I. – Indiai‑óceáni földrengés – 2004. december 26.
Richter-skála: 9,1–9,3
A Szumátra szigete mellett koncentrálódó földrengés a modern történelmünk legpusztítóbbja volt. A gigantikus erősségű rengés az eddig valaha volt legpusztítóbb cunamit indította útjára. A 2004 karácsonyakor történt tömegkatasztrófának csaknem negyedmillió áldozata volt. A 30 méteres hullámok Indonéziától Thaiföldig, Srí Lankától Kelet‑Afrikáig 14 ország partvidékét tarolták le, és még a közel 5 ezer kilométerre fekvő Szomáliában is több száz emberrel végzett. Hatalmas anyagi kár keletkezett, tízmilliók megélhetése semmisült meg néhány óra alatt. A katasztrófa sokkja elindította a globális cunamifigyelmeztető rendszerek ugrásszerű fejlődését.
Túlélők az indonéziai Banda Acehben 2004. december 26-án (felül) és kép ugyanarról a helyszínről 10 évvel később (Fotó: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak)Kapcsolódó tartalom
II. – Tóhokui japán földrengés – 2011. március 11.
Richter-skála: 9–9,1
A földrengés, amely sokaknak Fukusima nevével forrt egybe 700 km/h sebességű cunamival járt együtt, ami Japán Honshu szigetének északkeleti partjaira csapott le. Közel 20 ezer halálos áldozatot szedtek a 40 méteres hullámok. Part menti települések sokasága semmisült meg, és a csaknem félmillió otthontalanná vált ember tragédiája mellett a legsúlyosabb következményt a fukusimai atomerőművet érintő katasztrófa jelentette. Ez volt Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris baleset, amely azóta is alakítja a világ energiapolitikai vitáit.
Újságírók védőruhában a 2011. márciusi 11-i földrengés és szökőár, valamint az emiatt bekövetkezett atombalesetben tönkrement Fukusima–1 atomerőmű területén, Okumában (Fotó: MTI/EPA/Cuno Josikazu)Kapcsolódó tartalom
III. – Chilei földrengés – 2010. február 27.
Richter-skála: 8,8
A chilei földrengés azért is érdekes összehasonlítási alapot nyújthat, mert annak erőssége szinte teljesen azonos a mai napon Kamcsatkát sújtó földrengéssel. Chile partjaitól alig pár kilométerre lezajlott földrengés ugyan jóval kevesebb áldozattal járt (525 fő), mint a listában eddig felsorolt többi, de a 3 métert is meghaladó felszínelmozdulás, a világszerte érzékelhető cunamihullámok és a több mint 30 milliárd dolláros kár így is súlyos katasztrófa volt. Chile modern, földrengésbiztos építési szabályzata jól mutatta, hogy mennyit számítanak a szigorú előírások egy ilyen erejű megrázkódtatás esetén.
Túlélők után kutatnak a mentők Dichatóban 2010. március 4-én, miután február 27-én a Richter-skála szerinti 8,8-es erősségű földrengés volt a Csendes-óceánban, Chile partjai előtt (Fotó: MTI/EPA/Leo La Valle)Kapcsolódó tartalom
IV. – Kamcsatkai földrengés – 2025. július 29.
Richter-skála: 8,8
A magyar idő szerint éjjel egy óra után bekövetkezett földrengés pusztításáról még keveset tudunk. A 8,8-es rengés epicentruma ebben az esetben is az óceánban volt, az utána keletkező cunami pedig Oroszországon kívül Japánhoz, az Egyesült Államokhoz, valamint a csendes-óceáni szigetvilág államaihoz is elért. A kamcsatkai és az orosz távol-keleti területek alacsony népsűrűsége miatt döntően csak anyagi károk keletkeztek, de a katasztrófahelyzet következtében több százezer embert kellett evakuálni.
Az Orosz Tudományos Akadémia videóról készített felvétele az Oroszország távol-keleti Kamcsatka félszigetén történt földrengést követő cunamiról (Fotó: MTI/EPA/Orosz Tudományos Akadémia)Kapcsolódó tartalom
V. – Török–szíriai földrengés – 2023. február 6.
Richter-skála: 7,8
A bő két évvel ezelőtt bekövetkezett török–szíriai földrengés volt az évtizedünk legtöbb halálos áldozattal járó természeti katasztrófája. A pusztítás Törökország délkeleti tartományait és Szíria északnyugati részét sújtotta. A rengés következtében a földkéreg 200 kilométer hosszan meghasadt. Több mint százezer otthon dőlt romba, vagy rongálódott meg súlyosan, és 60 ezer ember élete veszett oda. A százezret meghaladó sérült mellett milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A tél közepén bekövetkezett katasztrófa humanitárius válságot idézett elő: a romok között rekedtek mentése, az ideiglenes lakóhelyek és a járványveszély elleni védekezés hónapokra lekötötte a nemzetközi segélyszervezetek kapacitásait. A mentésből és a humanitárius segítségnyújtásból Magyarország is kivette a részét.
Légi felvétel a túlélők után kutató mentőalakulatokról a földrengés sújtotta dél-törökországi Hatay tartomány székhelyén, Antakyában 2023. február 10-én (Fotó: MTI/AP/Huszein Malla)Kiemelt kép: A török–szíriai földrengés által romba döntött épületek (Fotó: MTI/AP/Huszein Malla)