Már javában zajlik a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn, ahol Orbán Viktor szombaton tartja meg hagyományos beszédét. A miniszterelnök 1998 óta minden évben itt fogalmazza meg politikai üzeneteit, amelyek gyakran nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közbeszédet is formálják.

Orbán Viktor beszédei rendszerint olyan jövőképet vázolnak fel, amely később beigazolódnak. Három évvel ezelőtt a kormányfő olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek hosszú távon is meghatározták a közéleti vitákat Európában. A miniszterelnök 2022 nyarán Tusványoson használta a kevert fajúak kifejezést, amivel egy világos politikai és kulturális állásfoglalást tett. Orbán Viktor nem biológiai fajelméletről beszélt, hanem arról, hogy Európának meg kell őriznie kulturális és civilizációs karakterét.

A kormányfő világossá tette, hogy Magyarország és Közép-Európa jövője csak akkor biztosított, ha a nemzeti közösségek képesek önazonosak maradni. A kevert fajúak kifejezés egy olyan politikai üzenet, amely szembemegy a kontinensen egyre inkább uralkodó identitásnélküliséggel.

„Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat.

Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját, európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke”

– fogalmazott Orbán Viktor 2022-es tusványosi beszédében.

Hozzátette, hogy „amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nál az arabokat.”

Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a miniszterelnök előadása előtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A kormányfő kijelentése nem véletlenül váltott ki kritikus reakciókat Európa-szerte, Orbán Viktor ismét egy olyan témát érintett, amelyet más politikusok inkább kerülnek. Őszintén beszélt a migráció és a multikulturalizmus hosszú távú hatásairól, kimondva, hogy az etnikai és kulturális keveredés nem vezet automatikusan békéhez és jóléthez. Sőt, sok esetben párhuzamos társadalmakat, feszültséget és biztonsági kihívásokat eredményez.

A faji és kulturális keveredés Európában az elmúlt évtizedekben számos, egymással összefüggő társadalmi, gazdasági és biztonsági következményt hozott, különösen azokban az országokban, ahol a tömeges migráció gyorsan és kontrollálatlanul zajlott.

Nyugat-Európa több országában párhuzamos társadalmak alakultak ki, valamint a közbiztonság is látványosan romlott. Nagyvárosokban etnikai alapon szerveződő bandák, vallási feszültségek és integrációs kudarcok jellemzik a mindennapokat.

Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A hagyományos nemzeti identitás sok helyen háttérbe szorult, miközben az újonnan érkezők gyakran saját szabályrendszerük szerint élnek. Franciaországban és Belgiumban visszatérő problémát jelentenek a bevándorló hátterű fiatalok által elkövetett zavargások és utcai támadások, különösen a nagyvárosi elővárosokban.

Németországban a késes támadások, nők elleni erőszakos bűncselekmények és párhuzamos társadalmak kialakulása aggasztja a közvéleményt. Svédország, korábban a kontinens egyik legbiztonságosabb állama volt, ma pedig már a lövöldözések és bandaháborúk miatt szerepel a hírekben.

Orbán Viktor tusványosi beszédei évek óta politikai iránymutatásként szolgálnak nemcsak Magyarországon, hanem egyre több konzervatív gondolkodású európai politikus számára is. A kevert fajúak kifejezés annak a törekvésnek a jele, hogy Európa ne mondjon le önmagáról, keresztény gyökereiről és kulturális örökségéről a globális nyomás ellenére sem.

A fogalom valódi értelmét nem azok értik meg, akik a szavakon háborognak, hanem azok, akik a tartalomra figyelnek: Magyarország továbbra is olyan nemzet akar maradni, amely ismeri önmagát, és nem hajlandó beolvadni egy arctalan, értékvesztett világba.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)