Az intézet szóvivőjének tájékoztatása szerint az új technológián alapuló vakcinához – ellentétben a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal – a vírus genetikai kódjának csupán töredéke is elég ahhoz, hogy immunválaszt hozzon létre.
A kísérleteket egy magas biztonsági fokozatú állatorvosi laboratóriumban végezték a Balti-tengeren lévő Riems szigetén, Greifswald városához közel – tudatta az intézet, hozzátéve, hogy a kísérletek során 24 szarvasmarhát fertőztek meg a vírussal, köztük 18 olyat, amelyik megkapta az új mRNS-vakcina két adagját.
Az eredmények szerint a beoltott állatok egyikén sem jelentkeztek a betegség tünetei, és sokkal kevésbé voltak fertőzők, mint oltatlan társaik.
Ez volt az első alkalom, hogy jelentős mennyiségű kísérleti alanyon tesztelték a száj- és körömfájás ellen kifejlesztett vakcinát, a kutatók pedig abban bíznak, hogy az így immunizált állatok nem lesznek terjesztők sem.
A vakcinát a bejelentés szerint amerikai és ausztrál vállalatokkal közösen fejlesztik, azonban a jóváhagyási kérelem benyújtásához még további kutatásokra van szükség.
A kiemelt kép illusztráció. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa (Fotó: MTI/Sóki Tamás)