Most először fordul elő, hogy a migráció-ellenes konzervatív pártok vezetik a közvélemény-kutatásokat az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is – fogalmaz az amerikai lap londoni tudósítása – ami „a legújabb jele annak, hogy a migránsok magas arányú bevándorlása és az infláció okán

növekszik a választók elégedetlensége

a kontinens nagy részén”.

Megunták a migránsokat

Konzervatív, bevándorlásellenes pártok már bejutottak a kormányba olyan országokban, mint Olaszország, Finnország és Hollandia. Ám

ez az év az első, amikor egyszerre vezetnek Európa három legnagyobb gazdaságában.

Ez mindhárom országban zavargásokat idézhet elő bár az országos választásokig valószínűleg még több év lehet hátra – írja a lap. (A WSJ augusztus 30-ra datált cikke nem veszi figyelembe azt a tényt, melyre a cikk vége is céloz, hogy Franciaországban augusztus 25-én bizalmatlansági szavazást kért önmaga ellen szeptember 8-ára a Francois Bayrou kormánya; a voksolást pedig nagy valószínűséggel nem „éli túl” Macron legújabb kormánya – a szerk.).

A WSJ szerint a migránsellenes pártok előretörése jelentős fejlemény: mindhárom ország vezetői küszködnek a felemelkedő konzervatív, a bevándorlást elutasító pártokkal, amelyek a hatalom küszöbén állnak – „hacsak a politikusok nem tudják megoldani azt, ami a felemelkedésüket táplálja, azaz a bevándorlást és a megélhetési költségeket” – fogalmazott Mujtaba Rahman, az Eurasia kockázati tanácsadó cég európai vezetője.

A calais-i „dzsungel”, a Nagy-Britanniába illegálisan átjutni szándékozó migránsok tömeges sátorozása ellen tüntetnek helyi, a média túlnyomó része által azonnal leszélsőjobbosozott lakosok 2015-ben a francia kikötővárosban. (A képen láthatók a mainstream média által minősített, „szélsőjobboldali” gyermekek és asszonyok, városi polgárok.) A migránsok ezrei által lakott táborban nyüzsögtek a bűnöző hátterű, a rendőrökre kövekkel támadó migránsok, akiknek még a francia jóléti állam sem volt elég kényelmes. Fosztogatásukat, zaklatásukat elégelte meg a helyi lakosság (Fotó: Michael Bunel/NurPhoto/Getty Images)

A bevándorlásellenes francia Nemzeti Tömörülés idén folyamatosan vezetett a közvélemény-kutatásokban. Az Elabe múlt havi felmérése szerint Jordan Bardella, Marine Le Pen fiatal pártfogoltja” volt a legnépszerűbb (politikus), 36 százalékos támogatottsággal. (A WSJ által pártfogoltként emelgetett Bardella nem más, mint a Nemzeti Tömörülés elnöke. A Nemzeti Tömörülés a legfrissebb felmérések szerint messze a legerősebb párt 31 százalékos támogatottsággal – a szerk.)

A következő (2027-es) francia elnökválasztásra vonatkozó közvélemény-kutatások szintén arra utalnak, hogy a Nemzeti Gyűlés jelöltje – legyen az Bardella vagy Le Pen – vezetne az első fordulóban.

Az internet tehet mindenről

Az Egyesült Királyságban a bevándorlásellenes Reform UK párt, amelyet a korábbi brexit-párti Nigel Farage vezet, aki a népszerűségét tekintve az elmúlt hat hónapban nagyot ugrott előre, és jelenleg kényelmes előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki Konzervatív Párt előtt – amelyek az elmúlt száz évben a brit politikát uraló politikai duopóliumot alkották.

Németországban a jobboldali Alternatív Németországért (AfD) párt az év eleje óta fej-fej mellett halad a jelenleg kormányzó ellen CDU-val közvélemény-kutatásokban. Az AfD az elmúlt hetekben kissé előre tört, ami április óta először fordult elő a Forsa, az ország egyik vezető közvélemény-kutató intézete szerint.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európa nagy része is két dolgot tapasztalt egyszerre a világjárvány óta: rekordszintű bevándorlást, ami a választók ellenérzését váltotta ki, és az infláció megugrását – amely most már enyhült, de számos áru sokkal magasabb áron szerezhető be, mint korábban, ami miatt sok választó rosszabbul érzi magát.

A közösségi média is polarizálta

a véleményeket – véli a WSJ.

Lenézik a választókat

A gazdasági hanyatlás érzése és a gyorsan növekvő bevándorlás együttesen olyan mérgező kombinációt alkotnak, amely sok választót elfordított a hagyományos politikai pártoktól – jelentette ki a lapnak Jérémie Gallon, volt francia diplomata és a McLarty Associates tanácsadó cég európai vezetője.

Nemzeti zászlókba burkolódzva vonulnak fel 2025. augusztus 30-án a tüntetők a yorkshire-i Wakefield Hotel előtt, amely szállodai körülmények között, az adófizetők pénzén szállásolja el migránsokat. Mindeközben sokaknak a közüzemi számlák fizetése is gondot okoz. (Fotó: Ioannis Alexopoulos/Anadolu/Getty Images)

„Ugyanez a helyzet a kisebb brit városokban, a francia vidéken és a német városokba is: sokan úgy érzik, hogy a hagyományos elit lenézi őket, vagy figyelmen kívül hagyja az aggodalmaikat” – tette hozzá.

Bardella és a Nemzeti Front a lap szerint „kihasználta” a széles körben elterjedt aggodalmat, miszerint Franciaország muszlim kisebbsége, amely az egyik legnagyobb Európában, veszélyezteti a Francia Köztársaság szekuláris értékeit, valamint „a munkás- és középosztálybeli családok életszínvonalának érzékelt romlását” – fogalmaz a WSJ. A lap hozzáteszi: a francia kormány ismét a összeomlás szélén áll, kevesebb mint kilenc hónappal azután, hogy „távozott” a konzervatív francia miniszterelnök, Michel Barnier.

A WSJ által emlegetett Barnier volt a legrövidebb ideig hivatalban levő miniszterelnök az V. Köztársaság történetében; Macron 2022, avagy második ciklusának kezdete óta immár a negyedik kormányát „fogyasztja”.

Kiemelt kép: A Hazánk jövője mozgalom támogatói német zászlókat tartanak a magasba, köztük egyet, amelyen az áll: „Mi vagyunk a nép”, a német egység napján, 2023. október 3-án Cottbusban, Németországban. Az esemény főszónoka, Christoph Berndt, aki egyben az Alternatív Németországért (AfD) vezető tagja is, rámutatott: a bevándorlás jelenti a legnagyobb fenyegetést Németországra nézve. (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)