– Parlamenti párt és kormányzati tényező az RMDSZ, a legutóbbi elnökválasztáson pedig erős mozgósítási képességet mutattak fel, mit profitálhat ebből a magyarság?

– Soha nem volt ilyen magas az elismertsége és nem állt ilyen jól az ázsiója az erdélyi magyaroknak a román társadalomban, mint most. Ez a több mint 35 éves munkánk eredménye, mindenki hozzátette a magáét függetlenül attól, vállalt- e közszereplést, vagy sem, akár civil szervezetben dolgozott, akár oktatóként, tanárként, munkásként, mérnökként, orvosként, helyi önkormányzati vezetőként vagy közösségszervezőként tevékenykedett.

Hosszú ideje tesz az erdélyi magyar közösség azért, hogy elismerjék a hozzájárulását Románia fejlődéséhez, mi mindig hozzátettük a magunkét, legalább annyit dolgoztunk és olyan tisztességesen fizetünk adót, mint bárki más, ha nem jobban.

A tavalyi eredményeink szinte történelmi szintre emelkedtek a parlamenti választásokkor, idén pedig az erdélyi magyaroknak köszönhetően nyert Nicușor Dan államelnök a szélsőségesen nacionalista George Simionnal szemben. A visszajelzésekből, a román társadalomban végzett közvélemény-kutatásokból is látjuk, hogy Kelemen Hunornak, az erdélyi magyar vezetőknek és az egész közösségünknek a megítélése soha nem volt ennyire pozitív.

– Év elején Kelemen Hunorral az RMDSZ-nek az új kabinetben betöltött szerepéről beszélgettünk, ám az a kormány már szétesett.

– Januárban olyan kormánnyal kezdtük a munkát, amelyben mi biztosítottuk a többséghez szükséges hat-hét százalékot a parlamentben, így erős tárgyalási pozícióból két meghatározó tárcát vezettünk az elmúlt hat hónapban, a pénzügy-és a fejlesztési minisztériumot, jómagam pedig miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltöttem. Hat hónap után felemelt fővel jöttünk ki abból a kormányból és egy újabb tárgyalási folyamat után

most a fejlesztési és a kulturális tárca van nálunk.

Románia nehéz átszervezési periódus előtt áll, óriási költségvetési hiánnyal zárta az ország a tavalyi évet. Az Európai Unióban egyetlen tagállam sem állt ilyen rosszul a deficitek szempontjából mint Románia, innen kellett a stabilitás útjára visszarántani az országot az elmúlt hat hónapban és innen kell folytatni most a munkát. Karcsúbb államot kell létrehozni,lefaragni a költségeket, fájdalmas döntéseket hozni, csökkenteni a deficitet és újra egyensúlyba állítani a költségvetést, mindeközben pedig vigyázni kell a sérülékenyekre, igazságos reformot kell bevezetni. Ez a két tárca illetve a miniszterelnök-helyettesi pozíció továbbra is erős RMDSZ-es befolyást jelent a kormányban, de meggyőződésem, hogy mindezt kizárólag munkával, komoly hozzáállással és következetességgel lehet csak megtartani.

Tánczos Barna új román miniszterelnök-helyettes hivatali esküt tesz Bukarestben 2025. június 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

– A legújabb kabinetben már „csak” miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölt be. Sajnálja, hogy már nem ön a pénzügyminiszter vagy megkönnyebbült, hogy megszabadult a nehéz időkben nem túl népszerű feladattól?

– Mindkettő, még magam sem tudom, mi lett volna a jobb megoldás. Ilyen periódusban valóban nem kellemes azt a tisztséget betölteni, rengeteg népszerűtlen döntést kell meghozni, ezért a pénzügyminiszter a miniszterelnökkel együtt a legkitettebb a kritikáknak és támadásoknak, ugyanakkor úgy vélem, meg tudtuk volna mutatni a továbbiakban is, hogy jól végezzük ezt a nehéz feladatot is a legkomolyabb hozzáállással, a legmagasabb szakértelemmel, a legjobb csapattal, mert a pénzügyminiszter nincs egyedül a döntéseiben. Tanácsadói csapattal, egyetemi tanárokkal vettem körül magamat, így szakmailag megalapozott intézkedéseket hoztunk. Valószínűleg közrejátszott a decemberi döntésben, amikor az RMDSZ-nek átengedték a pénzügyminisztériumot, hogy nem a kánaán időszaka következik.

– Jégre vitték?

– Is-is, hiszen nem kellemes népszerűtlen döntéseket hozni, viszont most, hogy a politikai matematika szerint nélkülünk is megalakíthatták volna a kormányt, már nem voltak hajlandóak a pénzügyi tárcát ideadni.

– A fejlesztési tárcához tartoznak viszont olyan beruházások, amivel Székelyföldön lehet lendíteni.

– Valóban. Állami közberuházásokat menedzselő minisztérium, de Cseke Attila miniszter kollégám, barátom felel az adminisztrációért is, így az önkormányzati rendszer szabályozását és felügyeleti koordinációját is ez a tárca látja el. Ez azt jelenti, hogy a nehéz időkben megvédhetjük például a kis önkormányzatokat, bizonyos befektetéseket, beruházásokat, jobban tudunk vigyázni a gyengékre, az elesettekre, és könnyebb lehet a méltányosság és igazságosság elvét is érvényesíteni. Ha pénzt kell valahonnan elvonni, ügyelnünk kell rá, hogy ezt semmiképpen se a kiszolgáltatottakkal tegyük.

Tánczos Barna Románia magyar miniszterelnök-helyettese (Kép forrása: Facebook)

– Van olyan beruházás, amit mindenképp folytatni fognak?

– A bölcsődeépítéshez határozottan ragaszkodunk, ebből egy tapodtat sem engedünk.

Romániának óriási demográfiai problémái vannak. Az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, amelynek víziója van arról, hogyan kellene ezt a problémát kezelni és megoldani: többek között a bölcsőde programunk folytatásával.

Ezt még négy évvel ezelőtt Cseke Attila indította el, ő ismeri legjobban a programot, ő tudja tovább vinni. Ez nem csupán az építés miatt fontos, hanem azért is, mert kedvezőbb feltételeket, perspektívát nyújt a fiatal családoknak, vidéken és városon egyaránt. Ennek a programnak a megmentése hihetetlenül fontos számunkra.

– És a kulturális tárca?

– Az azért is nagyon fontos, mert amikor szűk költségvetési keretbe kell beleférni, akkor a legegyszerűbb a kisebbségektől elvenni a pénzt és az erdélyi magyar kulturális intézményeknek a támogatását így tudjuk a legjobban védeni. Akkor, amikor költségcsökkentésről, büdzsé nyirbálásról van szó, a magyar miniszter tud igazán odafigyelni a magyar kulturális intézmények maximális védelmére. A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a többi nagy erdélyi város kulturális intézményeit, színházait, operáit támogatni kell, illetve meg kell védeni a költségvetésüket és biztos vagyok benne, hogy Demeter András miniszter úr ki fogja hozni a maximumot ebből a helyzetből.

Tánczos Barna Románia magyar miniszterelnök-helyettese (Kép forrása: Facebook)

– Kormányok jönnek-mennek Romániában, mi adja az RMDSZ stabilitását, hogy tudnak talpon maradni ilyen ingoványos terepen?

– Kitartó munkával, komolysággal és megbízhatósággal, számunkra fontos az adott szónak az értéke és ereje, ez az RMDSZ címere a román politikában.

2020. decembere óta Romániának öt kormánya volt, ebből négyben benne volt az RMDSZ is.

Ez óriási teljesítmény! Ez idő alatt rengeteget léptünk előre, sokat fejlődtünk szinte minden területen. A mostani kormánykoalíció a parlamenti matematika szerint működhetett volna nélkülünk is, de a személyes kapcsolatok, a felvállalt és elvégzett munka kormányzati tényezővé tett ismét minket.

– Mi a feladata, hogy néz ki egy napja miniszterelnök-helyettesként?

– Korábban azt hittem, miniszterelnök-helyettesként – a miniszterkedéshez mérten – laza életem lesz és délután háromkor véget ér a munkaprogramom, de most is nyolckor kezdek és este hét-nyolc körül végzek, utolsóként megyünk ki kollégáimmal az épülettől. Napi rendszerességgel veszek át vagy kapok a miniszterelnöktől projekteket, lerendezendő feladatokat, egyeztetésre szoruló törvénytervezeteket, ezek a napi tevékenységem részei.

– Mekkora a mozgástere?

– A pozícióm erősíti a koalíción belül az RMDSZ-t is, természetesen nem minden történik a mi szájunk íze szerint, van amit fenntartással kezelünk, de a döntéshozatali mechanizmust kell úgy ismerni és érteni, hogy a mi elveink és értékrendünk szerint tudjuk befolyásolni a döntéseket. Van két olyan minisztérium, amelyeknek a közvetlen koordinációjáért felelek, a fejlesztés és a kultúra. Több miniszterelnök-helyettes is van, egymás mellett vannak az irodáink, a politikai egyezség szerint mindenki a saját pártja által vezetett tárcák koordinációját is viszi.

– Kelemen Hunor nemrég azt nyilatkozta, önöknek nem barátaik, hanem érdekeik vannak a román politikában.

– Jómagam 18 éves koromtól ingázok Bukarestbe heti rendszerességgel, itt töltöttem az egyetemi éveim, itt vállaltam először munkát, majd ide tértem vissza ismét dolgozni, így részben Bukarestben szocializálódtam. Egészen jól ismerem a mentalitásukat, az embertípusokat, és azt, hogy a társadalom és a különböző rendszerek itt hogyan működnek, ennek is köszönhető, hogy kiismerem magam a politikusok között. Tudom, hol vannak a határok, meddig barátkozunk és hol kezdődnek a nagyon kegyetlen érdekegyeztetések, mert a politika lényege az érdekérvényesítés, nem azért maradunk kormányon, hogy barátkozzunk és jó haveri kapcsolatot ápoljunk,  azt a feladatot kaptuk otthon, hogy az erdélyi magyarok érdekét érvényesítsük a bukaresti politikában. Ez nem mindig sikerül úgy, hogy megtartsuk a barátságot,

gyakran nem jószántukból vállalják be a kompromisszumot a román pártok. Ezt a kötéltáncot az RMDSZ az elmúlt 35 évben jól megtanulta.

Egyensúlyt tudok teremteni a személyes, jó kapcsolatok és a kőkemény érdekérvényesítés között. Van, amikor akarva akaratlanul le kell nyeljenek dolgokat a román pártban lévő kollégák van, amikor baráti alapon meg lehet bizonyos kérdéseket beszélni és az is megesik, hogy ki kell kényszeríteni belőlük a kompromisszumot, olykor viszont nekünk is engednünk kell ahhoz, hogy egy asztalnál üljünk a kormányban néha nekünk kompromiszumkészséget kell mutatnunk.

Tánczos Barna Románia magyar miniszterelnök-helyettese és Nagy István magyar agrárminiszter találkozása Tusnádfürdőn 2025. július 24-én. Kép forrása: Tánczos Barna közösségi oldala

– Hogy hat a magyar-román kapcsolatokra a kormányzati szerepük?

– Az biztos, hogy mindig akkor a legjobb a Románia és Magyarország közötti viszony, amikor az RMDSZ kormányon van. Olyan periódusokban, amikor nem voltunk a kabinetben, nagyon eldurvultak a diplomáciai üzengetések, megszaporodtak a nagyköveti behívások, de amikor kormányon vagyunk mindenki próbálja a legelegánsabban lerendezni az esetleges problémákat és igyekeznek a felek kompromisszumokat kötni. Természetesen a magyar kormány is nyitottabb ilyenkor a kétoldalú kapcsolatokra, ez fontos jelzés, ez nekünk erdélyi magyaroknak mindig segít. Az elmúlt több mint tíz évben Orbán Viktor miniszterelnök úr és Szijjártó Péter miniszter úr is sokkal nagyobb nyitottságot mutattak a román kormányok felé, akkor, amikor részt vettek az ország vezetésben az erdélyi magyarok képviselői, Székelyföld érdekeit is szolgálja, ha jók a kétoldali kapcsolatok, mert, amikor a két ország között vita alakul ki, mindig rajtunk csattan az ostor. Ezt jól tudja a román kormány is és

nagyon sokat segít nekünk a Fidesz-KDNP koalíció, akiknél mindig baráti kézre találunk,

amikor szükségünk van rá.

– Milyen ügyekben tud segíteni a magyar kormány?

– Van egy soha meg nem hálálható ajándékunk, az intervencionális teljes kardiológiai rendszer, amelyet a csíkszeredai kórházba szereltünk be. Ez már több, mint száz életet mentett meg itt Csíkszeredában. Végre nem kell Marosvásárhelyre utazniuk a katéteres eljárásokat igénylő betegeknek, fiatal orvos csapat végzi ezeket a beavatkozásokat, ezt a magyar kormánynak köszönhetjük.

Orbán Viktor miniszterelnök, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke és Ilije Bolojan román miniszterelnök találkozása Bukarestben 2025. július 23-án. Kép forrása: Kelemen Hunor közösségi oldala.

– Milyen hangulatban telt Orbán Viktor és Ilie Bolojan találkozója?

– Nagyon jól sikerült az ismerkedés, Kelemen Hunor elnök úr is jelen volt, hármasban zajlott a beszélgetés, a szaktárcák is folytatják majd az egyeztetéseket, tárgyalásokat. Úgy látjuk, visszatér ismét a rendes kerékvágásba a magyar-román viszony. Jöhet végre az építkezés időszaka ismét, túl van Románia a nehéz választásokon.

A két kormányfő megállapodott abban, hogy folytatják az együttműködést,

az új Bolojan-kabinet miniszterei a magyarországi kollégáikkal tételesen átveszik azokat a projekteket, amelyek fontosak a két országnak.

– Milyen projektekről van szó?

– Vannak energetikai együttműködési tervek, olyan oktatási téma, amiről beszélnünk kell és vannak nagyon fontos határmenti infrastruktúraépítések, hidak, átjárók-átkelők, megyei utak amelyek most, hogy nincsen schengeni határ közöttünk, kiemelten fontosak a határ menti kis magyar közösségek számára, ezeket meg kell építenie Romániának. Én is egyeztettem már Szijjártó Péter barátommal, kulturális, oktatási kérdésekről és olyan romániai magyar beruházásról is szót ejtettünk, amelyhez jó ha van formális vagy informális kormányzati támogatás is, ezeket a következőkben még részletesen átbeszéljük miniszteri szinteken.

Tánczos Barna Románia miniszterelnök-helyettese és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter találkozása Dunakeszin 2025. július 21.-én. Kép Forrása: Szijjártó Péter közösségi oldala

– Hogy érezte magát Tusványoson, milyen programokon vett részt?

– A szokásos jó hangulatban telt. Volt több előadásom és természetesen részt vettem a nemzetpolitikai megbeszélésünkön, Tusnádfürdőn tartják mindig a kisebbségben élő magyarok az éves beszámolóikat, az RMDSZ kapcsán főként a választási eredményekről beszéltünk, de terítékre került a fórumon a közelgő magyarországi választás kérdése is. A futballpályán is találkoztunk, játszottam a Székely Válogatott – Magyar Országgyűlés meccsen.

– Ki nyert?

–Vendégszerető csapat vagyunk, így vesztettünk, de jól is fociztak a magyarországiak.

– Mit kíván önmaga és a kormány számára erre a periódusra?

– Nyugodt nyarat szerettem volna, de azt már feladtam, nem baj! A koalíció számára csak – romániai mértékkel mért – hosszú kormányzást szeretnék. Nincsenek illúzióim, hamar megtörténik itt a kormányváltás, könnyen kialakul a krízis, de most

az országnak stabilitásra van szüksége, az Európai Unió és a nemzetközi hitelminősítő felé is kiszámíthatóságot és komolyságot kell felmutatnunk,

ezért azt kívánom az egész csapatnak, hogy minél tovább maradjon így egyben kormányon, hogy át tudjunk evezni ezen a viharos tengeren.

Kiemelt kép: Tánczos Barna Románia magyar miniszterelnök-helyettese (Kép forrása: Facebook)