Donald Trump hivatalba lépése után az Egyesült Államok egészségügyi politikáját is átalakította. Többek között kiléptette Amerikát az Egészségügyi Világszervezetből, majd a Covid–19 vakcinákkal kapcsolatban is megszüntetett bizonyos kötelezettségeket. Az amerikai egészségügyi minisztérium kedden újabb bejelentést tett, miszerint teljesen leállítják az mRNS-vakcinák fejlesztését a biológiai orvostudományi kutatási részlegen belül. Az intézkedés összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben.
A döntés egy átfogó felülvizsgálatot követően született. Az ellenőrzést még a koronavírus-járvány idején indították el, hogy az mRNS-technológiába történt befektetéseket vizsgálják – írja a Die Welt német lap.
Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a megtakarított forrásokat „biztonságosabb, és szélesebb körű vakcinaplatformokra” irányítják át.
Hozzátette, hogy minisztérium azért állítja le ezeket a programokat, mert az adataik szerint az ilyen típusú vakcinák nem nyújtanak hatékony védelmet az olyan felső légúti fertőzések ellen, mint a koronavírus vagy az influenza. A lap szerint a kijelentést semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támasztották alá.
A Pfizer és a Moderna is érintett
Az amerikai egészségügyi minisztérium a Moderna gyógyszerészeti vállalattal kötött szerződését is felbontotta. A megállapodás eredetileg az emberek számára készült madárinfluenza elleni vakcina fejlesztésének késői szakaszára vonatkozott. A hivatal tájékoztatása szerint több, a közbeszerzést megelőző pályázatot is elutasítanak vagy visszavonnak. A döntés érinti a Pfizer, a Sanofi Pasteur, a CSL Seqirus, a Gritstone és más cégek ajánlatait is. A német BioNTech vállalat szintén aktív ezen a területen.
Mint írták, az amerikai egészségügyi minisztérium biomedicinális kutatási részlege támogatja a gyógyszeripari vállalatokat a közegészségügyi veszélyek leküzdésére szolgáló orvosi eszközök fejlesztésében.
Kétes üzletek a Pfizer és Európai Unió között
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több százmillió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel.
A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban arra is fény derült, hogy
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Július elején Ursula Von der Leyen az Európai Parlamentben bizalmatlansági szavazással szembesült részben emiatt az ügy miatt. Bár a Bizottság elnöke túlélte a szavazást, az akkori vita volt az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt kellett megvédenie önmagát az ügy miatt.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla között milyen bizalmas információk voltak, amelyeket nem lehetett nyilvánosságra hozni.