2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet végrehajtotta a zsidóság által elszenvedett legborzalmasabb tömeggyilkosságot a holokauszt óta, újabb véres fejezetet nyitva a palesztin–izraeli konfliktusban. A terroristák kegyetlenkedéseiről szól az az Izrael által nyilvánosságra hozott, 47 perces film is, amely az október 7-i támadás brutális valóságát dokumentálja.

A támadás visszaverése után a harcok a Gázai övezet térségébe tevődtek át, a lassan két éve tartó véres háború árnyékában pedig megjelent egy józan ésszel megmagyarázhatatlan jelenség.

Hogyan fordulhat elő az, hogy a megtámadott Izrael helyett a zsidógyűlölő terroristákkal való szimpátia és a „szabad Palesztinát” lett „trendi” a nyugati világban?

Ez látszik kibontakozni a gázai háború humanitárius oldalának keretezésében is, annak ellenére, hogy Izraelt támadták meg két évvel ezelőtt, és a zsidó állam segélyeket juttat a Gázai övezetbe, a nyugati közvélemény lassan ott tart, hogy Izrael idézte elő a háborút.

Globális hálózat segíti a digitális dzsihádot a zsidó-keresztény civilizáció elleni harcban

A palesztin terrorszervezet hazugságainak terjedésével foglalkozott az Israel Hayom is. A portál szerint a palesztinpárti álláspont népszerűsítésében jelentős szerepe volt annak a közösségi médiás kampánynak, amely

iráni és katari pénzből működik, és az izraeli álláspont hitelességének megkérdőjelezését, aláásását célozza.

A Hamász létrehozott egy kiterjedt médiahálózatot, amelynek zászlóshajói az 1996-ban alapított Al‑Risala újság, majd 2006-ban ezt követte az Al‑Aqsa TV és rádió, valamint a Shihab hírügynökség, ezeket később külön közösségi médiafelületek – elsősorban Telegram-csatornák – követték. A rendszer célja, hogy különféle közönségekhez jussanak el – legyen szó Al‑Aqsa TV-ről, Telegram-csatornákról, vagy huszonezres influencerek videóiról –, és mindegyik csatorna más, adott célközönség számára szóló propagandát terjeszt. Ebben pedig tevékeny szerepe volt annak a személynek, aki még a brit közszolgálati médiát is manipulálni tudta.

A hálózat feje, aki megvezette a brit médiát: Wissam Afifa

A hálózat legkiemelkedőbb vezetője a The Jerusalem Post szerint az a Wissam Afifa, aki 18 évesen már az Al-Risala szerkesztője volt, manapság pedig főleg katari médiumokban (Al‑Jazeera, Middle East Eye) dolgozik, aktívan erősítve a Hamasz narratíváit. Afifa az Al‑Resalát követően Al‑Aqsa TV-nél dolgozott hét éven keresztül, 2024 szeptemberéig. Jelenleg hivatalosan a Hamasz Al‑Aqsa Media Network „újságírójaként és kutatóként” van feltüntetve.

Wissam Afifa (Fotó: Facebook)

Nevéhez egy súlyos botrány is kötődik, mivel Afifa korábban legalább hat–tíz alkalommal jelent meg BBC Arabic műsoraiban, ahol „újságíróként” vagy „politikai elemzőként” mutatták be – anélkül, hogy feltárták volna Hamaszban betöltött vezetői szerepét. Ezek közé tartozott egy 2025. május 2‑i élő bejelentkezés, amelyben a gázai „szörnyű mészárlásokról” és „éhezésről” beszélt. Később a The Times vezető anyagban számolt be arról, hogy

a BBC független újságíróknak mutatta be a Hamász propagandistáját.

Az ügy nagy port kavart, Danny Cohen, a BBC korábbi televíziós igazgatója azt állította, hogy a BBC Arabic gyakorlatilag a Hamasz sajtóorgánuma lett: „egy ember, aki egy Hamasz-támogatott televízióját vezette, rendszeresen szerepelt a BBC műsoraiban” – mondta Cohen, valamit hozzátette: szerinte ez elfogadhatatlan.

A BBC vizsgálatot kezdett, hogy megfeleltek‑e a szerkesztőségi irányelveknek, mivel politikai elemzőként mutatták be anélkül, hogy átláthatóan jelezték volna korábbi Hamasz-médiás múltját. A BBC elismerte a mulasztást, Kemi Badenoch, a brit Konzervatív Párt vezetője „teljes reformot” követelt a BBC Arabic csatornánál.

A Hamász legnagyobb hazugsága: „az éheztetés, mint fegyver”

Az izraeli vezetés mindeközben nem készült a Hamasz online hadviselésére; nem volt hatékony közösségi médiás nyilvánosságkezelés, így az információs tér gyakorlatilag egyoldalú maradt.

Így fordulhatott elő, hogy manapság a Hamász uralja a narratívát globális szinten.

Ennek hihetőségében komoly szerepet játszott a Hamász által is manipulatív célból használt kép- és hangfelvételek mellett a terroristák szókészlete is, amelyekkel képesek voltak felkorbácsolni az érzelmeket az áldozatkultusz iránt fogékony, az iszlám országok felőli illegális migráció következményeit immáron elszenvedő nyugati társadalmakban.

A Hamász következetesen használja a „szisztematikus éhínség”, vagy az „éhezés, mint harci fegyver” kifejezéseket azért, hogy a zsidó államot vádolják és igyekezzenek elmaszatolni a tényt: a háború kezdetén,

2023. október 7-én a Hamász követett el vérengzést, és nem Izrael támadt rá a saját polgáraira.

A terrorista propaganda számára az őszinteség a gyengeség jele, erre kiváló példa a gázai humanitárius helyzet keretezése is. Izrael következetesen tagadja az éheztetésről szóló vádakat, sőt segít a több tízezer segélykamionnak a Gázai övezetbe való bejutásban, ugyanakkor elismerték, hogy kezdetben nehézségekbe ütközött a segélyek célba juttatása. Erre válaszul – ekkor közöltek első alkalommal a segélyekért sorban állókról és éhező gyerekeket mutató képeket –

a Hamász azzal vádolta meg Izraelt, hogy leleplezte saját magát, és nem tesz mást, csak „menedzseli az éhínséget” azért, hogy a zsidó állam katonai jelenlétét igazolja.

Az izraeli hadsereg ugyan cáfolta a Hamász vádjait, ennek ellenére egyre szélesebb körben terjedt el a terroristák propagandája. Az izraeli álláspontot támasztják alá azok a felvételek, amelyek a Gázai övezetben készültek és világosan megmutatják, hogyan fosztják ki a civileknek szánt segélyeket a terroristák.

Az Israel Hayom által közölt elemzés arra világít rá, miért is kiemelten fontos a valódi áldozatok – akiket 2023. október 7-én meggyilkoltak, meggyaláztak vagy elraboltak – felismerése, megnevezése és emlékük előtt való tisztelgés, történetük elmesélése és megkülönböztetése azoktól az áldozati pózt felvevő terroristáktól, akik előidézői és nem elszenvedői voltak ennek a háborúnak. A harc a zsidó-keresztény civilizáció lelkéért folyik, az ellenség pedig felkészültebb, mint az korábban gondoltuk.

A kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)