A hirado.hu felületén korábban már foglalkoztunk azokkal a július elején történt azerbajdzsáni letartóztatásokkal, amelyek miatt bekérették a moszkvai azeri nagykövetet, és hivatalosan egy 2001-es gyilkossági ügyben történt letartóztatási hullámot, illetve az azeri gyanúsítottak halálát igyekeztek megtorolni a bakui hatóságok. Akkor amellett érveltünk, hogy a kibontakozó, példátlan azeri–orosz diplomáciai konfliktus mögött sokkal több van, mint egy 2024 decemberében tévedésből orosz területen lelőtt azeri utasszállító gép, és valójában az ukrajnai konfliktus kaukázusi kiterjedése állhat a háttérben.

A legújabb fejlemények is mintha ebbe az irányba mutatnának, ugyanis

Ilham Alijev azeri elnök a minap gyakorlatilag szándéknyilatkozatot tett Ukrajna támogatása mellett.

Az elnök – hasonlóan Dmitrij Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóhoz, aki korábban arról beszélt, hogy Ukrajna olyan lesz, mint a Hegyi-Karabah, amely kijelentésével pedig megalapozta az azeri–orosz kapcsolatok radikális romlását – szintén a 2020 és 2023 között vívott hegyi-karabahi háborúval vont párhuzamot, amikor arról beszélt: „2020-ban 44 nap alatt új valóságot teremtettünk, és kénytelenek voltak elfogadni. Az ukránoknak sem szabad megadniuk magukat, és soha nem szabad elfogadniuk területi integritásuk megsértését.”

Alijev ezt követően felszólította az ukránokat, hogy „soha ne fogadják el a megszállást”.

Az azeri államfő felidézte: korábban egy francia–orosz–amerikai békeközvetítő-csoport is arra próbálta ösztönözni Azerbajdzsdánt, hogy fogadja el a kialakult területi realitásokat, és ne próbálja katonai úton ismét fennhatósága alá vonni Hegyi-Karabahot, amelyet a nemzetközi jog Azerbajdzsán részének tekint. Minderről a 3. Shusha Globális Médiafórumon beszélt Kakhendiben, ahol kitért a tavaly decemberben lelőtt utasszállító ügyére is. Az elnök megerősítette Baku Oroszországgal szembeni követeléseit.

„Követeléseink maguktól értetődnek. Be kell vallaniuk bűneiket. Azokat, akik lelőtték a gépünket, meg kell büntetni. A kártérítést az áldozatok családjainak kell fizetni. Kártérítést kell fizetni az AZAL gépéért is”

– szögezte le Ilham Alijev.

A Bakuból az oroszországi Groznijba tartó AZAL-járat 2024. december 25-én lezuhant a kazahsztáni Aktau város közelében, a Kaszpi-tenger partján. A balesetnek 38 halálos áldozata és 29 sérültje volt a fedélzeten tartózkodó 67 ember közül. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban három nappal a baleset után telefonon beszélt Alijevvel, és személyesen fejezte ki részvétét és bocsánatot kért az orosz légtérben bekövetkezett balesetért.

A Zangezur-folyosó jelentheti a stratégiai összeköttetést Azerbajdzsán részei között, de nem sikerült megállapodni Jerevánnal

Szóba került a Zangezur-folyosónak nevezett területre tervezett vasúti fejlesztés kérdése, ahol az örmény felségterületek választják el Azerbajdzsánt a nakcsiváni exklávétól. Ilham Alijev szerint kulcsfontosságú, hogy a kérdésben megállapodás szülessen, mivel a vasút stratégiai összeköttetés lesz, amely erősíti a regionális és nemzetközi közlekedést. Alijev elmondása szerint a folyosó éves kapacitása elérheti majd akár az évi 15 millió tonnás áruforgalmat, Azerbajdzsán pedig könnyebben folytatja a vasútépítést saját területén az ország örmény és iráni határáig.

„Ennek a vonalnak a befejezését 2026 nyarára tervezzük. Sajnos azonban az örmény szakaszon még nem fejezték be a munkát” – mondta.

Hozzáette, hogy ehhez szükség lenne az azeri–örmény konfliktust lezáró békemegállapodás ratifikálására is, azonban Alijev szerint a béketervezet két cikkelye ellen emelt kifogás miatt Jereván még mindig vonakodik annak elfogadásától. „A megállapodást akkor írják alá, amikor az örmény alkotmány és az EBESZ minszki csoportjának kérdései megoldódnak. A szöveg először inicializálható is. Úgy gondolom, hogy nagyon közel vagyunk a békemegállapodás aláírásához. Ez a folyamat visszafordíthatatlan ponthoz érkezett” – mondta Alijev.

Kiemelt kép: Ilham Alijev azeri államfő (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)