Ahogy erről korábban beszámoltunk, csütörtökön elfogtak az olasz hatóságok egy ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a Északi Áramlat felrobbantásában a Balti-tengeren, 2022. szeptemberében. Az azóta nyilvánosságra került információk szerint 2022 szeptemberében az összeesküvők kibéreltek a 15 méter hosszú, „Andromeda” nevű szabadidős jachtot a németországi balti-tengeri kikötővárosban, Rostockban.

A hajót egy lengyel utazási iroda segítségével bérelték, amelyet az ukrán hírszerzés hozott létre közel egy évtizeddel ezelőtt pénzügyi tranzakciók leplezésére.

A vád szerint a gyanúsított, Szerhij K. a támadáshoz használt vitorláshajó fedélzetéről koordinálhatta a robbantásos merényletet végrehajtását. A Reuters a Wall Street Journalre hivatkozva részletesebben is beszámolt a gyanúsított hátteréről. Azt írják, hogy

Szerhij K. az ukrán hadsereg századosaként szolgálva részt vett a 2022-es kijevi csatában, valamint az ukrán titkosszolgálat (SZBU) ügynöke is egyben.

A Wall Street Journal egy korábbi riportja szerint – amelyben név nélkül írnak a később azonosított Szerhij K. szerepéről –  az eredetileg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által jóváhagyott hadművelet költségei 300 ezer dollár körül alakulhattak, az ukrán titkosszolgálat pedig felbérelt polgári búvárok segítségével hajthatta végre a támadást. Az újságnak nyilatkozó források szerint a polgári személyek bevonása a katonai műveletbe azért volt fontos, mivel így sikerült elterelni magukról a gyanút és fenntartani a „hajókázó baráti társaság” álcáját.

A lap szerint a CIA nyomására állítólag Zelenszkij a támadás előtt visszavonta a parancsot, a korábbi főparancsnok, jelenleg londoni nagykövet

Valerij Zaluzsnyij azonban ezt megtagadta, és ragaszkodott a támadás végrehajtásához.

A Wall Street Journal forrásai szerint az Északi Áramlatot legitim katonai célpontnak tekintette az ukrán vezetés, az erről szóló állításokat pedig az ügyben elrendelt német nyomozás is alátámasztotta. Júniusban a német szövetségi ügyész kiadta az első elfogatóparancsot egy ukrán profi búvároktató ellen a szabotázsakcióban való feltételezett részvétele miatt. A német nyomozás most Zaluzsnijra és segítőire összpontosít – állítják a nyomozáshoz közel álló források a Wall Street Journalnek.

A Wall Street Journal által közölt riport továbbá tanulságos abból a szempontból, ahogy bemutatja Európa kontraproduktív háborús és szankciós politikáját. A lap forrásai szerint ugyanis a robbantás miatt a főszabály szerint elvileg életbe kellett volna léptetni a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét, azonban ezt nem tehették meg, mivel Berlin pénzügyi és fegyveres támogatással kötelezte el magát az ukrán háborús erőfeszítések fenntartása mellett. A kígyó saját farkába harapott, mert

például Olaf Scholz vagy Emmanuel Macron többször az orosz agresszióra vagy Ukrajna védelmére hivatkozva beszéltek többször az 5. cikkely aktiválásáról, miközben épp az általuk támogatott Ukrajna ellen kellett volna használniuk azt.

Az ukrán háborús erőfeszítések legnagyobb támogatói a Biden vezette Egyesült Államok és Németország voltak, ezért egyes német politikai vezetők hajlandóak voltak figyelmen kívül hagyni az Ukrajnára utaló bizonyítékokat, attól tartva, hogy aláássák a háborús erőfeszítések belföldi támogatását.

Kiemelt kép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án, a támadás utáni második napon. Négy nap alatt ez volt a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)