Az Index az orosz elnöki gépről szóló cikkében felidézte, hogy az 1990-es évek elején álltak szolgálatba az Iljusin gépek IL–96-os változatai. Ebből a szériából készült az IL–90-300, amely az elnöki különgép alapváltozata lett, nevéhez hozzábiggyesztették a PU-t, ami orosz rövidítés, és annyit takar, hogy vezetési pont.
Elnöki gépként összesen négy darab Il–96-ost alkalmazott Oroszország.
Az elsőt Borisz Jelcin használta, a másodikat 2005-től Putyin, majd 2010-ben az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev jelentette be, hogy bővíti a flottát még két géppel, amelyek a Voronyezsi Repülőgépgyárban készültek. A legutóbbi, az ötödik elnöki gép 2016-ban készült el, a flotta a Vnukovói reptéren állomásozik.
A „repülő Kremlnek” nevezett különgépet speciális kommunikációs rendszerekkel szerelték fel, amelyek biztosítják az orosz fegyveres erők vezetésével való kapcsolattartást.
Van rajta lézeres rakétaelhárító rendszer
éppúgy, mint modern Fly-by-Wire repülésvezérlő rendszer. Veszély esetén képes a komplett orosz kormányt a levegőben tartani, csakúgy, mint az amerikai elnök különgépe, az Air Force One.
A gépeket használják az orosz kormány magas rangú tagjai is. A különgépek, az ezek mellett használt Tu–214-esek és a Mi–38-as helikopterek üzemeltetése a Speciális Repülőszázad feladata, amely az elnöki iroda alá tartozik, és 2500 embert alkalmaz. Az elnöki gép farokrészén vagy az orosz címer, vagy pedig az orosz elnöki zászló látható.
A különgép belső tereiről elérhető felvételek tanúsága szerint
a tanácsteremtől a dolgozószobán és hálószobán át a külön edzőteremig és ebédlőig mindennel fel van szerelve a gép,
amelynek utasai hihetetlen mennyiségű étel- és italkészlettel vannak ellátva. A fürdőszobában még egy aranyból készült WC is található.
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezik az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínére, az Elmendorf-Richardson katonai bázisra az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én. (Fotó: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson)