el magas áron.
Egy kilogramm cukor például idén júliusban 76 euróba került a háború előtti 50 cent helyett.
Szakértők becslése szerint a terrorszervezet csak a humanitárius segélyek továbbértékesítéséből havonta több száz millió eurót keres. Az élelmiszer, víz, gyógyszerek és egyéb segélyek, amelyeket eredetileg a rászorulóknak szántak, a Hamász elfogja, a feketepiacon árusítja vagy támogatóinak és toborzottjainak adja, így biztosítva hűségüket. Ez tovább súlyosbítja a civilek helyzetét, akik nem férnek hozzá sem a tisztességes árakhoz, sem elegendő ellátáshoz.
Dan Diker, a jeruzsálemi Központ a Biztonságért és Külügyi Kapcsolatokért munkatársa szerint világos a helyzet:
A Hamász és segítői szándékosan hagyják éhezni Gáza lakóit – lehetőleg olyan képekkel dokumentálva, amelyek a New York Times címlapján is megjelennek – ahelyett, hogy az élelmiszert olyan szervezet osztaná, amely nem áll az ellenőrzésük alatt.
A lakosság nyomorúsága ellenére a Hamász továbbra is fizeti tagjait. Bár a fizetések már nem olyan magasak, a készpénz nem az egyetlen fizetési forma. Michael Milshtein, a Tel-Aviv-i Egyetem közel-keleti szakértője szerint
„a Hamász élelmiszer-, víz- és segélycsomagokat oszt ki a fizetés helyett.
Ezek a támogatások pedig gyakran nemzetközi segélyekből származnak, vagy azok eltérített részei”.
Jövedelmezőbb a háború, mint a béke
A Hamász a palesztinok nyomorából profitál és „a válságból pénzt csinál”– mondja Harel Chorev, aki szerint a terrorszervezet vezetése messze él a fronttól a luxusban, és milliárdos vagyonon ül.
A kulcsszereplő Muhammad Ismail Darwisch, a Sura Tanács elnöke, aki a pénzügyi apparátust irányítja. Szoros kapcsolatain keresztül Teheránban rendszeresen biztosítja a friss tőkét a szervezet kiadásainak fedezésére, és meghatározza a Hamász stratégiai irányvonalát. Darwisch fontos szerepet játszik a regionális tárgyalásokon és fegyverszüneti egyeztetéseken is, ahol a Hamász álláspontját képviseli.
Még ha Gáza romokban is hever, a Hamász profitálhat. Először is azzal, ha Izrael világszerte „agresszorként”, a Hamász pedig „áldozatként” jelenik meg a médiában. A civilek áldozatait pedig eszközként használják új diplomáciai és pénzügyi támogatás mobilizálására. Emellett hosszú távon is a háború előnyös lehet a számukra, mivel bár utána Gázában jelentősen romlanak az életfeltételek – többek között a lerombolt infrastruktúra, víz- és áramhiány, illetve a munkanélküliség miatt –, a konfliktus növelheti a Hamász támogatottságát, az ideológiai ellenállás ugyanis mélyebb nyomot hagyhat a lakosság kollektív tudatában.
Kiemelt kép: A Gázai övezet északi részéből menekülő palesztin emberek ingóságaikkal Gázában 2025. augusztus 28-án (Fotó: MTI/AP/Abdel-Karim Hana)