Az Ifop francia közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint a megkérdezett franciák több mint kétharmada (68 százalék) úgy véli, hogy a helyi önkormányzatoknak nincs elég hatalmuk az államhoz képest, ami 18 százalékpontos növekedést jelent 2012-hez képest. Ez a növekedés minden népességcsoportban megfigyelhető, de különösen markáns az idősek, a vidéki települések lakói és Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) szavazói körében.
Les Français sont très majoritairement favorables à un renforcement de la décentralisation. →https://t.co/ufXO56qpRs pic.twitter.com/sYB4Hrz7Dx
— Le Figaro (@Le_Figaro) August 25, 2025
A sokáig tabunak számító föderalizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend, 71 százalék támogatja, hogy Franciaország „föderális állam” legyen. Emellett „73 százalék támogatja, hogy a régiók a helyi viszonyokhoz igazítsák a nemzeti törvényeket”.
A jakobinizmus kritikája
„A francia regionalizmus messze nem marginális vagy folklór jelenség, hanem egy többségi dinamika, amely az ország területi szervezésének átgondolására ösztönöz” – hangsúlyozza Francois Kraus, az Ifop politikai részlegének igazgatója. Szerinte „a decentralizáció iránti igény már nem csak a regionalista aktivisták kiváltsága, hanem pártok és generációk közötti követeléssé válik”.
A régiók 2015-ös regionális átszervezése óta a franciák több mint kétharmada (68 százaléka) támogatja egyes nagy régiók ismételt újrarajzolását „a kulturális és történelmi realitások jobb figyelembevétele érdekében”.
😲 71% des Français défendent une France fédérale !
Les Français ont compris que renforcer les Régions était le meilleur moyen de débloquer le pays.
Ils sont mûrs pour le choc de décentralisation que nous avons porté pour la #RégionIDF avec @vpecresse !https://t.co/XqXL9GqGEq
— Jean-François Vigier (@jfvigier) August 25, 2025
Mintegy 84 százalékuk pedig támogatja a regionális történelem tanítását az iskolákban, a nemzeti történelem kiegészítéseként. (Korábban egy, a hirado.hu-nak nyilatkozó franciaországi tanár beszélt a történelem oktatásának hiányosságairól és a tanárok öncenzúrájáról – a szerk.)
A francia centralizmus nem meglepő módon szinte egyhangúlag elutasításra kerül, a polgárok 90 százaléka úgy véli, hogy
a központi állam „túlságosan elszakadt a helyi valóságtól”.
A jakobinizmus kritikája egyaránt jellemző Jean-Luc Mélenchon (93 százalék) és Éric Zemmour (95 százalék) szavazóira, a városiakra (89 százalék) és a vidékiekre (95 százalék), a fiatalokra (79 százalék) és az idősekre (95 százalék) – jegyzi meg az Ifop.
A média centralizmusa szintén felerősíti kristályosítja a területi frusztrációkat, hiszen a franciák 82 százaléka úgy véli, hogy a média tevékenysége túlzottan Párizsra koncentrálódik. A Korzika autonómiáját szentesítő alkotmánymódosítási tervezet többségi, bár mérsékelt támogatást élvez (51 százalék) – ám a sziget önrendelkezése a 25 év alattiak körében hatalmas támogatottságot (70 százalék) élvez.
Iszlamizáló „Testvériség”
Azzal, hogy az emberek a saját kezükbe vennék szűkebb hazájuk irányítását az évszázadokon keresztül erőteljesen központosított Franciaországban, többek között arra a jelenségre igyekeznek választ adni, hogy a Macron által kinevezett kabinetek tehetetlenek az országba 2015 óta milliószámra érkező, főleg muszlim hátterű bevándorlókkal szemben, akik mögött jól szervezett hálózatok állnak, elősegítve az ország iszlamizációját.
Sokkolta a közvéleményt az a 2025 májusában a Muszlim Testvériség és a politikai iszlám Franciaországban címen közzétett közzétett dokumentum, amely leírta, miképpen
igyekszik az iszlamista szervezet, hogy – többek között – bevezesse a saríát,
az iszlám törvénykezést.
Illegális bevándorlók sátortábora a párizsi városháza előtt 2025. augusztus 11-én. Tehetetlen államszervezet (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)A Bruno Retailleau belügyminiszternek készített jelentés szerint a testvériség jelentős infrastruktúrával rendelkezik Franciaországban: összesen 55 francia megyében 139 olyan imahelyre bukkantak, ahol a szervezet aktív és további 68-at találtak, amely „közel áll” a szervezethez.
Sárga mellényesek: az első jel
A szélesebb körű helyi igazgatás igénye már a sárga mellényesek első nagy megmozdulásai során, 2018 tavaszán fölvetődött: a lakosság széles rétegei fogalmazták meg igényüket arra, hogy beleszólhassanak az oktatás kérdéseibe, és igyekeztek volna megtörni a tömegtájékoztatás monopolhelyzetét, illetve határozottan állást foglaltak a migránsok kontrollálatan beáramlásával szemben is.
Közlekedési lámpán állva lengeti a francia zászlót egy láthatósági mellényt viselő tiltakozó az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen, a párizsi Champs-Elysées sugárúton 2018. november 24-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)Az eredetileg az üzemanyagár-emelés miatt kirobbant elégedetlenség, amely a francia középosztály tömegeit aktivizálta, éppúgy
jelezte, hogy a hatszögletű államot váláságba sodorja a macroni társadalmi-politikai modell,
mint a most detektált jelenség, miszerint az emberek nagy része saját kézbe venné régiójának irányítását a működésképtelen állam helyett.
Kiemelt kép: Franciaország régiói (részlet) (Forrás: Wikipédia)