A biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva részéről a valós békéről és a taktikai időhúzásról is szólhat az alaszkai csúcstalálkozó. Hozzátette, hogy a tárgyalási szándék önmagában még nem változtat az orosz hadműveleteken.

„Az oroszok változatlan ütemben támadnak, napi szinten legalább száz drónnal és rakétával célozzák az ukrán nagyvárosokat, a fronton is haladnak előre – igaz hatalmas véráldozatok árán – tehát veszítenivalójuk nincs. Ha egy megfelelő ajánlatot kapnak, amit Kijev elutasít, onnantól kezdve azt is mondhatják, hogy Ukrajna nem akar megállapodást”

– mondta a hirado.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az utolsó pillanatban Volodimir Zelenszkijt is meghívják a pénteki eseményre. Felidézte, hogy az amerikaiak eredetileg háromoldalú egyeztetést szerettek volna, ám az orosz vezetés kizárta annak a lehetőségét, hogy az ukrán elnökkel tárgyaljanak.

Mint mondta, a következő orosz–amerikai csúcstalálkozón már nagyobb eséllyel vehetne részt az ukrán elnök is.

Kaiser Ferenc szerint Volodimir Zelenszkij jogosan félhet attól, hogy az oroszok és az amerikaiak Ukrajna megkerülésével állapodnak meg.

Megjegyezte, hogy az amerikai külpolitika elsődleges fókusza nem Ukrajna, hanem Kína, ami Moszkvának kedvező lehet. Az esetleges Trump–Putyin-megállapodás viszont az Európai Unió számára is komoly diplomáciai kérdéseket vetne fel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

„Egy hosszabb és tartósabb békemegállapodás csak úgy jöhetne létre, ha benne vannak az ukránok és az európaiak is. Az Egyesült Államok egyedül nem tud megegyezni ebben a konfliktusban, legalább is egy tartós egyezmény nem születhet az európai partnerek megkerülésével” – hangsúlyozta Kaiser Ferenc.

Hozzátette, hogy amennyiben elfogadottá válna, hogy puszta katonai erővel és erőszakkal lehet országhatárokat módosítani, az a második világháború utáni nemzetközi rend alapelveit kérdőjelezné meg.

Kaiser Ferenc az ukrán belpolitikai helyzetre kitérve elmondta, hogy a július végi tüntetések Volodimir Zelenszkij tárgyalási mozgásterére is hatással voltak. Mint mondta, az államfő ügyesen kivonta magát a korrupcióellenes szervezetek jogköreinek szűkítésével kapcsolatos botrányból, ugyanakkor az állandó sorozások továbbra is társadalmi elégedetlenséget váltanak ki.

Kizárt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán területeket adjon át

Az elmúlt napokban olyan információk is szárnyra kaptak, miszerint Oroszország a tűzszünet feltételeként Donbasz bizonyos területeit próbálja megszerezni Ukrajnától. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a találkozóról szóló információk kiszivárogtatása akár egy tudatos elterelés része is lehet. „Az biztos, hogy amit Oroszország fegyverrel megszerzett, arról nemigen mond le. Ukrajnának pedig nincs katonai képessége, hogy visszaszerezze ezeket a területeket” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij nem köthet olyan megállapodást, amelyben Oroszországnak területeket ad át. Egy ilyen egyezség nemcsak politikai, hanem akár személyes értelemben is végzetes lehetne az ukrán elnök számára.

A szakértő szerint Ukrajna nem tudja katonailag megnyerni a háborút, ugyanakkor a békét célzó megállapodások sem hajlandó bármi áron megkötni.

Ha Moszkva túl sokat kérne, az már az amerikai érdekekkel sem feltétlenül esne egybe. Megjegyezte, hogy Donald Trumpnak nem elemi érdeke, hogy Oroszország mindent megszerezzen, az Egyesült Államok pedig bizonyos szinten igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök Oszakában 2019. június 28-án (Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev)

A békemegállapodásokra még várni kell

A pénteki alaszkai találkozóról szólva Kaiser Ferenc úgy vélekedett, hogy a legjobb forgatókönyv egy újabb egyeztetés előkészítése lehetne, amely egy tartósabb tűzszünet alapjait teremtené meg.

Mint mondta,

a békemegállapodások egyelőre még messze vannak, így legfeljebb egy szándéknyilatkozat születhet, amelyet az ukránoknak és az európaiaknak is el kellene fogadniuk.

Emellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a felek között nem születik egyezség, és csupán egy udvarias, de tartalmatlan nyilatkozatot adnak ki.

Az Oroszországnak adott ultimátumról, és az amerikai szankciókról a szakértő elmondta, hogy könnyen elhúzódhatnak, hiszen az orosz fél egy gesztust tett az amerikaiak felé. Kaiser Ferenc úgy véli, hogy amennyiben Donald Trump kedvező benyomással távozik a találkozóról, úgy érdemi eredmény nélkül is politikai sikerként kommunikálhatja azt a szavazói felé. A szakértő szerint nem szabad elfelejteni, hogy a külpolitika minden országban szorosan összefonódik a belpolitikával.

Hozzátette, hogy az amerikai elnök számára már az is személyes győzelem lehet, hogy le tudott ülni tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, és rá tudta venni az orosz vezetőt az egyeztetésre. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Washington úgy érzi majd, hogy ismét megtévesztette őt Moszkva. Ebben az esetben akár az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása is napirendre kerülhet.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2017. november 11-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimenyev)