A brüsszeli tárgyalódelegáció július végén olyan megállapodást kötött Washingtonnal, amelyet még a leglojálisabb uniós tisztviselők is csak leplezett zavarral neveznek előrelépésnek.
A Financial Times és a Spiked Európa megalázásáról írnak, az alkuval Trump úthenger módjára lapította ki az EU-t.
A részletek ismeretében nehéz volna ettől pozitívabb képet festeni a helyzetről. A
számok önmagukért beszélnek: az Unió elfogadta, hogy az USA a legtöbb európai exportcikkre 15 százalékos általános vámot vet ki, miközben Brüsszel saját tarifáit lényegében lenullázza. Az EU szinte semmint nem kapott cserébe. Sem piacnyitást, sem technológiai partnerséget, sem pedig Washington tartós vám-garanciáját. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy ne kapjon Európa sokkal durvább vámokat.
Jaj a legyőzötteknek
A megalázkodás azonban nem áll meg a vámoknál. A kötelezettségvállalások sora hosszú és költséges. Ursula von der Leyen évente 250 milliárd dollár értékben vállalt amerikai energiaimportot három éven át – ráadásul a fosszilis források aránya mellett szemérmesen elsiklik az uniós kommunikáció.
Emellett az EU köteles további 600 milliárdos dollár értékben beruházásokat tenni az Egyesült Államokban, valamint 100 milliárd dolláros nagyságrendben amerikai fegyvereket vásárolni. A hivatalos brüsszeli narratíva szerint mindez „kölcsönösen előnyös stabilitási csomag”, ám még a mérsékelt európai politikusok is inkább csak kármentésről beszélnek.
Vége a képzelt nagyhatalmiságnak
A megállapodás súlyát talán a francia reakciók jelzik legjobban.
Francois Bayrou miniszterelnök „Európa sötét napjának” nevezte a kihirdetés napját, Michel Barnier korábbi miniszterelnök és uniós Brexit-főtárgyaló szerint pedig az alku „a gyengeség beismerése”. A európai liberálisok (ALDE) korábbi vezetője Guy Verhofstadt, egyenesen „botrányos katasztrófáról” beszélt.
A brit The Guardian hasábjain Larry Elliott közgazdász úgy fogalmazott: „Ez az EU Szueze”. Ahogyan 1956-os Szuezi válság során a brit–francia koalíciónak kellett szembesülnie vele, hogy mennyivel gyengébbek Amerikánál, úgy most a „kereskedelmi szuperhatalomként” emlegetett Unióról derült ki, hogy mennyire elesett.
Kapcsolódó tartalom
A háttérben egyszerre több, régen érlelődő gyengeség rajzolódik ki. Európa gazdasági teljesítménye évtizedek óta leszakadóban van az Egyesült Államokhoz képest, ma az USA fejenkénti GDP-je nagyjából kétszerese az uniós átlagénak. A kontinens energia- és védelempolitikája krónikusan alulfinanszírozott, és a brüsszeli zöld- és szociális célkitűzések gyakran saját iparát fojtogatják.
Brüsszel csak blöffölni tudott
Donald Trump amerikai elnök könyörtelenül használta ki Ursula von der Leyen és az EU gyengeségét. Tudta, hogy Európa nem engedheti meg magának az amerikai piac elvesztését, és hogy geopolitikailag sem akarja kockára tenni az USA-ra támaszkodó védelmi ernyőt, így semmi hatása sem volt, amikor az uniós vezetés korábban válaszintézkedések bevezetését lebegtette.
Kapcsolódó tartalom
A tárgyalási dinamika egyszerű volt: Washington emelte a tétet, Brüsszel pedig – a NATO-ráfizetéstől az ukrajnai fegyverbeszerzésekig – mindig fizetett, mert nem maradt más választása. Von der Leyen – aki a sajtóban erőltetett mosollyal próbálta tompítani a megaláztatást – valójában végig gyenge lapokkal ült az asztalnál.
Rendezni kell a sorokat
A kérdés most az, hogy képes-e az EU tanulni ebből a pofonból. Továbbra is két út áll az unió előtt: vagy tovább erőlteti a valódi föderális állammá válás útját egy erősebb központi hatalommal, vagy épp az ellenkező irányba, a decentralizáció irányába fordul, s hagyja, hogy regionális blokkok, például a V4 országok önállóbban védjék érdekeiket.
A mostani alkura könnyen ráéghet a bélyeg, hogy „az egyik legdrágább birodalmi sarc a történelemben” – kommentálta az eseményeket egy neves francia közgazdász.
Amíg Európa nem rendezi a sorait – sem gazdasági, sem védelmi, sem intézményi fronton –, addig minden nyers alkuhelyzetben megismétlődik majd ez a logika: Brüsszel fizet, Washington diktál.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök megállapodásuk bejelentésekor (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)