„Ami engem illet, hiszek a demokráciában. Az emberek erre a mandátumra választottak meg, amelyet végig akarok vinni” – idézte a Le Figaro Emmanuel Macron köztársasági elnököt, aki pénteken, Toulonban fogalmazott így, Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
Jelzésértékű, hogy ez volt az első alkalom, hogy az államfő érdemben reagált a távozását sürgető, a parlamenti pártok egyre szélesebb spektrumából érkező felhívásokra.
Erősödő nyomás
A Jean-Luc Mélenchon által vezetett szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), ugyanis nem elégszenek meg azzal, hogy a szeptember 8-i bizalmi szavazáson nagy valószínűséggel elbukik a Francois Bayrou által vezetett kormány, s így Macronnak új választást kell kiírnia. A két legerősebb ellenzéki párt most már a köztársasági elnök lemondását is követeli.
Ils y arrivent dans d’autres pays … alors pourquoi pas nous 😒🧐???(Sublime image réalisé par #OlivOliv2 ) #MacronDestitution #MacronDémission pic.twitter.com/P7RMMw2Whd
— Elisa (@InBordelLand) August 29, 2025
Az új, előre hozott elnökválasztást a mérsékelt jobboldali Köztársaságiak (LR) is támogatják, legalábbis erre utalt Francois Copé, az LR politikusa, aki a Le Figarónak úgy nyilatkozott:
Macronnak „bele kell egyeznie abba, hogy előre hozza lemondását”
A francia köztársasági elnök pozíciója az egyik legerősebben körülbástyázott poszt Európában: az Élysée-palota mindenkori lakóját „kívülről” szinte lehetetlen megbuktatni. Macron elmozdítása kapcsán nyilatkozta lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő: „Jogilag ennek nincs esélye, ám ha háromhavonta megbuktatják a következő miniszterelnököt, ezzel erős nyomást tudnak gyakorolni.”
E nyomásgyakorlás része, hogy Copé fent idézett nyilatkozatában többször is célzott a De Gaulle-i gesztusra: a legendás tábornok 1969. április 28-án mondott le posztjáról, miután az általa előterjesztett szenátusi és önkormányzati reform elbukott a népszavazáson. Csakhogy az emlékezetes népszavazás szinte deklaráltan a politikus jövőjéről szólt, míg a Francois Bayrou kormányfő által szeptember 8-ára meghirdetett, saját kormányával szembeni bizalmi szavazás tétje a jövő évi költségvetés, illetve a kormányzat legitimitása.
„A hajó elsüllyed! Érthető ez?”
„Franciaországnak elszántságra, ambícióra és stabilitásra van szüksége” – így reagált Emmanuel Macron a touloni sajtótájékoztatón a közelgő, valószínűleg a kormány bukását jelentő bizalmi szavazásra.
La bateau coule et vous n’avez pas le choix, vous êtes obligés d’en sauver un des deux. 🆘🌊
Vous choisissez lequel ? Et pourquoi ? pic.twitter.com/HFVMZvRb76
— Bleu Blanc Rouge ! 🇫🇷 (@LBleuBlancRouge) August 22, 2025
Francois Bayrou nem véletlenül hozhatta a szavazást a szeptember 10-ére tervezett, az országot újra megbénító blokád elé – nyilván annak reményében, hogy a költségvetésről, vagy akár a kormány bukásáról szóló döntés értelmetlenné teszi a költségvetési tervezet elleni tiltakozást. „A franciák jól tudják a felmerülő probléma súlyosságát” – fogalmazott Bayrou minapi nyilatkozatában. Szerinte jogos „a félelem attól, hogy a legabszolútabb ellenségek egyesítik erőiket a kormány megbuktatása érdekében… A franciák jól tudják, mit fog ez eredményezni: rendetlenséget és káoszt ”.
A kormányfő heves kirohanást intézett a szerinte anarchista és romboló blokád, tágabb értelemben a költségvetési megszorítások lesöprése ellen: „Ha semmi sem változik, a hajó elsüllyed! Érthető ez? Franciául van ez?”
A 44 milliárdos pirula
Miközben Bayrou közel 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási tervét mind a közvélemény, mind a politika elutasította, az ország. amely 2020-as évek elején súlyos adósságspirálba került, tovább görgeti maga előtt több mint 3 ezer milliárd eurós adósságát. A 2025-ös már a második olyan esztendő, amikor a pénzpiacok egyfajta permanens pánik állapotában figyelik, hogy Párizs nem képes a jövő évi költségvetés időben történő és a parlamenti pártok által támogatott elfogadására.
Macron utódlásának kérdése már tavaly óta foglalkoztatja a francia politikai pártokat – annak ellenére is, hogy elmozdítása (pusztán a pártok kezdeményezésére) alkotmányos okokból nem lehetséges, és legfeljebb ő maga hozhatja elő a saját távozását – ám a sajtóban fennhéjazása okán „Jupiernek” gúnyolt politikus mindeddig egyszerűen nem vette figyelembe a lemondatására irányuló kezdeményezéseket.
Legyetek németebbek!
A köztársasági elnök kommunikációjában igyekszik a parlamenti pártokra tolni a gazdasági-politikai válsághelyzet miatti felelősséget: a Politico például azt emelte ki Merz és Macron közös sajtótájékoztatójából, hogy
Macron megfeddte a francia pártokat, mondván: „Legyenek németebbek!”
Újságírók előtt úgy fogalmazott: „Úgy tűnik, a Rajna túloldalán egy konzervatív és egy szocialista pártnak sikerül együttműködnie. Ez nem is olyan messze történik tőlünk, és működik is, szóval szerintem lehetséges.”
Friedrich Merz német kancellár (b) és Emmanuel Macron francia elnök kezet fog a francia és a német kabinet együttes ülése előtt a dél-franciaországi Toulon kikötővárosban 2025. augusztus 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Manon Cruz)Csakhogy a jelenlegi politikai patthelyzetet éppen Macron idézte elő, amikor 2024 késő tavaszán „robbantotta” a parlamentet és kiírta az előrehozott választásokat.
Bár Macron legutóbbi nyilatkozata arról szól, hogy esze ágában sincs távozni, pusztán az a tény, hogy mandátumának kitöltését szóba hozta, figyelemre méltó változás: jelzi, hogy a három fajsúlyos parlamenti párt által is szorgalmazott „előrehozott elnökválasztás” már egy megkerülhetetlen fölvetés, amire az elnöknek mindenképpen reagálnia kell.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett új amerikai vámrendszer által érintett gazdasági szereplők képviselőivel tartott tanácskozáson a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2025. április 3-án. (Fotó: MTI/EPA pool/Mohamed Badra)