Fennmaradhat egy olyan civilizáció, amely már nem tudja, hogy mit képvisel? Miközben Észak-Amerika felfedezi a keresztény örökséget, addig Európát az iszlám felemelkedése kísérti – írja a Die Welt című német lap.

Az intellektuális trendek kezdenek kimenni a divatból, így amit tegnap még ezrek ünnepeltek, az mára a feledés peremére sodródott. A lap példaként az új ateizmust említi, amely a 2000-es évek elején született, mára pedig teljesen a háttérbe szorult.

Az új ateizmus „négy lovasa” – Richard Dawkins, Christopher Hitchens, Sam Harris és Daniel Dennett – akkoriban telt házas vitákon ostorozták a vallásokat. Az előadásokat milliók követték online, sőt egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy a tudományt – vagy inkább a „szcientizmust” – tekintették a végső válasznak. Az ateista hullám végül Christopher Hitchens 2011-es halálával ért véget.

A következő trend az ateizmus plusz mozgalom volt, amely megpróbálta összehangolni a szekuláris humanizmust a társadalmi igazságosság merev ideológiai elvárásaival. A kísérlet kudarcra volt ítélve, mivel ezekben a körökben az iszlám bírálatát rasszizmusnak, az ateizmust pedig gyarmatosító attitűdnek bélyegezték.

Miközben az ateizmus plusz mozgalom elveszítette kulturális tőkéjét, Észak-Amerikában csendes, de látványos fordulat történt: a The New York Times egy manhattani templomot nevezett meg a „legtrendibb klubként” a független gondolkodók körében. Az amerikai keresztények száma stabilizálódott, és egyre több korábbi valláskritikus tér vissza a hithez.

Richard Dawkins ma már kulturális kereszténynek nevezi magát, míg Ayaan Hirsi Ali, ateista író katolikus lett. Elmondása szerint csak keresztény gyökerekhez való visszatérés vezetheti ki a nyugati civilizációt az erkölcsi válságból. Hangsúlyozta, hogy felismerése nem egy romantikus hitugrás volt, hanem egy keserű felismerés, hogy az európai értékek összeomlóban vannak.

Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású volt holland képviselőnő Brüsszelben 2008. február 14-én. Az iszlámot bíráló megnyilvánulásai kiváltotta fenyegetések miatt állandó halálfélelemben élő Hirsi Ali az Európai Unió védelmét kérte (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Az iszlám politikai erősödése 

Amerikában heves vita zajlik arról, milyen szerepet játszhat a kereszténység a társadalmi kohézióban. Ezzel szemben Európában nem a kereszténység, hanem az iszlám erősödik. A vallás pedig nem mint személyes hit, hanem mint kollektív politikai identitásként jött divatba.

A németországi muszlim szervezetek kvótákat és új jogi kategóriákat követelnek, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg az egyenjogúságot és az állam világnézeti semlegességét.

A Zöldek egyik képviselője nyíltan bírálta, hogy a kormányprogram nem biztosít elég intézményes teret az iszlám számára.

A Hamász október 7-i  terrortámadása után Európa ráébredt, hogy a Közel-Keletre jellemző etnikai és vallási alapú politika már a kontinensen is megjelent. A muszlim fiatalok körében egyre nagyobb az Izrael-ellenesség, az új pártok, mint például Ausztriában a Jövő Szociális Ausztriája pedig már nyíltan építkezik ezekre az érzelmekre.

A brit muszlim szervezet, The Muslim Vote több választókerületben is győzelemre segítette a Gázát támogató jelölteket. A győzelem után sokan Allah nevében szólították harcra a híveiket. Az angol nagyvárosok utcáit nyíltan dzsihadista tüntetések lepték el, miközben egyre gyakoribbak a politikusokat és családtagjaikat célzó megfélemlítések.

A közvéleményt különösen megrázta David Amess konzervatív képviselő meggyilkolása, amelyet az Iszlám Állam egyik híve követett el. A szintén Izrael-barát Mike Freer képviselő, aki csak hajszál híján menekült meg egy hasonló támadástól, 2024-ben vonult vissza a politikától. Egykori kollégája, Robert Jenrick volt belügyminiszter-helyettes pedig kijelentette: a brit parlament már régen meghátrált az iszlamista nyomásgyakorlás előtt.

A portál szerint a helyzetre tökéletesen passzol J. D. Vance amerikai alelnök kijelentése, miszerint

Nagy-Britannia lehet „az első iszlamista ország nukleáris fegyverekkel”.

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedő 5000 négyzetméteres alapterületű, 1200 személyes központi mecset és kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került (Fotó: MTI/EPA/Oliver Berg)

Kettős mérce és vallási feladás

Miközben a keresztényeket akkor is üldözik, ha csendben imádkoznak az utcán, addig az iszlamista csoportos imaeseményeket a sokszínűség ünnepévé nyilvánítják. Ha valaki radikális iszlamista kijelentést tesz, nem büntetik, de egy jobboldali bejegyzés miatt akár évekre börtönbe lehet kerülni.

A II. világháború után a Nyugat elutasította a vallást, a nemzetet és az államot, helyettük pedig a nyitott társadalmat választotta. Észak-Amerikában sokan úgy látják, hogy a kereszténység az egyetlen összetartó erő.

Európában a civilizációs identitás hiánya miatt egyre erősebb az iszlám jelenléte, amely nem felejtette el, miben hisz – szemben a Nyugattal, amely már nem tudja, kicsoda is valójában.