Bár a SpaceX és X.com tulajdonos Musk korábban azt állította, soha nem kapcsolná ki a szolgáltatást, ez volt az első dokumentált eset, amikor mégis aktívan beavatkozott a működtetésbe. A döntés hátterében az állt, hogy
Elon Musk komolyan tartott attól, hogy az ukrán előrenyomulás orosz atombombázást provokálhat.
A szolgáltatás az ukrajnai frontvonalak bizonyos szakaszain – például a Dnyeper nyugati oldalán fekvő, Herszon város felett – lett letiltva. Több mint száz Starlink terminált deaktiváltak, a belső hálózati térképen cellák „elsötétültek”. Ennek hatására a kommunikáció összeomlott a frontvonalon: megszűntek a drónfelvételek, nem működött az utánpótlási vonalak felderítése, és a célpontmegjelölés is akadozott.
Ez súlyosan befolyásolta az ukrán hadműveletet és részben hozzájárult a sikeres bekerítés elmaradásához.
A Reuters szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire kiszolgáltatott a háborús kommunikáció egyetlen magáncég és annak vezetőjének beavatkozásának. Ukrajna és szövetségesei erőteljesen megkérdőjelezték a Starlink megbízhatóságát, és emiatt elkezdték keresni a lehetőséget, hogy európai alternatívákkal (például Eutelsat/OneWeb vagy EU-s műholdprogramok) lehessen felváltani a szolgáltatást.
Kiemelt kép: Elon Musk (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)