Az Ukrajna elleni elhúzódó háború közepette

az egykori diktátorra, Sztálinra lassanként már nem az ország több millió polgárának haláláért felelős emberként, hanem a második világháború győztes vezetőjeként kezdenek el tekinteni Oroszországban.

Ezt jelzi többek közt, hogy az Orosz Kommunista Párt – amely továbbra is a második legnagyobb párt a parlament felsőházában – ebben a hónapban kezdeményezett szavazást Sztálin teljes politikai rehabilitációjának előmozdításáról, valamint hogy májusban a moszkvai Taganszkaja metróállomáson egy olyan Sztálin-szoborkompozíciót avattak fel újra, amelyen virágokkal adnak hálát  az egykori szovjet vezetőnek – írja cikkében a Bloomberg.

Emlékezetes, hogy Sztálin személyi kultuszát még az 1960-as években számoltak fel a szovjet vezetők, most azonban egy ezzel ellenkező irányú folyamat zajlik a Kreml vezetésével. Ez utóbbit jelzi, hogy Vlagyimir Putyin április 29-én aláírta a rendeletet, amely Volgográd repülőterét Sztálingrádra keresztelte át (részint arra hivatkozva, hogy a második világháborús veteránok is ezt kérték).

De a Moszkvától északra található Vologdai terület kormányzója, Georgij Filimonov is azt mondta tavaly decemberben egy szoboravatáson az ujjongó tömegnek, hogy Sztálin „hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja” volt. „Igen, kétségtelenül voltak tragédiák, de voltak előrelépések is, volt egy nagy győzelem, voltak nagy eredmények” – fogalmazott a kormányzó.

A The New York Times korábbi cikke szerint Vlagyimir Putyin 25 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta legalább 108 Sztálin-emlékművet állítottak fel Oroszországban, és a tendencia 2022 óta még inkább felgyorsult. Sőt, már Oroszországon kívül, az orosz megszállás alatt lévő délkelet-ukrajnai Melitopol városában is állítottak szobrot Sztálinnak (bár az eddigi emlékművek közül egyik sincs annyira frekventált helyen, mint az új szobor a metróban, amely mellett tömegek haladnak el minden nap).

Az oroszok mai szemléletével kapcsolatban az is, hogy a Levada független kutatóközpont idén áprilisi felmérésben szerint Sztálint nevezték meg minden idők „legkiemelkedőbb” alakjaként.

Akkor a válaszadók 42 százaléka mondta az ő nevét – ami rendkívül magas aránynak mondható annak tükrében, hogy 1989-ben egy hasonló felmérésen még  csak 12 százalék nevezte Sztálin minden idők „legkiemelkedőbb” alakjának. Az áprilisi felmérésen Vlagyimir Putyin futott be Sztálin után a második helyre, 31 százalékkal (ami egyébként nagyjából kétszerese annak az eredménynek, amit egy 2021-es, a háború kezdetét megelőző felmérésen ért el).

„Sztálint ma már a renddel, nem pedig a gonoszsággal hozzák összefüggésbe. Az országot felépítő vezetőként tekintenek rá” – vázolta Alekszandra Arhipova antropológus és kutató a párizsi Ecole Normale Superieure-ben.

Sztálin kultuszával párhuzamosan a sztálini törvények is visszatértek Oroszországba – és ez már a kommunistáknak is sok

A Kreml eközben újraéleszti a szovjet korszak cenzúráját és börtönbüntetéseit, hogy elnyomja az ellenzéket, és úgy mutassák be az orosz társadalmat, mint amely egységesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és a háború mögött áll (amit egyébként a közvélemény-kutatások is alátámasztanak).

Az OVD-Info nevű megfigyelőcsoport jelentése szerint  tavaly közel 3000 embert vádoltak meg politikai okokból, és több mint 1400-an kerültek börtönbe, ami 25 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Mindeközben a kulturális szférában is felügyelik az ideológiai konformitást: a háborút kritizáló művészeket feketelistára teszik, és elveszik tőlük a fellépési lehetőségeket, hacsak nem vonják vissza véleményüket a nyilvánosság előtt.  Az Oroszországot elhagyó és a háborút ellenző írók könyveit eleinte egyszerű papírba csomagolva, feltűnésmentes polcokon rejtve árulták, majd miután szerzőiket szélsőségesnek nyilvánították, teljesen eltűntek a boltokból, az ország egyik legnagyobb kiadójának alkalmazottai ellen „szélsőséges tevékenységekhez való toborzás” miatt büntetőeljárás indult.

„A modern orosz hatóságok tovább mentek, mint a szovjetek. Akkoriban a cenzúra többnyire megelőző jellegű volt. Ma viszont visszamenőlegesen börtönöznek be embereket” – mondta Andrej Kolesznyikov orosz politológus. De még egy kommunista képviselő, Alekszandr Kurinnij is azt mondta, hogy Oroszországban ma már a „gondolati bűncselekményeket” is büntetik.

„Úgy tűnik, a disztópia legabszurdabb változatát valósítjuk meg”

– fogalmazott a kommunista politikus.

Mindeközben a sztálini korszak informátori gyakorlata is visszatért, mivel egyre több orosz ír feljelentést, amelyben honfitársait vádolja. Nagyezsda Bujanovát, egy 68 éves moszkvai gyermekorvost novemberben öt és fél év börtönbüntetésre ítéltek, miután egy háborús özvegy panaszt tett, hogy kritizálta az Ukrajna elleni agressziót. Egy szamarai szaxofonos zenész februárban hat év börtönbüntetést kapott a Facebookon írt bejegyzései miatt, míg egy ukrán menekülteknek segítő orosz állampolgárt a belgorodi katonai bíróság múlt hónapban 22 év börtönbüntetésre ítélt árulás és terrorizmus segítése miatt. Emellett a háború kezdete óta az orosz bíróságok 694 árulás és kémkedés ügyet tárgyaltak, amelyekben 756 ember volt érintett – vázolta a Bloomberg.

„A modern elnyomás mintája véletlenszerű” és az embereket nem azért célozzák meg, mert egy társadalmi csoporthoz tartoznak, mint a sztálinizmus idején – összegezte Alekszandra Arhipova, hozzátéve: „Oroszországban ma információs autokrácia van, nem pedig Sztálin totalitárius rendszere.” 

Kiemelt kép: Az Orosz Kommunista Párt tagjai és támogatói szovjet zászlókkal és Joszif Sztálin, a volt szovjet vezető portréjával vonulnak fel egy tüntetésen, amelyen a Haza Védelmezőinek Napját ünnepelték 2025. február 23-án Moszkvában, Oroszországban (Forrás: Getty Images)