A Politico értesülései szerint Lengyelország, Csehország, Lettország, Bulgária, Görögország és – némileg meglepő fordulattal – a korábban közös adósságot ellenző Finnország és Dánia is igent mond a hitelre. Görögország már konkrét számot is közölt: 1,2 milliárd eurót hívna le. Franciaország – költségvetési szorításai ellenére – ugyancsak kész belépni.
A Magyarországhoz hasonló lakosságú Belgium 7–11 milliárd euró (3-4 ezer milliárd forintnyi) hitelt venne fel.
A német, svéd és holland kormány várhatóan kimarad – ők inkább saját piacról finanszíroznák beszerzéseiket. Olaszország és Ausztria az adósságszabályok miatti aggodalomból húzódozik, míg a Moszkvától távoli Málta és Spanyolország egyszerűen nem lát stratégiai kényszert a csatlakozásra.
Ukrajna megint jól járhat az érkező segítséggel
A szerződési feltételek előnyben részesítik az Ukrajnában ukrán cégektől történő beszerzést, vagyis Kijev ipara is felpöröghet, miközben a tagállamok megtámogatják a keleti frontot. A brüsszeli kezdeményezés mögött egyre erősebb politikai kényszer is áll: Donald Trump amerikai elnök bizonytalan jelzései az amerikai katonai segítség további sorsáról arra ösztönzi az európai kormányokat, hogy a kontinensen teremtsék elő a hiányzó lőszert, légvédelmet és páncélozott eszközöket.
Az Európai Bizottság keddi határidőt szabott a formális igénylésekre, de jelezte: később sem zárja be végleg a kaput – a 150 milliárd eurós keret addig nyitott, amíg el nem fogy. Andrius Kubilius védelmi biztos szerint már most húsz ország érdeklődik, összesen akár 100 milliárd eurónyi igénnyel.
A SAFE-program az Európa újrafegyverzését célzó ReArm Europe csomag zászlóshajója: Brüsszel sürgeti, hogy az EU csökkentse katonai függőségét az Egyesült Államoktól, és több megrendelést adjon saját hadiiparának. A közös hitel, a közös beszerzés és a közös gyártási kapacitás bővítése mind ebbe az irányba mutatnak.
Ha a tagállamok valóban ekkora összeget hívnak le, az EU első ízben fog közös hitelfelvétellel halálos fegyverrendszereket finanszírozni.
Ez történelmi léptékű elmozdulás a korábbi, főként békefenntartó és humanitárius fókuszú EU-n kívüli missziókhoz képest.
Az utolsó lépés a nemzeti parlamenteké. A kormányoknak meg kell erősíteniük a hitelfelvételi szándékot. Ha minden a brüsszeli menetrend szerint halad, az első SAFE-szerződéseket már 2026 elején aláírhatják – és a fegyverek nemcsak az európai raktárakban enyhítik a kritikus hiányt, hanem az ukrán arzenált is dagaszthatják. És persze hatalmasra növelheti az Európai Unió hiányát.
Kiemelt kép: Az ukrán hadsereg 65. gépesített dandárjának felvételén az egység katonái egy hordozható AT4-es páncéltörõ rakétával gyakorlatoznak egy lõtéren a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja város térségében húzódó frontvonalnál 2025. május 22-én.
MTI/EPA/Az ukrán hadsereg 65. gépesített dandárja